Az állampapírok, az egyéb kötvények, a jelzáloglevelek, a befektetési jegyek és a részvények állományainak legfontosabb mutatói.
A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 1215 milliárd forinttal csökkent októberben. Az összes állományon belül az állampapírnak nem minősülő kötvények hó végi állománya 35 milliárd forintot tett ki. A hosszú lejáratú forint állampapírok piacán októberben a Magyar Államkötvény és az Önkormányzati Magyar Államkötvény ki- és rábocsátások 290 milliárd forintot, a törlesztések 846 milliárd forintot tettek ki névértéken. A lakossági kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 119 milliárd forint értékű állománynövekedést eredményezett. A rövid lejáratú forint állampapírok piacán a diszkont kincstárjegy ki- és rábocsátások 440 milliárd forintot tettek ki, a lejárat és visszavásárlás 533 milliárd forint volt. A kamatozó instrumentumok (lakossági papírok) állománya 100 milliárd forinttal csökkent a hónap során. A forintban denominált papíroknál a hozamok nőttek, az árváltozás 577 milliárd forinttal csökkentette az állományt. A devizában kibocsátott kormányzati értékpapírok piacán új kibocsátás és lejárat nem volt, az árváltozás 264 milliárd forinttal csökkentette, a devizaárfolyamok változása 509 milliárd forinttal növelte az állományt októberben.
A rezidens hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevelek állománya 231 milliárd forinttal csökkent októberben. A tárgyhónapban a kibocsátások érteke 19 milliárd forint volt, a lejáratok 227 milliárd tettek ki. Az árváltozás 19 milliárd forinttal csökkentette, a devizaárfolyam változása 6 milliárd forinttal növelte az állományt. A forintban kibocsátott jelzáloglevelek állománya 1776 milliárd, a devizában kibocsátott jelzáloglevelek állománya 208 milliárd forintot tett ki október végén.
Az egyéb – nem központi kormányzat által kibocsátott - kötvények állománya októberben 412 milliárd forinttal növekedett, melyből az MNB kötvények állománynövekedése 160 milliárd forintot tett ki. A hitelintézetek által kibocsátott kötvények állománya 7487 milliárd, a hitelintézeteken és az MNB-n kívüli egyéb szektorok által kibocsátott kötvények állománya 4359 milliárd forintot ért el a hó végén. A nem pénzügyi vállalatok, a hitelintézetek és az egyéb pénzügyi közvetítők által kibocsátott kötvények esetében a ki- és rábocsátások értéke 311 milliárd forintot tett ki októberben, a lejáratok és visszavásárlások értéke 188 milliárd forint volt. Az árváltozás 123 milliárd forinttal csökkentette, a devizaárfolyamok változása 245 milliárd forinttal növelte az állományt.
A rezidens kibocsátású befektetési jegyek piaci értékes állománya 430 milliárd forinttal növekedett októberben. A pénzpiaci alapok jegyei 527 milliárd forintot, az egyéb alapok értékpapírjai 21 527 milliárd forintot értek el az időszak végén. A tárgyhónapban az új kibocsátások értéke 50 milliárd forint, a lejárat 9 milliárd forint volt. Az árváltozás 56 milliárd forinttal, a devizaárfolyamok változása 136 milliárd forinttal növelte az állományt.
A rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 34 milliárd forinttal növekedett a hónap során. Az állományokat tekintve a hitelintézeti részvények 6328 milliárd, a nem pénzügyi vállalati részvények 6801 milliárd, az egyéb szektorok által kibocsátott részvények 91 milliárd forintot tettek ki október végén. A vezető papírok árfolyama vegyesen mozgott, a részvénypiaci kapitalizáció 0,3 százalékkal került feljebb az előző hónaphoz képest. Az árváltozás 38 milliárd forinttal növelte az állományt.
A külföldiek tulajdonában lévő értékpapírok tranzakcióból eredő állománycsökkenésén belül 662 milliárd forinttal csökkent az MNB által kibocsátott kötvények állománya. Szintén csökkent a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapírok és a tőzsdei részvények, állománya, a csökkenés 297 milliárd és 11 milliárd forint volt. Ezzel szemben a az egyéb kötvények, a jelzáloglevelek és a befektetési jegyek állománya növekedett, a növekedés 177 milliárd, 41 milliárd és 6 milliárd forintot tett ki.
A hitelintézetek tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően 205 milliárd forinttal növekedett októberben. Az MNB kötvény, a befektetési jegy és a tőzsdei részvény állományuk növekedett, a növekedés 533 milliárd, 35 milliárd és 4 milliárd forint volt. A kormányzati szektor által kibocsátott értékpapír, a jelzáloglevél és az egyéb kötvény állományuk csökkent, a csökkenés 261 milliárd, 86 milliárd és 20 milliárd forint volt a hónap során.
A háztartások (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket is) tulajdonában lévő értékpapírok állománya a vizsgált időszakban tranzakciókból eredően 116 milliárd forinttal nőtt. Ezen belül a háztartások 14 milliárd forinttal növelték állampapír tulajdonukat; ebből a hosszú lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 202 milliárd, a devizában kibocsátott állampapíroknál 6 milliárd forint állománynövekedés, a rövid lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 194 milliárd forint állománycsökkenés valósult meg. A tárgyhónapban a háztartások szintén növelték a befektetési jegy, az egyéb kötvény és a tőzsdei részvények állományukat, a növekedés 102 milliárd, 8 milliárd és 1 milliárd forint volt. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően októberben csökkent.
A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok piaci értékes állományának tulajdonosi megoszlásán belül a háztartásokon kívül minden szektorban csökkent az állomány. A pénzügyi vállalatok, a külföldiek, a nem pénzügyi vállalatok és az államháztartási szektor állománya is csökkent, a csökkenés 891 milliárd, 261 milliárd, 55 milliárd és 28 milliárd forintot tett ki. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények együttes állománya 20 milliárd forinttal növekedett a hónap során. (MNB)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.