Értékpapír-állományok: közzétette az MNB a legfrissebb, 2024. októberi adatokat

Értékpapír-állományok: közzétette az MNB a legfrissebb, 2024. októberi adatokat
2024. 12. 09., 10:09

Az állampapírok, az egyéb kötvények, a jelzáloglevelek, a befektetési jegyek és a részvények állományainak legfontosabb mutatói.

A forgalomban lévő értékpapírok állományának alakulása értékpapír fajtánként

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 1215 milliárd forinttal csökkent októberben. Az összes állományon belül az állampapírnak nem minősülő kötvények hó végi állománya 35 milliárd forintot tett ki. A hosszú lejáratú forint állampapírok piacán októberben a Magyar Államkötvény és az Önkormányzati Magyar Államkötvény ki- és rábocsátások 290 milliárd forintot, a törlesztések 846 milliárd forintot tettek ki névértéken. A lakossági kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 119 milliárd forint értékű állománynövekedést eredményezett. A rövid lejáratú forint állampapírok piacán a diszkont kincstárjegy ki- és rábocsátások 440 milliárd forintot tettek ki, a lejárat és visszavásárlás 533 milliárd forint volt. A kamatozó instrumentumok (lakossági papírok) állománya 100 milliárd forinttal csökkent a hónap során. A forintban denominált papíroknál a hozamok nőttek, az árváltozás 577 milliárd forinttal csökkentette az állományt. A devizában kibocsátott kormányzati értékpapírok piacán új kibocsátás és lejárat nem volt, az árváltozás 264 milliárd forinttal csökkentette, a devizaárfolyamok változása 509 milliárd forinttal növelte az állományt októberben.

A rezidens hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevelek állománya 231 milliárd forinttal csökkent októberben. A tárgyhónapban a kibocsátások érteke 19 milliárd forint volt, a lejáratok 227 milliárd tettek ki. Az árváltozás 19 milliárd forinttal csökkentette, a devizaárfolyam változása 6 milliárd forinttal növelte az állományt. A forintban kibocsátott jelzáloglevelek állománya 1776 milliárd, a devizában kibocsátott jelzáloglevelek állománya 208 milliárd forintot tett ki október végén.

Az egyéb – nem központi kormányzat által kibocsátott - kötvények állománya októberben 412 milliárd forinttal növekedett, melyből az MNB kötvények állománynövekedése 160 milliárd forintot tett ki. A hitelintézetek által kibocsátott kötvények állománya 7487 milliárd, a hitelintézeteken és az MNB-n kívüli egyéb szektorok által kibocsátott kötvények állománya 4359 milliárd forintot ért el a hó végén.  A nem pénzügyi vállalatok, a hitelintézetek és az egyéb pénzügyi közvetítők által kibocsátott kötvények esetében a ki- és rábocsátások értéke 311 milliárd forintot tett ki októberben, a lejáratok és visszavásárlások értéke 188 milliárd forint volt. Az árváltozás 123 milliárd forinttal csökkentette, a devizaárfolyamok változása 245 milliárd forinttal növelte az állományt.

A rezidens kibocsátású befektetési jegyek piaci értékes állománya 430 milliárd forinttal növekedett októberben. A pénzpiaci alapok jegyei 527 milliárd forintot, az egyéb alapok értékpapírjai 21 527 milliárd forintot értek el az időszak végén. A tárgyhónapban az új kibocsátások értéke 50 milliárd forint, a lejárat 9 milliárd forint volt. Az árváltozás 56 milliárd forinttal, a devizaárfolyamok változása 136 milliárd forinttal növelte az állományt.

A rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 34 milliárd forinttal növekedett a hónap során. Az állományokat tekintve a hitelintézeti részvények 6328 milliárd, a nem pénzügyi vállalati részvények 6801 milliárd, az egyéb szektorok által kibocsátott részvények 91 milliárd forintot tettek ki október végén. A vezető papírok árfolyama vegyesen mozgott, a részvénypiaci kapitalizáció 0,3 százalékkal került feljebb az előző hónaphoz képest. Az árváltozás 38 milliárd forinttal növelte az állományt.

A forgalomban lévő értékpapírok állományának tulajdonosi megoszlása

A külföldiek tulajdonában lévő értékpapírok tranzakcióból eredő állománycsökkenésén belül 662 milliárd forinttal csökkent az MNB által kibocsátott kötvények állománya. Szintén csökkent a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapírok és a tőzsdei részvények, állománya, a csökkenés 297 milliárd és 11 milliárd forint volt. Ezzel szemben a az egyéb kötvények, a jelzáloglevelek és a befektetési jegyek állománya növekedett, a növekedés 177 milliárd, 41 milliárd és 6 milliárd forintot tett ki.

A hitelintézetek tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően 205 milliárd forinttal növekedett októberben. Az MNB kötvény, a befektetési jegy és a tőzsdei részvény állományuk növekedett, a növekedés 533 milliárd, 35 milliárd és 4 milliárd forint volt. A kormányzati szektor által kibocsátott értékpapír, a jelzáloglevél és az egyéb kötvény állományuk csökkent, a csökkenés 261 milliárd, 86 milliárd és 20 milliárd forint volt a hónap során.

A háztartások (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket is) tulajdonában lévő értékpapírok állománya a vizsgált időszakban tranzakciókból eredően 116 milliárd forinttal nőtt. Ezen belül a háztartások 14 milliárd forinttal növelték állampapír tulajdonukat; ebből a hosszú lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 202 milliárd, a devizában kibocsátott állampapíroknál 6 milliárd forint állománynövekedés, a rövid lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 194 milliárd forint állománycsökkenés valósult meg. A tárgyhónapban a háztartások szintén növelték a befektetési jegy, az egyéb kötvény és a tőzsdei részvények állományukat, a növekedés 102 milliárd, 8 milliárd és 1 milliárd forint volt. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően októberben csökkent.

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok piaci értékes állományának tulajdonosi megoszlásán belül a háztartásokon kívül minden szektorban csökkent az állomány. A pénzügyi vállalatok, a külföldiek, a nem pénzügyi vállalatok és az államháztartási szektor állománya is csökkent, a csökkenés 891 milliárd, 261 milliárd, 55 milliárd és 28 milliárd forintot tett ki. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények együttes állománya 20 milliárd forinttal növekedett a hónap során. (MNB)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 05. 12., 09:20
A védett ismeret – vagy elterjedtebb nevén know-how – fontos szerepet játszik a gazdasági életben. Sok esetben olyan fontos tudást és értéket jelent, amely nélkül egy vállalkozás nem tud hatékonyan és eredményesen működni. Mi minősül know-how-nak és milyen jogi védelmet élvez? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
2026. 05. 11., 19:05
Érdekes piaci mintázatot mutatnak a Duna House szakértői szerint a 2026. január és április közötti, 200 millió forint feletti ingatlanügyletek: a magyar prémiumszegmens vevői köre fiatalodik és vállalkozói irányba mozdul el, miközben az eladói oldalon a korábbi évek lakásbefektetői egyre nagyobb arányban válnak meg ingatlanjaiktól.
2026-05-11 15:05:00
A legfiatalabb munkavállalói generáció tudatosabb a munkahelyi jóllét kereteit illetően: ők reagálnak legerősebben a túlzott munkaterhelésre, emellett a megbecsültség hiánya és a kiszámíthatatlan munkahelyi működés is gyakran okoz problémát nekik. Munkahelyet pedig csak egy nagyobb fizetésemelésért váltanának. Az Y generáció szintén érintett a túlterheltségben, ami összefügghet azzal is, hogy a megbecsültség hiányát körükben érzik a legtöbben – derül ki a Profession.hu friss, reprezentatív generációs kutatásából.
2026-05-10 14:40:00
A WHC friss elemzése szerint 2026-ban a munkaerőigény nemcsak a hagyományos turisztikai gócpontokon, hanem országos szinten is jelentős növekedést mutat. A szektor kitettsége a szezonalitásnak továbbra is magas, a munkaerőért vívott versenyben pedig a bérezés mellett a komplex juttatási csomagok válnak döntő tényezővé.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A gazdasági bizonytalanság, a csökkenő vásárlóerő és az AI-jal gyorsított marketingkörnyezet új helyzet elé állította a hazai kkv-kat, miközben a digitális zaj erősödése, a tartalomtúlterheltség és a mesterséges intelligenciával generált tartalmak terjedése bizalmi válságot is okozott. Matykó Noémi marketingstratégiai szakértő szerint csak azok a cégek maradnak versenyben, amelyek tudatos növekedési stratégiát építenek, és észben tartják, hogy bár az AI hasznos eszköz, nem helyettesíti a stratégiai gondolkodást. A siker kulcsa szerinte a rendszerszintű működés, az összehangolt jelenlét és a folyamatos optimalizáció.
Jobb oktatás, hatékonyabb egészségügy, minőségibb úthálózat – ezeket a példákat emelte ki Nyári Zsolt okleveles adószakértő arra vonatkozóan, hogy mit vár el a lakosság az adóterhekért cserébe. A K-X Consulting partnere kifejtette: bár nem biztos benne, hogy a költségvetés egyhamar lehetővé teszi a TISZA változtatásait – pláne nem az adókedvezmények megtartása és további adókedvezmények ígérete mellett –, a részletszabályok tisztázni fogják a helyzetet. A szakértő az áfacsökkentésre, a vagyonadóra és a kata kiterjesztésére vonatkozóan is elmagyarázta, mire számíthatunk az új kormánytól.
Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS