65 ezerrel kezdődik az építőipari cégek száma márciustól

2024. 05. 08., 17:40

2024 márciusától nem 66 ezerrel, hanem 65 ezerrel kezdődik az építőipari cégek száma Magyarországon. A márciusi és az I. negyedéves alapítások is mélyponton vannak. A havi megszűnések száma továbbra is 500 felett van idén – írja elemzésében az OPTEN.

A februárra vonatkozó KSH adatok alapján akár pozitív üzenet lehetne, hogy az egy évvel korábbihoz viszonyítva 3,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene. Mind a két építményfőcsoportban növekedés volt, és a megkötött új szerződések volumene is jelentősen nőtt. Azonban az adatok mögé nézve még nem rajzolódik ki Kánaán. Az előző évi februári bázis szintje alapvetően nem volt kiemelkedő, sőt az egyéb építmények területén a bázis kimondottan alacsony volt, ezért a növekedés mértékét is érdemes fenntartásokkal kezelni. Ugyanígy az építőipari vállalkozások február végi szerződésállományának volumene sem mutat biztató képet, 7,6 százalék-kal elmaradt az előző év azonos időszakától.

Az OPTEN legfrissebb adatai szerint véget ért a 66 ezer feletti vállalatok száma az építőiparban, ami 17 hónapon át stabilan tartotta magát, és idén márciusban 65,8 ezerre csökkent. A társas vállalkozások számának csökkenése már nem új jelenség a szektorban, hiszen előző év áprilisától folyamatosan ez tapasztalható – kivéve augusztus. Ebben az időszakban több mint 800 vállalat szűnt meg, ami az ágazatban működő társas vállalkozások 1,3 százalékát teszi ki. A tendencia felerősödését jelzi, hogy a cégszámcsökkenés 60 százaléka 2024-ben következett be, ami a március végi működő vállalkozások 0,75 százaléka.


Az építőipari szektor sajátossága, hogy az alapítások száma emelkedik az év első negyedévében. Azonban az elmúlt három évben az ágazat vonzereje folyamatosan csökkenő tendenciát mutat az újonnan alapított vállalkozások számát tekintve, és az idei év az elmúlt hat év során a leggyengébb negyedévnek bizonyult ebből a szempontból. A cégtörlések száma is szezonálisan rekordmagasságokat ért el, az elmúlt hat év legmagasabb szintjét produkálva. Mindezt tovább súlyosbítja, hogy az idei évben nem volt olyan hónap, amikor a megszűnések száma 500 alatti lett volna, és ez idáig hónapról hónapra folyamatosan emelkedett. Az 500 feletti cégtörlések kiemelkedőek, az elmúlt 5 év során nem lehetett találni olyan hónapot, amikor ezt az értéket elérte volna a cégek megszűnésének száma.

A cégek megszűnésének fő oka többségében felszámolás volt, amely márciusban már közelítette a 70 százalékot. Látszik, hogy a felszámolások aránya továbbra is magas. Ennek hátterében az áll, hogy az indított új eljárások száma nem csökken, idén pedig átlagosan havonta több mint 800 új eljárást indítottak.

„Ezek közül a domináns eljárások a felszámolási és kényszertörlési eljárások, amelyek aránya 75-90 százalék között mozog, és az utóbbiak könnyen átfordulhatnak később felszámolási eljárásokká. Mindezek összességében egyértelmű felkiáltójelként szolgálnak, és ráirányítják a figyelmet a magasabb kockázatosságra ebben a szektorban” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Az új felszámolási eljárások száma ugyan csökkent márciusban az előző hónaphoz képest, ugyanakkor az idei első negyedévben számuk megközelítette az 1,1 ezret. Minden második vállalkozás a szektorban, ahol felszámolást indítottak az idén, már több mint egy éve törölt adószámmal bírt. Minden negyedik cégnél viszont 60 napon belül történt meg az adószámtörlés, vagy egyáltalán nem előzte meg semmilyen eljárás. A legveszélyeztetettebb cégek a 3-5 éves korúak, kettőből egy vállalkozás ebből a körből került ki, és minden hetedik vállalkozás vagy fiatalabb három, vagy idősebb 10 évnél.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) márciusra vonatkozó értéke az építőiparban országosan 19,21 százalék volt. Vármegyei szinten nézve a legmagasabb fluktuációt Budapest, Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye produkálta, míg a legalacsonyabb OPTEN-CFI értéket Veszprém, Komárom-Esztergom és Csongrád-Csanád vármegye érte el.

     OPTEN – CFI vármegyénként az építőiparban, 2024. március


Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS