Jól alakultak a magyar lízingpiac első negyedéves eredményei, de kettősség is látható: a személyautók és kishaszonjárművek esetében megmaradt a tavaly év végén tapasztalt fokozott aktivitás, közben viszont a termelőeszközök – különösen a mezőgazdasági gépek – esetében visszaesés látszik.
Bár jól alakultak a magyarországi lízingpiac 2024. első negyedéves eredményei, de egy újabb kettősség is kibontakozóban van: az autók esetében fennmaradt a 2023. végén tapasztalt fokozott aktivitás, ellenben a termelőeszközök tekintetében stagnálás, visszaesés volt tapasztalható az első negyedévben – ismertette Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára. A hazai lízingpiac az első negyedévben 210 milliárd forintnyi új finanszírozást regisztrált, ez 7 százalékkal magasabb, mint 2023. azonos időszakában volt. A szerződött darabszám 20 111 darab volt, ez 28,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábban jegyzettnél.
Kőszegi László arról számolt be, hogy a portfólió 5,3 százalékkal 2151 milliárd forintra nőtt, ellenben az állományi szerződésszám 5 százalékkal 319 664 darabra zsugorodott. Az új szerződések 82 százalékát új eszközök finanszírozására kötötték az ügyfelek.
Az eszközkategóriák tekintetében még mindig a személyautó-kistehergépjármű-motor szegmens a legnagyobb: 129 milliárd forintnyi új finanszírozással ez a kategória adja a hazai lízingpiac több mint 61 százalékát. Az összeg a tavalyi év azonos időszakához képest 34 százalékkal magasabb, de a szerződések darabszámában még nagyobb a növekedés. Összesen 17 190 darab szerződés született az első három hónapban ebben az eszközosztályban, amely 42 százalékkal több, mint 2023. azonos időszakában.
„Mindez egyrészt azzal magyarázható, hogy mind a személyautók, mind pedig a kishaszonjárművek forgalomba helyezési számai emelkedtek a tavalyi év első negyedévéhez képest – előbbi 7,2 százalékkal, a kishaszonjármű-kategória pedig 14,5 százalékkal. Emellett a lízingpenetráció 30 százalék környékén tudott maradni. Mindkét esetben fontos szerepe volt annak, hogy több márkánál is jelentős akciók voltak elérhetők, akár kamatmentes finanszírozással is” – emlékeztetett a Lízingszövetség főtitkára, aki arról is beszámolt, hogy az autófinanszírozáson belül a flottakezelők is jelentős, 11,5 százalékos növekedést értek el a tavalyi év első negyedévéhez képest, itt összesen 2985 szerződés köttetett. Ugyanakkor hozzátette: ez a piac valójában jóval nagyobb, ám viszonylag kevés szereplő szolgáltat adatokat.
A nagyhaszonjárművek teszik ki a második legnagyobb kategóriát az eszközosztályokon belül, ezeknél stagnáltak a forgalomba helyezési számok az előző évihez képest, és ez visszatükröződik a lízingpiacon is. Enyhe, nem számottevő visszaesés volt a szerződési darabszámban (1661 darab), illetve a kihelyezett összegekben is (46,5 milliárd forint). Kőszegi László szerint az új nagyhaszonjármű és az új pótkocsi kategóriákban a legmagasabb, 55 százalék feletti a lízingpenetráció.
Gyengén sikerült az évkezdés a lízingcégek egyik stratégiai szektorában, a mezőgazdasági termelőeszközöknél: a tavalyi évhez képest 48 százalékot esett a finanszírozott összeg. A kategória mindösszesen 14,5 milliárd forinton zárta az első negyedévet, míg 2023. első három hónapjában ez 27,8 milliárd forint volt. A szerződésszámok esetében 44 százalékos a visszaesés. A főtitkár megjegyezte, hogy ez a szektor jelentősen függ a támogatásoktól, és mivel jelenleg nincs ilyen a mezőgazdasági eszközökre, kivárás jellemző a piacon.
Az egyéb gépek finanszírozása is visszaesett, mindössze 14 milliárd forintot tettek ki a kihelyezések, amely 16 százalékkal marad el a tavalyi első negyedévestől. A mezőgazdasághoz hasonlóan itt is óvatos kivárás figyelhető meg. Az építőipari gépeknél viszont meglepő módon jelentősen, 79 százalékkal növekedett a finanszírozott összeg, és a szerződések darabszáma is 43 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor, mint Kőszegi László megjegyezte, az első negyedéves növekedés a gyenge bázisnak köszönhető, 2021-2022-höz képest mérsékelt a növekedés.
Az ügyfélösszetétel kapcsán a főtitkár ismertette: továbbra is a KKV-szektor dominál, a finanszírozott összeg 72,6 százalékát ez az ügyfélkör teszi ki, 12,7 százalékban pedig a nagyvállalatok és csak 7 százalékban a lakosság. A szerződések darabszámának tekintetében a KKV-k aránya viszont jelentősen, 50 százalékosra csökkent, miközben a lakosság magasabb számú szerződést kötött az előző év azonos időszakához képest, szinte duplázva immáron 20 százalékos részarányban van jelen.
„A lakosságnak finanszírozott gépkocsik száma 4025 darab volt az első negyedévben, csaknem két és félszerese az előző év azonos időszak számainak. A flottás személygépkocsikat nem számolva így minden harmadik finanszírozott autó magánszemélyekhez került” – tette hozzá Kőszegi László.
Ismertette, 2024-ben a pénzügyi lízing továbbra is piacvezető szerepet tölt be, az összes finanszírozás 83%-át kitevő részesedéssel. Ezen belül a zárt végű lízingek 110 milliárd forintot, míg a nyílt végű lízingek 64 milliárd forintot tesznek ki. A kölcsönök aránya, amelyek főként állami és EU-s támogatásokhoz kapcsolódnak, jelentősen csökkent a támogatások elapadása miatt, és immár csak a piac 3,5 százalékát képviselik a korábbi 22 százalékkal szemben.
Az operatív lízing piaca 22 milliárd forintos finanszírozási összeget ért el, ami a teljes piac 10,5 százalékát jelenti. Ez főleg a személyautókra és kishaszonjárművekre terjed ki, míg Magyarországon az egyéb eszközkategóriákban kevésbé gyakori, mint Nyugat-Európában.
A Lízingszövetség adatai szerint az euróban történő finanszírozások aránya továbbra is magas, de csökkent a tavalyi évhez képest. A finanszírozott összegek 30 százaléka, míg a szerződések 14 százaléka devizaalapú. A személyautók és kisteherautók esetében az eurós szerződések aránya alacsonyabb, míg a nagyhaszonjárművek jelentős része hagyományosan euró alapú. Az egyéb gépek esetében is magas az euróalapú szerződések részesedése.
„A jelenlegi kamatkörnyezetben kiemelten fontos, hogy a KKV szektor elsősorban államilag támogatott lízingkonstrukciókhoz férhessen hozzá, amelyek a lízing esetében 100 százalékban beruházásra fordulnak. 2024. első negyedévében a vállalatok 38 milliárd forint értékben kötöttek ilyen konstrukciókat, összesen 2136 szerződést. Ez szinte megegyezik a tavalyi darabszámmal, enyhén magasabb finanszírozási összeggel" – részletezte Kőszegi László.
A Széchenyi Kártya Program a tavalyi eredményeket érte el, 26,4 milliárd forint új finanszírozással és 1824 szerződéssel, míg az Eximbank Baross Gábor programja jelentős növekedést mutatott. Itt a lízingcégek 294 szerződést kötöttek 11,4 milliárd forint értékben. Míg a Széchenyi Kártya Program minden termelőeszköz kategóriában jelen van, addig a Baross Gábor program főleg a nagyhaszonjárműveket és egyéb gépeket célozza meg.
A Paksi Atomerőmű üzemben tartása érdekében végzett munkálatokról számolt be a miniszterelnök.