Nagyot ment a lízingpiac 2023-ban, de a kilátások bizonytalanok

Nagyot ment a lízingpiac 2023-ban, de a kilátások bizonytalanok
2024. 02. 20., 17:10

2023-ban növekedett a megkötött lízingszerződések száma az előző évhez képest, és a kihelyezett pénzösszeg is emelkedett. A Magyar Lízingszövetség szerint a piac fő mozgatórugója a tavalyi utolsó negyedévben a javuló kamatkörnyezet volt. A szövetség ugyanakkor óvatosan tekint a következő hónapokra, mivel jelentősen lecsökkent Magyarországon a beruházási kedv, és összességében romlott a háztartások és a vállalkozások likviditási helyzete is. A tavalyi növekedésben óriási szerepe volt az államilag támogatott konstrukcióknak is, amelyek 2024 első félévében folytatódnak, viszont ezt követően bizonytalanok.

Hosszú évek után 2023-ban növekedett a megkötött lízingszerződések száma az előző évhez képest, emellett tavaly a kihelyezések összegében is emelkedés volt tapasztalható a Magyar Lízingszövetség tagjainál. A Szövetség negyedik negyedévi jelentése alapján a kihelyezések értéke 909,46 milliárd forint volt, ez 5,5 százalékos növekedést jelent 2022-höz képest; az ingatlanpiaci szerződéseket leszámítva 13,5 százalékos volt a növekedés mértéke.

A szerződött darabszám 72 330 darab volt, amely 2,6 százalékkal több, mint 2022-ben volt. A teljes kihelyezett portfólió 2140 milliárd forintra emelkedett, ami 5,5 százalékos bővülést jelent az előző évhez képest, az állományi darabszám viszont hasonló mértékben csökkent mindössze 342 946 darabra.

A finanszírozott összegek megoszlása szerint a lízingszolgáltatók ügyfelei 66 százalékban kkv-k, 16 százalékban nagyvállalatok. A magánszemélyek aránya mindössze 6,3 százalékot ért el.

A Magyar Lízingszövetség adatai szerint a finanszírozott összeg 80 százaléka új, 20 százaléka pedig használt eszközre ment. A zárt végű pénzügyi lízing a legkedveltebb konstrukció (az összes szerződés 48 százaléka), az állomány harmada (33 százalék) pedig nyílt végű pénzügyi lízing. A kölcsönök a piac 9 százalékát teszik ki, az operatív lízing pedig 8,1 százalékot képvisel.

Biztató kamatkörnyezet, de az új megrendelések száma komoly visszaesésben van. Az emelkedő készletek viszont ezt viszonylag gyorsan megfordíthatják.

„A magyarországi lízingpiac legfőbb mozgatórugója az utolsó negyedévben a csökkenő kamatkörnyezet volt: a decemberi 5 éves BUBOR 5,6 százalék körül mozgott, miközben nyáron 8,5 százalékos volt, 2023. januárjában pedig még 11 százalék felett is járt” – emlékeztetett Kőszegi László, a Lízingszövetség főtitkára.

A folyamatosan csökkenő kamatszint miatt a Magyar Lízingszövetség óvatosan, de bizakodóan tekint az elkövetkező időszakra: a beszállítóktól kapott információk azt mutatják, hogy jelentősen lecsökkent Magyarországon a beruházási kedv, valamint összességében romlott a háztartások és a vállalkozások likviditási helyzete. Az összes, a lízingpiac számára fontos szegmensben jellemző a vásárlói kivárás, ami komoly gátja lehet a növekedésnek az elkövetkező hónapokban. Ebből kifolyólag a Magyar Lízingszövetség várakozásai szerint 2024 első negyedévében stagnálni fog a finanszírozások összege, illetve a szerződési darabszám is, kivéve a retail autóban, ahol éppen ellenkezőleg, a megnövekedett készletek miatti folyamatos akciók lendületben tarthatják az eladásokat, növelheti a lízing penetrációt.

Óriási szerepük volt az állami támogatásoknak

Az előző évekhez hasonlóan 2023-ban is komoly szerepet játszottak a piacon az államilag támogatott finanszírozások. Ugyanakkor a támogatott szerződések száma 24 százalékkal csökkent 2022-höz képest (10 531 darabra), a kihelyezett összeg 180,6 milliárd forint volt összességében, ami 11,3 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A csökkenés fő oka, hogy bár még voltak átadások, de teljesen kifutott a nagycsaládosok autóvásárlási programja, illetve a korábbi elektromos autós támogatások is.

A Magyar Lízingszövetség adatai szerint a Széchényi Kártya Program volt messze a legnépszerűbb termék: a teljes piac 7,3 százalékát tették ki a kihelyezések, 8683 szerződésre 124,4 milliárd forintnyi finanszírozás jutott. Bár ebben is visszaesés látható a 2022-es évhez képest, de ehhez az is hozzátartozik, hogy kikerültek a programból a személygépkocsik, a kishaszonjármű kategóriát pedig szűkítették. A mezőgazdasági gépek esetében 45,5 milliárd forint volt a finanszírozott összeg, amely megegyezik a tavalyival, viszont a szerződések darabszáma 15 százalékkal csökkent. Ennek oka a gépek drágulása volt, így ugyanakkora összegből csak kevesebbet lehet finanszírozni. A mezőgazdasági gépek esetében minden második szerződés a Széchenyi kártya programon keresztül lett megkötve.

„A program rendkívül népszerű a kishaszonjárművek esetében is, itt több mint 5 100 szerződésre 41,9 milliárd forintnyi finanszírozás jutott. Ebben a járműkategóriában 50 százalék feletti a Széchenyi kártyás finanszírozások részaránya. Ráadásul a program részesedése a nagyhaszonjárművek piacán is növekedett” – részletezte Kőszegi László. Kiemelte, utóbbiak esetében 852 ilyen szerződés született, ami 11,7 százalékos növekedés a 2022-es számokhoz képest, a kihelyezett összeg pedig 19,1 milliárd forint volt, 37,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A főtitkár felidézte, hogy a program fontos szerepet kapott az egyéb gépek és az építőipari gépek esetében is.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a 2023-ban elindított Baross Gábor Újraiparosítási Program lízingkerete pillanatok alatt elfogyott: 1602 szerződés jött létre, összesen 54,6 milliárd forintnyi finanszírozással. Az Eximbank támogatott programjának két fontos kategóriában is kiemelt szerepet tölt be: a nagyhaszonjárművek finanszírozására 1360 szerződést kötöttek 44,4 milliárd forint értékben, az egyéb gépeknél pedig 72 szerződésre 6,4 milliárd forint kihelyezés jutott. Mindkét szegmens esetében euróalapú konstrukciókat is kínálnak a lízingcégek.

Az autópiac zsugorodott, de a kihelyezések nőttek

Az eszközkategóriákat vizsgálva kijelenthető, hogy továbbra is a személygépkocsi-kistehergépjármű-motor szegmens a legnagyobb a hazai lízingpiacon 441,5 milliárd forinttal, amely az összes kihelyezés majdnem 51 százaléka. A szerződések száma 55 905 darab volt, ami 5,2 százalékos növekedés az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A kihelyezett összeg 22 százalékkal emelkedett 2022-höz képest, bár akkor még csak a piac 42 százalékát tette ki ez az eszközosztály. A növekedés pedig amellett következett be, hogy a személyautó és kishaszonjármű forgalomba helyezések 0,6 százalékkal csökkentek. A finanszírozott autók 71,5 százaléka új volt, 28,5 százalékban pedig használt gépjárművekre kötöttek lízingszerződést az ügyfelek.

Az autópiacon belül a flottakezelők lényegében a tavalyi eredményeket hozták (10 521 darab járművel az előző évi 10 545-tel szemben), ugyanakkor esetükben meg kell jegyezni, hogy ez a piac jóval nagyobb lehet, hiszen nem minden szereplő szolgáltat adatokat a Lízingszövetségnek. A finanszírozott összeg 11,2 százalékkal emelkedett 2022-höz képest, ami a gépkocsik drágulásának tudható be. Összességében a flottakezelők szegmense 73,7 milliárd forintnyi lízingfinanszírozást realizált.

Összegben és a szerződések számában is komoly növekedést mutatott ugyanakkor a retail autófinanszírozás: a 350,9 milliárd forintos kihelyezett összeg 33 százalékkal volt magasabb a 44 030 szerződés pedig 12,2 százalékkal több a 2022 végén regisztráltnál.

„Míg a személygépkocsi forgalomba helyezések a Datahouse adatai szerint 3,4 százalékkal csökkentek az előző évihez képest, addig a lízingpenetráció az év eleji 17,3 százalékról 2023 végére majdnem 29 százalékra emelkedett. Éves alapon a 2022-es 22,8 százalékról pedig 25,3 százalékra bővült 2023-ra” – összegezte Kőszegi László. Mint kiemelte, a személyautók esetében, bár a lakossági ügyfelek száma 2022-höz képest növekedett, de még mindig csak 21,1 százalékát tették ki a teljes volumennek, 9591 megkötött szerződéssel. Ehhez képest 2021-ben a lakossági ügyfelek még a szerződések 31 százalékát tették ki, és az ezt megelőző években is jellemzően 40 százalék körül volt az arányuk.

Az autópiac kapcsán a főtitkár megjegyezte, általánossá kezdenek válni a szállító által támogatott finanszírozási akciók, akár kamatmentes konstrukciók is, mivel a csökkenő kereslet miatt nőnek a készletek. „A jelenlegi kamatkörnyezetben a szaporodó készletautók finanszírozása jelentős költséget jelent, így a piaci szereplőknek érdemesebb akár nagyobb kedvezménnyel is, de szabadulni a telephelyeken felgyülemlett gépkocsiktól.”

Látszanak az építőipar gondjai

A 2023-as jelentés kapcsán a főtitkár arról beszélt, hogy a nagyhaszonjárművek esetében 6344 darab forgalomba helyezés történt, ami 11,3 százalékos emelkedés 22-höz képest, a

2021-es adatokat pedig 41,8 százalékkal múlta felül. A lízingszektor itt 56,8 százalékos penetrációval van jelen, ebből 3606 szerződést kötöttek új vontatókra. Összességében a nagyhaszonjármű szegmensben (vontatók, pótkocsik, buszok) 8413 szerződés született, ami 228,3 milliárd forintnyi finanszírozást tett ki. A darabszám 7,3 százalékkal haladja meg az előző év eredményét, a finanszírozott összeg pedig 14,7 százalékkal lett magasabb. Kőszegi László kiemelte, hogy ebben a szegmensben is érzékelhető a folyamatos drágulás, ezért is növekedhettek nagyobb mértékben a kihelyezések. A szegmensben továbbra is az euró alapú finanszírozás dominál, a teljes kihelyezések 88 százaléka történt euróban.

A mezőgazdasági gépek esetében 118,5 milliárd értékű volt a finanszírozás a tavalyi évben, 10,2 százalékkal kevesebb, mint 2022-ben. Ezzel párhuzamosan az új traktor forgalomba helyezések a Datahouse adatai szerint összességében 33,7 százalékkal csökkentek, a mezőgazdasági vontatóknál pedig ennél is nagyobb, 37,3 százalék volt a visszaesés. Viszont a lízingpenetráció mindkét szektorban nőni tudott. „Elsődlegesen a mezőgazdasági támogatások kifutása magyarázza a csökkenést, amit jól mutat, hogy az eszközfedezetű hitelben finanszírozott eszközök száma 1 274 darabra csökkent a megelőző évi 2 059 darabról” – emelte ki a főtitkár, aki szerint ebben a szektorban is az euróalapú finanszírozás erősödik, 2023-ban 652 ilyen szerződés született 33 milliárd forint értékben. Hozzátette, a lakossági ügyfelek részesedése drámaian visszaesett a mezőgazdasági szektorban: tavalyi arányuk 9 százalékos volt, bár egy évvel korábban még 28 százalékban voltak jelen.

Az építőiparról sajnos beigazolódott, hogy 2023-ban nem volt képes magára találni. Kőszegi László szerint ennek egyik oka a törölt vagy elhalasztott állami beruházások voltak. A Lízingszövetség adatai szerint a lízingszerződések száma 19,2 százalékkal csökkent 2022-höz képest, a kihelyezett összeg pedig 21,3 százalékkal lett kevesebb. Hozzátette: 2023-ban a szegmensben a gépek 65 százalékát euróalapon finanszírozták, így ez a devizanem itt is előretör.

Az IT és az ingatlan esetében még mindig nem a lízing a preferált finanszírozási megoldás. Utóbbinál mindössze 1,9 milliárd forint volt a kihelyezés 78 szerződéssel. „Ennek nagy részét, 74 szerződést lakossági ügyfelek kötötték, 1,3 milliárd forint értékben. A számok a korábbi évekhez képest igen alacsonyak az ingatlanok esetében, de ez a jelenség is a magas kamatkörnyezetre és az ingatlanlízing jogi környezetére vezethető vissza.”

Illusztráció: Wikipedia

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS