65 ezerrel kezdődik az építőipari cégek száma márciustól

2024. 05. 08., 17:40

2024 márciusától nem 66 ezerrel, hanem 65 ezerrel kezdődik az építőipari cégek száma Magyarországon. A márciusi és az I. negyedéves alapítások is mélyponton vannak. A havi megszűnések száma továbbra is 500 felett van idén – írja elemzésében az OPTEN.

A februárra vonatkozó KSH adatok alapján akár pozitív üzenet lehetne, hogy az egy évvel korábbihoz viszonyítva 3,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene. Mind a két építményfőcsoportban növekedés volt, és a megkötött új szerződések volumene is jelentősen nőtt. Azonban az adatok mögé nézve még nem rajzolódik ki Kánaán. Az előző évi februári bázis szintje alapvetően nem volt kiemelkedő, sőt az egyéb építmények területén a bázis kimondottan alacsony volt, ezért a növekedés mértékét is érdemes fenntartásokkal kezelni. Ugyanígy az építőipari vállalkozások február végi szerződésállományának volumene sem mutat biztató képet, 7,6 százalék-kal elmaradt az előző év azonos időszakától.

Az OPTEN legfrissebb adatai szerint véget ért a 66 ezer feletti vállalatok száma az építőiparban, ami 17 hónapon át stabilan tartotta magát, és idén márciusban 65,8 ezerre csökkent. A társas vállalkozások számának csökkenése már nem új jelenség a szektorban, hiszen előző év áprilisától folyamatosan ez tapasztalható – kivéve augusztus. Ebben az időszakban több mint 800 vállalat szűnt meg, ami az ágazatban működő társas vállalkozások 1,3 százalékát teszi ki. A tendencia felerősödését jelzi, hogy a cégszámcsökkenés 60 százaléka 2024-ben következett be, ami a március végi működő vállalkozások 0,75 százaléka.


Az építőipari szektor sajátossága, hogy az alapítások száma emelkedik az év első negyedévében. Azonban az elmúlt három évben az ágazat vonzereje folyamatosan csökkenő tendenciát mutat az újonnan alapított vállalkozások számát tekintve, és az idei év az elmúlt hat év során a leggyengébb negyedévnek bizonyult ebből a szempontból. A cégtörlések száma is szezonálisan rekordmagasságokat ért el, az elmúlt hat év legmagasabb szintjét produkálva. Mindezt tovább súlyosbítja, hogy az idei évben nem volt olyan hónap, amikor a megszűnések száma 500 alatti lett volna, és ez idáig hónapról hónapra folyamatosan emelkedett. Az 500 feletti cégtörlések kiemelkedőek, az elmúlt 5 év során nem lehetett találni olyan hónapot, amikor ezt az értéket elérte volna a cégek megszűnésének száma.

A cégek megszűnésének fő oka többségében felszámolás volt, amely márciusban már közelítette a 70 százalékot. Látszik, hogy a felszámolások aránya továbbra is magas. Ennek hátterében az áll, hogy az indított új eljárások száma nem csökken, idén pedig átlagosan havonta több mint 800 új eljárást indítottak.

„Ezek közül a domináns eljárások a felszámolási és kényszertörlési eljárások, amelyek aránya 75-90 százalék között mozog, és az utóbbiak könnyen átfordulhatnak később felszámolási eljárásokká. Mindezek összességében egyértelmű felkiáltójelként szolgálnak, és ráirányítják a figyelmet a magasabb kockázatosságra ebben a szektorban” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Az új felszámolási eljárások száma ugyan csökkent márciusban az előző hónaphoz képest, ugyanakkor az idei első negyedévben számuk megközelítette az 1,1 ezret. Minden második vállalkozás a szektorban, ahol felszámolást indítottak az idén, már több mint egy éve törölt adószámmal bírt. Minden negyedik cégnél viszont 60 napon belül történt meg az adószámtörlés, vagy egyáltalán nem előzte meg semmilyen eljárás. A legveszélyeztetettebb cégek a 3-5 éves korúak, kettőből egy vállalkozás ebből a körből került ki, és minden hetedik vállalkozás vagy fiatalabb három, vagy idősebb 10 évnél.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) márciusra vonatkozó értéke az építőiparban országosan 19,21 százalék volt. Vármegyei szinten nézve a legmagasabb fluktuációt Budapest, Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye produkálta, míg a legalacsonyabb OPTEN-CFI értéket Veszprém, Komárom-Esztergom és Csongrád-Csanád vármegye érte el.

     OPTEN – CFI vármegyénként az építőiparban, 2024. március


Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 15:20:00
A NAV-Mobilt azoknak is érdemes letölteni, akiknek gondot okoz a gépjárműadó egyösszegű befizetése. Az EU legegyszerűbb részletfizetési kedvezménye a NAV mobilapplikációjában érhető el: egy koppintással igényelhető az akár 5 havi pótlékmentes részlet. Annak ellenére, hogy a gépjárműadó fizetési határideje április 15-e, már 14 ezer részletfizetési kérelem érkezett a NAV-hoz az applikáción keresztül.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS