Bár több eszközkategóriában is javított a magyar lízingpiac az első félévben, a gépjárművek és a termelőeszközök esetében is csökkenő rendelésállomány tapasztalható, ez pedig jelentősen kihathat a második félév eredményeire – mondta Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára. A személyautó-szegmensben hirdetett finanszírozási akció jelentős lökést adott a lízingpiacnak, így a lakossági szerződések darabszáma a 2023-as első félévhez viszonyítva kétszeresére nőtt.
Több eszközkategóriában is jelentősen javítani tudott a magyar lízingpiac 2024 első félévében az egy évvel korábbi eredményekhez képest. Az autók esetében például az idei első félévben folytatódott a tavaly év végi fokozott aktivitás, az eszközkategóriák közül egyedül a mezőgazdaságban volt tapasztalható visszaesés.
„Ugyanakkor a piacon továbbra is az óvatosság, a kivárás jellemző: mind a gépjárművek, mind a termelőeszközök esetében csökkenő rendelésállomány tapasztalható, ez pedig jelentősen kihathat a második félév eredményeire” – mondta Kőszegi László főtitkár. Az idei első félévben a finanszírozások összege elérte a 469 milliárd forintot, ami 14 százalékos emelkedést jelent a tavalyi év első 6 hónapjához képest. A szerződésszám 41 709 darab volt, amely majdnem negyedével (+24,4 százalék) magasabb az előző évinél. A portfólió 5,6 százalékkal növekedett, elérte a 2200 milliárd forintot, azonban az állományi szerződésszám 4 százalékkal zsugorodott, 318 827 darabra. 2019 óta az elmúlt félév volt az első, amikor nem csökkent az ügyletek darabszáma, az új eszközök túlnyomó többsége (83 százaléka) új volt.
Az eszközkategóriák között még mindig a személyautó-kisteherautó-motorkerékpár szegmens a legnagyobb, amely az első félévben összesen 282,5 milliárd forintos új finanszírozást ért el, így a magyar lízingpiac több mint 60 százalékát képviseli. Ez 33,4 százalékkal több mint a tavalyi első félévben. A darabszámban szintén jelentős, 32 százalékos a növekmény, összesen 35 031 szerződés született. „A növekedést részben az magyarázza, hogy a személygépkocsi (11,9 százalék) és a kishaszonjármű (25,7 százalék) forgalomba helyezések is nőttek 2023-hoz képest. Másrészt annak köszönhető, hogy a lízingpenetráció közel 30 százalékra emelkedett, ami jelentősen magasabb, mint 2023 első felében. Ezzel szemben viszont az elektromos autók esetében csökkent, a korábbi 40 százalék körüliről 30 százalék alá a penetráció, ami elsősorban a jelenleg is futó vissza nem térítendő támogatásnak köszönhető, hiszen lízinggel nagyon nehezen és nagyon rövid futamidővel párosítható. Mindkét esetben fontos szerepet játszottak a különböző márkák által kínált jelentős akciók, amelyek között kamatmentes finanszírozási lehetőségek is nagy számban jelentek meg.”
A lízingcégek és az importőrök, valamint a gépjárműkereskedők közötti szoros finanszírozási együttműködés nagyban hozzájárult az autós szegmens növekedéséhez. 2024 januárja és májusa között a személyautópiac növekedése szinte teljes mértékben a finanszírozott személygépjárművek számának növekedésével volt azonos, tehát elsősorban a márkák kedvező konstrukciói támogatták a piac bővülését. Az autófinanszírozások terén a flottakezelők enyhe növekedést értek el az első félévben, 5 621 szerződést kötöttek, amely 1,6 százalékkal magasabb a tavalyi első hat hónapnál, a finanszírozott összeg jelentős, 47 százalékos emelkedéssel 59 milliárd forintra nőtt. Fontos azonban megjegyezni, hogy a piac ennél jóval nagyobb, mivel nem minden szereplő szolgáltat adatot a Magyar Lízingszövetségnek.
A második legnagyobb kategóriát a nagyhaszonjárművek jelentik. A forgalomba helyezési számok az előző évhez képest nagyjából stagnáltak, amit a lízingpiac is tükröz. Darabszámban enyhe emelkedést tapasztaltak a lízingcégek, 2 százalékkal, 3 562 darabra nőtt a számuk, ugyanakkor a finanszírozott összeg 7,7 százalékos növekedéssel közel 100 milliárd forintra emelkedett. Az új nagyhaszonjárművek és új pótkocsik esetében a legmagasabb a lízingpenetráció, meghaladja az 55 százalékot. A szektor jövedelmezősége az elmúlt időszakban romlott, ezért a rendelésállomány is csökkent.
A lízingcégek másik fontos szektora a mezőgazdasági termelőeszközök finanszírozása, amely a termelőeszközök piacán a második legnagyobb részesedéssel bír. Az idei első félévben azonban ez az ágazat továbbra is gyenge teljesítményt mutatott: a finanszírozott összeg 42 százalékkal csökkent az előző évihez képest - 39,5 milliárd forintot ért csak el a tavalyi 68,7 milliárdhoz képest. Mindez darabszámban 38 százalékos visszaesést jelent, így most 1214 szerződéssel zárult az első félév a tavalyi 1962 darabhoz képest. „Ez a szektor jelentős mértékben függ a támogatásoktól, és mivel jelenleg nincsenek meghirdetett konstrukciók a mezőgazdasági eszközök beszerzésére, a piacon várakozás tapasztalható. Emellett a gyenge beruházási hajlandóságot tovább súlyosbította a magas kamatszint, és negatívan hatottak a tavalyi gabona- és inputárak is” – összegezte Kőszegi László.
Az egyéb gépek finanszírozása javult az első negyedévhez képest. Az új finanszírozások összege 28,2 milliárd forintra emelkedett az első félévben, ami 10,5 százalékos növekedést jelent. A szerződött darabszám pedig 1000 darabbal elérte a tavalyi szintet. „A szektor gyengélkedése ellenére meglepő módon az építőipari gépek finanszírozásában jelentős növekedést tapasztaltunk: az összeg 44 százalékkal emelkedett, elérve a 15,7 milliárd forintot. Emellett a darabszám is 37,5 százalékkal nőtt, összességében a szektor 693 gépet finanszírozott.”
A magyar lízingpiacon továbbra is a kis- és középvállalkozások dominálnak. Az első félévben a finanszírozott összeg mintegy 58 százalékát ezek a cégek vették fel, de a nagyvállalatok is növelték részesedésüket, immár 22,7 százalékot tesznek ki a teljes összegből. A lakossági ügyfelek részaránya a finanszírozott összeg tekintetében csupán 9 százalékos.
Ugyanakkor a szerződések darabszámát tekintve a kkv-szektor aránya jelentős csökkenést mutatott, bár még így is a teljes piac 50 százalékát teszik ki. Ezzel szemben a lakossági szerződések aránya majdnem duplázódott az előző év első félévéhez képest, 2024 első félévében már mintegy 20 százalékot tettek ki a teljes állományból, ami javarészt az autókereskedők akcióinak köszönhető. Ezt támasztja alá az is, hogy a lakosság kétszer annyi személyautót finanszírozott az idei első félévben, mint 2023 januárja és júniusa között: most 7 748 gépkocsi esetében választották a lízinget az ügyfelek, ami 34 százalékos részesedést jelent – a flottakezelőket nem beleszámolva.
Idén továbbra is dominál a pénzügyi lízing, amely 2024 első félévében 81 százalékot tett ki a teljes állományból: ebből 238 milliárd forint a zárt végű, míg 146 milliárd forint a nyílt végű pénzügyi lízing. A kölcsön, amely főként az állami és EU-s támogatások esetében jellemző, jelentősen csökkent a támogatások kimerülése miatt, és csupán a piac 3,2 százalékát képviselte, szemben a tavalyi 11 százalékkal.
Az operatív lízing 58 milliárd forint finanszírozott összeggel zárta az első félévet, ami 12,4 százalékos részesedést jelent. „A finanszírozás többsége személyautókra és kishaszonjárművekre irányult, ám itthon ez az egyes eszközkategóriákhoz képest még mindig kevésbé elterjedt, mint Nyugat-Európában” – jegyezte meg Kőszegi László.
Az eurós finanszírozások aránya továbbra is magas, de a tavalyi évhez képest csökkent. Összességében az első félévben a teljes finanszírozott összeg nagyjából egyharmadát, míg a megkötött szerződések 16,5 százalékát teszik ki az euró alapú tranzakciók. A személyautók és a kisteherautók esetében az euróban megvalósult finanszírozás aránya kisebb, míg a nagyhaszonjármű szegmensben a szerződések jelentős része euróban került megkötésre. Emellett az egyéb gépeknél is jelentős az euró alapú konstrukciók részesedése.
„A jelenlegi kamatkörnyezet mellett kiemelten fontos, hogy az államilag támogatott lízingkonstrukciókhoz elsősorban a kis- és középvállalkozások férhessenek hozzá, mivel ezeket a forrásokat teljes mértékben beruházásra fordítják. Az első félévben 86 milliárd forint értékben kötöttek ilyen konstrukciójú lízingszerződéseket az ügyfelek, összesen 4840 szerződést. Ez lényegében megegyezik a tavalyi darabszámmal, a finanszírozott összeg is csak enyhén magasabb.”
A Széchenyi Lízingkártya program eredményei hasonlóak lettek a tavalyihoz: a konstrukció összességében 62 milliárd forintnyi új finanszírozást jelentett, a program keretein belül összesen 4155 szerződést kötöttek. Ezzel szemben az EXIMBank Baross Gábor Újraiparosítási Programja növekedést mutatott 2023-hoz képest: 24 milliárd forint értékben, 661 szerződést kötöttek. Míg a Széchenyi Lízingkártya program minden termelőeszköz kategóriában jelen van, a Baross Gábor Újraiparosítási Program főként a nagyhaszonjárművekre és egyéb gépekre fókuszál.
A Paksi Atomerőmű üzemben tartása érdekében végzett munkálatokról számolt be a miniszterelnök.