Három ügyben is szerepel Magyarország az Európai Bizottság áprilisi kötelezettségszegési eljárási csomagjában.
Az Európai Bizottság felszólító levél útján kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen (INFR(2024)4006) az autópálya-koncessziókra vonatkozó uniós szabályok betartásának elmulasztása miatt. A levél célja a koncessziókra vonatkozó uniós szabályok betartatása, amelyek garantálják a közbeszerzési eljárásokban való részvételben érdekelt gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmódot és az átláthatósági kötelezettség betartását. A Bizottság az autópálya-koncessziós szerződések kapcsán különböző problémákat tárt fel. Álláspontja szerint a Magyarország által megítélt, 35 évre szóló koncesszió nem volt átlátható a becsült szerződéses érték tekintetében, nem hárítja át kellő mértékben a működési kockázatot, és indokolatlanul hosszú időre került megkötésre, ami sérti az uniós jogot. Magyarországnak mostantól két hónapja van, hogy válaszoljon a Bizottság által megfogalmazott érvekre. Ellenkező esetben a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.
A Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak (INFR(2020)2310), amiért az nem tett eleget az Európai Unió Bírósága (EUB) által a C-823/21. sz., Bizottság kontra Magyarország ügyben hozott ítéletnek. A Bíróság 2023. június 22-i ítéletében megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette az uniós menekültügyi szabályokból eredő kötelezettségeit. A Bíróság kimondta, hogy Magyarország azzal, hogy nem biztosította a harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek számára a nemzetközi védelmi eljáráshoz való tényleges hozzáférést, megsértette a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló 2013/32/EU irányelvet. A magyar jog rendelkezései szerint a harmadik országbeli állampolgároknak ahhoz, hogy nemzetközi védelemért folyamodhassanak Magyarországon, először valamely, az Európai Unió területén kívül található magyar nagykövetségen szándéknyilatkozatot kell benyújtaniuk, amelyben kinyilvánítják, hogy menedékjogért kívánnak folyamodni, továbbá rendelkezniük kell az e célra kiadott különleges beutazási engedéllyel.
Mivel nem kapott tájékoztatást arról, hogy Magyarország intézkedéseket hozott volna az uniós jog megállapított megsértésének orvoslása céljából, a Bizottság úgy véli, hogy Magyarország nem tett eleget a bírósági ítélet teljesítéséhez szükséges intézkedések meghozatalára vonatkozó kötelezettségének. Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a felszólító levélre. A beérkezett válasz fényében a Bizottság adott esetben úgy határozhat, hogy az ügyet visszautalja a Bíróság elé, és pénzügyi szankciók kiszabását javasolja.
Az Európai Bizottság felszólító levél útján kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország (INFR(2017)2076) ellen, amiért az nem felel meg teljes mértékben az uniós jognak, és nem hajtotta végre az Európai Unió Bíróságának a C-66/18. sz ügyben hozott ítéletét.
A Bíróság 2020. október 6-i ítéletében megállapította, hogy Magyarország megsértette az uniós jogszabályokat, valamint a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezményt (GATS), mivel az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli külföldi felsőoktatási intézmények esetében két feltételhez kötötte az oklevelet adó képzési tevékenységek magyarországi gyakorlását. A magyar jogszabályok előírásai szerint Magyarország Kormánya és az érintett intézmény székhelye szerinti állam kormánya között nemzetközi szerződésnek kell fennállnia. A Magyarországon folytatott tevékenység feltételéül szabták továbbá, hogy az oktatási intézménynek felsőoktatási képzést kell nyújtania a székhelye szerinti országban, az EGT tagállamainak esetében is. A 2021. május 18-án elfogadott új jogszabály már nem tartalmazza a második említett követelményt. Az új törvény azonban továbbra is előírja, hogy Magyarország és a székhely szerinti ország között nemzetközi szerződést kell kötni, ami miatt folyamatosan sérülnek a GATS-ban és az Európai Unió Alapjogi Chartájában lefektetett elvek. A Bizottság ezért felszólító levelet küld Magyarországnak, amelynek két hónapja van arra, hogy válaszoljon a levélre és orvosolja a Bizottság által feltárt hiányosságokat. Kielégítő válasz hiányában a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti. A második alkalommal Bíróság elé kerülő ügyekben, amíg nem valósul meg a teljes körű megfelelés, az első ítélet meghozatala óta eltelt időszakra visszamenőleg pénzügyi szankciók róhatók ki.
Az uniós kötelezettségszegési eljárásról további információk olvashatók a Gyakran ismételt kérdések c. tájékoztatóban. Az egyes ügyek előzményeiről a kötelezettségszegési eljárással kapcsolatos határozatok tárából tájékozódhat bővebben – olvasható a Bizottság közleményében.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.