Egy „álom munkahelyen” az idő nagy részében jól érezzük magunkat, megbecsülnek minket anyagilag és szakmailag, képességeinknek megfelelő feladatokkal bíznak meg, és a magánéletünk sem sínyli meg a munkát. A SkillX Technologies Zrt. friss, aktív munkavállalókat kérdező felméréséből kiderült, hogy a magyarok jelentős része még kergeti ezt az álmot. A válaszadók akár fele is munkahelyet váltana a következő egy évben, ami egyértelműen jelzi a változtatásra való igényt.
A felmérés válaszadóinak közel egyharmada (34 százalék) tervezi, hogy a következő egy évben munkahelyet vált, de másik harmaduk (30,3 százalék) is fontolgat munkahely cserét. Ezek a számok azt mutatják, hogy a munkavállalók jelentős része nem elégedett jelenlegi pozíciójával, és aktívan törekszik a változásra. “Ez megdöbbentő adat lehet a munkaadók számára, hiszen 10 emberből akár 5-6 emberük is felmondhat a következő egy évben, ha a jelenlegi munkahely nem képes ideális környezetet biztosítani a személyes és szakmai fejlődéshez”.-magyarázta az adatokat Marosi László, a SkillX vezérigazgatója.
A miértek mögött a munkahelyváltás – az „álommunka-keresés” – legfőbb indokaként még mindig a magasabb fizetés áll a rangsor tetején, de a jobb munka-magánélet egyensúly és a fejlődési lehetőségek is fontos tényezők lehetnek. A munkavállalók többsége (65 százalék) hisz abban, hogy csak akkor fogja jól érezni magát egy munkahelyen, ha azt csinálja, amit szeret. Hasonló arányban gondolják a válaszadók igaznak azt az állítást is, hogy a folyamatos képzéseken való részvétel mindkét fél azonos érdeke. Ez az igény a munkaadókra is nyomást gyakorol, hogy olyan munkakörnyezetet teremtsenek, amely ösztönzi a dolgozók képességfejlesztését és növekedését.
A készség és képességek fontosságát tehát nem szabad alábecsülni; a felmérésből kiderült, hogy a munkavállalók többsége (69 százalék) úgy érzi, jelenlegi munkájában nem használja ki maximálisan képességeit, minden ötödik ember (18 százalék) munkaköre pedig egyáltalán nincs összhangban azokkal a készségekkel, amelyekkel egyébként rendelkezik.
Ezzel szoros összefüggést mutat, hogy a magyar munkavállalók több mint kétharmada (77,7 százalék) jelezte, szívesen fejlesztené magát egy hozzá jobban passzoló szakmában, különösen akkor, ha adott képzés nem túl hosszú - vagyis rövid időn belül frissíthetőek a meglévő készségek. A kifejezetten munkakeresők között is hasonló a nyitottság a szakmai fejlődésre: a válaszadók több mint harmada (37,3 százalék) akár új szakmát is kitanulna, hogy képességeinek megfelelő munkakörben dolgozhasson, de másik harmaduk is erősen fontolóra venne egy új szakmai irányt.
Erre a mentalitásra a felmérést végző SkillX vezérigazgatója szerint is nagy szükség van: „A személyes és szakmai fejlődésre való törekvés meghatározó attitűd lesz a jövő álláskeresői számára, már csak azért is, mert az elkövetkező években olyan munkahelyek jöhetnek létre, amelyekről még nem is tudunk. Ebben a munkakörnyezetben a gyors alkalmazkodáson és fejlődési készségen lesz a hangsúly.”
A felmérésből az kiderült, hogy a válaszadók 18 százaléka találkozott már készségalapú munkaerő közvetítéssel, amely a modern HR trendek egyik legfontosabb irányzata. Az önéletrajzban jól csengő, de a valóságban kevésbé használható tudás helyett a SkillX platformja a valós képességek alapján köti össze a munkavállalót a leendő munkaadójával. Ez a fajta megközelítés nemcsak a tehetséges jelöltek felkutatását könnyíti meg, hanem a munkavállalók hosszú távú elköteleződését is elősegíti, hiszen a képességekhez és ambíciókhoz jobban illeszkedő munkakör bizonyítottan erőteljesebb megtartó hatással bír.
Az „álommunka” keresése tehát a magyar munkaerőpiac egyik mozgatórugója, de fontos látni, hogy ennek eléréséhez mind a munkaadóknak, mind a munkavállalóknak aktív szerepet kell vállalniuk. A munkaadók számára üzenet, hogy a készségek és személyes ambíciók figyelembevétele növeli a munkavállalók elkötelezettségét és elégedettségét. A munkavállalók pedig az önismeretük és képességeik folyamatos fejlesztésével teremthetnek maguknak jobb esélyt saját „álommunkájuk” beteljesítésére.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.