Egyszerűsített foglalkoztatásnál – alapesetben – a közterhet a munkáltatónak kell megfizetnie, munkavállalónként, a munkaviszony minden naptári napja után. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a munkavállalónak is keletkezik plusz kötelezettsége – hívja fel a figyelmet a NAV.
Bizonyos összeghatár fölött ugyanis megváltoznak az adózási szabályok, a munkáltató által teljesített kötelezettségek mellett a munkavállalónak személyijövedelemadó-bevallást kell beadnia a NAV-hoz.
A munkáltatónak az egyszerűsített foglalkoztatásban álló munkavállaló számára legalább a minimálbér 85 százalékának vagy a garantált bérminimum 87 százalékának megfelelő összeget kell kifizetnie munkabérként.
A munkabér felső határát az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo tv.) csak a filmipari statisztánál határozza meg, ahol a napi nettó jövedelem maximális összege legfeljebb a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 12 százaléka lehet.
A munkáltató a közterhet azonban csak a mentesített keretösszegig fizeti, amit úgy számítunk ki, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak számát megszorozzuk az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér – minimálbér, garantált bérminimum – napi összegének 130 százalékával.
Ha a kifizetett munkabér nem haladja meg ezt az összeget, akkor a munkavállalónak nincs teendője, mert ekkor – ha nincs egyéb adóköteles jövedelme – személyijövedelemadó-bevallást sem kell benyújtania.
Ha a munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatásból eredő bevétele meghaladja a mentesített keretösszeget, akkor saját magának személyijövedelemadó-bevallást is be kell adnia. A keretösszeg feletti jövedelemből a munkáltató nem von le és vall be személyijövedelemadó-előleget.
Az szja-bevalláshoz a munkáltatónak olyan bizonylatot kell kiállítania, és a kifizetéskor átadnia, amely tartalmazza a magánszemély bevételének összegét és jogcímét. Mivel emiatt a munkáltatónak már nem kell az adóévet követő év január 31-ig összesített igazolást kiállítania, a munkavállalónak mindenképpen meg kell őriznie a kifizetéskor kapott iratokat ahhoz, hogy szja-bevallását be tudja nyújtani a NAV-nak.
Példa: A 2023-as adóév első napján érvényes minimálbér napibérként meghatározott összege 10 670 forint, melynek 130 százaléka 13 871 forint. Ha a munkavállaló 2023-ban összesen 80 napot dolgozott egyszerűsített foglalkoztatás keretében, akkor a mentesített keretösszeg: 80 x 13 871 Ft, azaz 1 109 680 forint.
Az egyszerűsített munkaviszonyban álló munkavállalónak 2023-ban összesen 1 560 000 forint nettó munkabért fizettek ki. Ebből a mentesített keretösszeget meghaladó rész:
1 560 000 forint – 1 109 680 forint = 450 320 forint.
Így a munkavállalónak a személyijövedelemadó-bevallásban a mentesített keretösszeget meghaladó részt, azaz 450 320 forintot kell a bevallás 1. sorának d) oszlopába beírnia.
Ha a munkavállaló több munkáltatónál is állt egyszerűsített foglalkoztatásban az adóévben, akkor a mentesített keretösszeg számításánál a különböző foglalkoztatóknál ledolgozott munkanapokat és a kifizetett munkabéreket össze kell adni.
A NAV a beérkezett kifizetői, munkáltatói adatszolgáltatások alapján adóbevallási tervezetet készít minden munkavállalónak. Az adóbevallási tervezet tartalmazza az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott ’08 jelű bevallás ’08M-12 lapján szereplő, a magánszemély által az adóévben megszerzett, mentesített keretösszeget meghaladó jövedelmet.
A mentesített keretösszeg meghatározásához tehát felhasználható az adóhatóság által elkészített bevallási tervezet.
Budapesten alakítja ki új üzleti szolgáltató központját a Janus Henderson globális alapkezelő vállalat.
Gyorsabban haladnak a tervezettnél a paksi atomerőmű bővítésének munkálatai, így már a december 15-én kezdődő héten el tudják kezdeni a szakemberek az első beton öntését közvetlenül megelőző műszaki feladatok végrehajtását – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter december 9-én Moszkvában.