Munkanélküliség az EU-ban: félúton a márciusi magyar adat a cseh-lengyel minimum és az uniós-átlag között

2024. 05. 03., 15:10

A januári és februári 6,1 százalék után 2024. márciusban 6,0 százalékos volt a munkanélküliség az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat.

Az Eurostat becslése szerint 2024 márciusában átlagosan 13,258 millió munkanélküli volt az EU-ban, 74 ezerrel kevesebb, mint egy hónappal korábban, de 175 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A nők körében 6,4 százalék, a férfiaknál 5,7 százalék volt ráta. (Az unió statisztikai hivatala a friss adatok közlésével egy időben utólag módosította a februári mutatót, amely a korábbi becslés szerint 6,0 százalékos volt.) A két legmagasabb rátát Spanyolországban (11,7 százalék) és Görögországban (10,2 százalék) regisztrálták 2024 januárjában; Csehországban és Lengyelországban viszont csupán 2,9, Szlovéniában pedig 3,1 százalékos volt a munkanélküliség 2024. márciusban.

A fiatal (25 év alatti) munkanélküliek száma 2024 márciusában 2,858 millió volt az EU-ban, ami 14,7 százalékos „ifjúsági munkanélküliségi rátát” jelent. Februárhoz képest a munkanélküli fiatalok száma 11 ezerrel csökkent, 2023 márciusához képest viszont 150 ezerrel nőtt.

Magyarországon a KSH adatai szerint 4,4 százalékos volt a munkanélküliség márciusban; az Eurostat módszertana szerint 4,3 százalékos volt a ráta (a 25 éven alattiak körében pedig 15,7 százalékos).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS