Álommeló: tényleg létezik?

2024. 05. 02., 14:10

Egy „álom munkahelyen” az idő nagy részében jól érezzük magunkat, megbecsülnek minket anyagilag és szakmailag, képességeinknek megfelelő feladatokkal bíznak meg, és a magánéletünk sem sínyli meg a munkát. A SkillX Technologies Zrt. friss, aktív munkavállalókat kérdező felméréséből kiderült, hogy a magyarok jelentős része még kergeti ezt az álmot. A válaszadók akár fele is munkahelyet váltana a következő egy évben, ami egyértelműen jelzi a változtatásra való igényt.

A felmérés válaszadóinak közel egyharmada (34 százalék) tervezi, hogy a következő egy évben munkahelyet vált, de másik harmaduk (30,3 százalék) is fontolgat munkahely cserét. Ezek a számok azt mutatják, hogy a munkavállalók jelentős része nem elégedett jelenlegi pozíciójával, és aktívan törekszik a változásra. “Ez megdöbbentő adat lehet a munkaadók számára, hiszen 10 emberből akár 5-6 emberük is felmondhat a következő egy évben, ha a jelenlegi munkahely nem képes ideális környezetet biztosítani a személyes és szakmai fejlődéshez”.-magyarázta az adatokat Marosi László, a SkillX vezérigazgatója.

A miértek mögött a munkahelyváltás – az „álommunka-keresés” – legfőbb indokaként még mindig a magasabb fizetés áll a rangsor tetején, de a jobb munka-magánélet egyensúly és a fejlődési lehetőségek is fontos tényezők lehetnek. A munkavállalók többsége (65 százalék) hisz abban, hogy csak akkor fogja jól érezni magát egy munkahelyen, ha azt csinálja, amit szeret. Hasonló arányban gondolják a válaszadók igaznak azt az állítást is, hogy a folyamatos képzéseken való részvétel mindkét fél azonos érdeke. Ez az igény a munkaadókra is nyomást gyakorol, hogy olyan munkakörnyezetet teremtsenek, amely ösztönzi a dolgozók képességfejlesztését és növekedését.

A készség és képességek fontosságát tehát nem szabad alábecsülni; a felmérésből kiderült, hogy a munkavállalók többsége (69 százalék) úgy érzi, jelenlegi munkájában nem használja ki maximálisan képességeit, minden ötödik ember (18 százalék) munkaköre pedig egyáltalán nincs összhangban azokkal a készségekkel, amelyekkel egyébként rendelkezik.

Ezzel szoros összefüggést mutat, hogy a magyar munkavállalók több mint kétharmada (77,7 százalék) jelezte, szívesen fejlesztené magát egy hozzá jobban passzoló szakmában, különösen akkor, ha adott képzés nem túl hosszú - vagyis rövid időn belül frissíthetőek a meglévő készségek. A kifejezetten munkakeresők között is hasonló a nyitottság a szakmai fejlődésre: a válaszadók több mint harmada (37,3 százalék) akár új szakmát is kitanulna, hogy képességeinek megfelelő munkakörben dolgozhasson, de másik harmaduk is erősen fontolóra venne egy új szakmai irányt.

Erre a mentalitásra a felmérést végző SkillX vezérigazgatója szerint is nagy szükség van: „A személyes és szakmai fejlődésre való törekvés meghatározó attitűd lesz a jövő álláskeresői számára, már csak azért is, mert az elkövetkező években olyan munkahelyek jöhetnek létre, amelyekről még nem is tudunk. Ebben a munkakörnyezetben a gyors alkalmazkodáson és fejlődési készségen lesz a hangsúly.

A felmérésből az kiderült, hogy a válaszadók 18 százaléka találkozott már készségalapú munkaerő közvetítéssel, amely a modern HR trendek egyik legfontosabb irányzata. Az önéletrajzban jól csengő, de a valóságban kevésbé használható tudás helyett a SkillX platformja a valós képességek alapján köti össze a munkavállalót a leendő munkaadójával. Ez a fajta megközelítés nemcsak a tehetséges jelöltek felkutatását könnyíti meg, hanem a munkavállalók hosszú távú elköteleződését is elősegíti, hiszen a képességekhez és ambíciókhoz jobban illeszkedő munkakör bizonyítottan erőteljesebb megtartó hatással bír.

Az „álommunka” keresése tehát a magyar munkaerőpiac egyik mozgatórugója, de fontos látni, hogy ennek eléréséhez mind a munkaadóknak, mind a munkavállalóknak aktív szerepet kell vállalniuk. A munkaadók számára üzenet, hogy a készségek és személyes ambíciók figyelembevétele növeli a munkavállalók elkötelezettségét és elégedettségét. A munkavállalók pedig az önismeretük és képességeik folyamatos fejlesztésével teremthetnek maguknak jobb esélyt saját „álommunkájuk” beteljesítésére. 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 16., 16:20
Júliusra a kereslet visszaesésével párhuzamosan befékezett a használt panellakások drágulása, Kelet-Magyarországon pedig még csökkenésnek is indult az átlagáruk. A Duna House szakértője szerint a 3 százalékos hitel újabb lökést adhat ennek a szegmensnek, különös tekintettel az új finanszírozási konstrukció lakásokat érintő feltételei között szereplő 100 millió forintos értékhatárra és a maximum 1,5 millió forintos négyzetméterárra.
2025. 07. 15., 15:20
A már működő beruházási hitel mellett július 15-től elérhető a KKV Technológia Plusz Hitelprogram „B” komponense, a 70 milliárd forint keretösszegű kamatmentes forgóeszközhitel. A program a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint 4000–4500 vállalkozás számára nyújthat segítséget, különösen a fejlesztendő térségekben.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS