Zöldeket beszélnek? – 20 légitársasággal szemben lép fel az Európai Bizottság

2024. 05. 01., 10:25

„Arra számítunk, hogy a légitársaságok és az iparág minden más szereplője felelősen alkalmazzák majd a környezetbarát jellegre vonatkozó állításokat.”

Az Európai Fogyasztók Szervezetének (BEUC) figyelmeztetését követően az Európai Bizottságtól és az uniós fogyasztóvédelmi hatóságoktól (a Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat hatóságaitól) 20 légitársaság levélben kapott felkérést a környezetbarát jellegre vonatkozó, potenciálisan megtévesztő állítások különböző típusaival kapcsolatban arra, hogy működésüket 30 napon belül hozzák összhangba az uniós fogyasztóvédelmi joggal – olvasható a Bizottság közleményében.

Belgium Gazdasági Felügyeleti Főigazgatósága, a Holland Fogyasztóvédelmi és Piaci Hatóság, a Norvég Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Spanyol Fogyasztóügyi Főigazgatóság által vezetett Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat a légitársaságok azon állításaira összpontosított, amelyek szerint a légi járatok által okozott szén-dioxid-kibocsátást éghajlati projektekkel vagy fenntartható üzemanyagok használatával lehetne ellensúlyozni, amihez a fogyasztók további díjak fizetésével járulhatnak hozzá. A hatóságok aggódnak amiatt, hogy az azonosított gyakorlatok a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv 5., 6. és 7. cikke értelmében tiltott megtévesztő tevékenységnek/mulasztásnak tekinthetők. A légitársaságoknak még tisztázniuk kell, hogy ezek az állítások alátámaszthatók-e megalapozott tudományos bizonyítékokkal.

„Ha elvárjuk, hogy fogyasztóink felelősségteljesek legyenek, akkor pontos tájékoztatást kell adnunk számukra. Egyre több utazó foglalkozik környezeti lábnyomával, és inkább jobb környezeti teljesítményű termékeket és szolgáltatásokat vesz igénybe. Ők megérdemlik, hogy a nem egyértelmű vagy hamis állítások helyett pontos és tudományosan is alátámasztott válaszokat kapjanak. A Bizottság teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy támogassa a fogyasztók zöld átállásban vállalt szerepét, és megakadályozza a zöldrefestést. Arra számítunk, hogy a légitársaságok és az iparág minden más szereplője felelősen alkalmazzák majd a környezetbarát jellegre vonatkozó állításokat” – mondta Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök.

Az intézkedés főbb elemei

Az Európai Bizottság és a Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat 20 légitársaság potenciálisan megtévesztő gyakorlatainak különböző típusait azonosította, például:
– olyan téves benyomáskeltés, hogy a kisebb környezeti hatással járó éghajlat-politikai projektek finanszírozásáért vagy az alternatív légijármű-üzemanyagok használatának támogatásáért fizetendő többletdíj csökkentheti vagy teljes mértékben ellensúlyozhatja a szén-dioxid-kibocsátást;
– a „fenntartható légijármű-üzemanyagok” kifejezés használata az ilyen üzemanyagok környezeti hatásának egyértelmű igazolása nélkül;
– a „zöld”, „fenntartható” vagy „felelős” kifejezések abszolút módon történő alkalmazása, vagy a környezetbarát jellegre vonatkozó egyéb implicit állítások feltüntetése;
– egyértelmű és ellenőrizhető kötelezettségvállalások, célértékek és független nyomonkövetési rendszer alkalmazása nélkül annak állítása, hogy a légitársaság halad a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás (ÜHG) vagy bármely jövőbeli környezeti teljesítmény felé;
– egy adott járat szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó „kalkulátor” felkínálása a fogyasztók számára anélkül, hogy a légitársaság elegendő tudományos bizonyítékot szolgáltatna arra vonatkozóan, hogy a számítás megbízható-e, és a számításhoz igénybe vett elemekre vonatkozó információk megadása nélkül;
– a járatok szén-dioxid-kibocsátás alapján történő összehasonlításának felkínálása a fogyasztók számára anélkül, hogy elegendő és pontos információt nyújtanának az összehasonlítás alapjául szolgáló elemekről.

Az Európai Bizottság és a fogyasztóvédelmi hatóságok felkérték a vállalatokat, hogy 30 napon belül adjanak választ, amelyben felvázolják az uniós fogyasztóvédelmi jog szempontjából aggályos, a környezetbarát jellegre vonatkozó marketingcélú állítások miatti aggályok kezelésére javasolt intézkedéseiket

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS