Sok bosszúságot okozhatnak az inaktív számlák Szerbiában

2021. 02. 24., 19:00

Szinte nincs olyan felnőtt Szerbiában, akinek ne lenne folyószámlája, van, aki többet is nyitott különböző bankokban. Az alapszámla megnyitása és megszüntetése díjmentes, de fenntartása havonta 95–295 dinárba kerül.

Előfordul, hogy a nem használt számlán felhalmozódik az adósság, az erről szóló adatok azután eljutnak a Hitelirodához, az ügyfél pedig, aki bankkölcsönt szeretne felvenni, nem érti, hogy miért utasították el, mert ,,nem hitelképes” – írja a Magyar Szó.

Egyszerűen csak gondatlanságról van szó, ami komoly bosszúságot okozhat. Az inaktív számla is számla, ezért a szakemberek azt javasolják, ha nincs rá szükségünk, szüntessük meg.

A szerbiai Hiteliroda adatai szerint tavaly decemberben az országban 5,4 millió polgárnak majdnem 7,9 millió folyószámlája volt a bankoknál. Korábbi felmérések arra utalnak, hogy minden ötödik számla inaktív.

Figyelmeztetik a számlatulajdonosokat: megtörténhet, hogy a számlanyitási szerződés havi fix összegű fenntartási költséget tartalmaz, így a bank ezt akkor is felszámolja, ha hosszabb ideje semmiféle mozgás nincs a számlán, ezzel pedig fokozatosan halmozódik az adósság.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-13 17:20:00
A 2026-os év második negyedéve éles regionális különbségeket és a vásárlói magatartás szembetűnő átalakulását hozta a hazai lakáspiacon. Az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése szerint a piac végleg áttért a vevői tudatosságra, az átgondolt finanszírozásra és a reális árazásra épülő működési modellre.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS