Úton az egységes digitális Európa felé

2024. 05. 02., 09:10

Az európai parlamenti választások után újonnan felálló intézményeknek továbbra is az egységes piac megteremtésére, a gazdasági biztonság fenntartására, a kritikus technológiák fejlesztésére, valamint a reziliencia erősítésére kell törekedniük – hangsúlyozta Cecilia Bonefeld-Dahl, a DIGITALEUROPE főigazgatója az IVSZ SMART konferenciáján.

2024. április 18–19-én Budapesten találkoztak a DIGITALEUROPE, Európa vezető iparági szövetségének digitális gazdaságot képviselő érdekképviseleti tagjai, köztük az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége, hogy kormányzati képviselőkkel is tárgyalva egyeztessenek arról, hogyan lehet előmozdítani a magyar soros elnökség ideje alatt az alábbi fontos ügyeket – olvasható az IVSZ beszámolójában.

Egy piac, egy szabályrendszer 

A digitális ágazat jelentős kihívásokkal néz szembe a túlszabályozás miatt, ami elriasztja az innovátorokat, akik nemzeti és regionális szinten egyaránt ellentmondó, nem következetes digitális szabályokkal és sztenderdekkel szembesülnek. Az innovátorok emiatt egyre gyakrabban települnek át kedvezőbb környezetbe. Ezenfelül sürgősen kezelni kell az egyéb ágazati szabályozásokkal való átfedéseket, hogy valósan létrejöjjön az egységes piac. A DIGITALEUROPE nemrégiben közzétett jelentése egy sor intézkedést kínál az ehhez vezető úton. Emellett az, hogy a tagállamok egyoldalú jogalkotási intézkedéseket hajtanak végre az EU által már szabályozott területeken, tovább mélyíti a széttagoltságot, és aláássa az Unión belüli digitális kereskedelem egységességét és hatékonyságát. 

Gazdasági biztonság és kritikus technológia 

Európának hozzá kell férnie a kritikus technológiákhoz, és ezek létrehozójává és megalkotójává kell válnia. Jelenleg Európában nagyon kevés szabványalkotó technológiai vállalat maradt: ezt a közös problémát most kell megoldanunk.  

El kell kerülnünk a túlszabályozást, és ehelyett inkább a legnagyobb értékeink – az embereink és az egységes piacunk – megerősítésére kell törekednünk. Innovációra és ösztönzőkre van szükség ahhoz, hogy a technológiai vállalatok Európában maradjanak és növekedjenek. Minden egyes kritikus technológia esetében személyre szabottan kell elemezni az EU erősségeit és gyengeségeit. A különböző lehetőségeket és kockázatokat rejtő, különböző fejlődési szakaszban lévő technológiák esetében nem jelenthet megoldást a mindenre egyformán alkalmazható megközelítés. 

Ellenállóképesség és védelem 

Egy ellenálló Európa léte attól függ, hogy képesek vagyunk-e a kritikus technológiákat fejleszteni és méretüket növelni.  Az Európai Védelmi Ipari Stratégiával (EDIS) felvértezve a védelmi ipar fejlesztése Magyarország számára prioritás lesz az elnökség során. Az elnökségnek a beszerzések észszerűsítésére, valamint a jobb koordinációra, a gyorsabb folyamatokra és az egyszerűbb szabályokra kell összpontosítania, amelyek vonzóak a különböző technológiai szereplők számára, akikre szükségünk van ahhoz, hogy megvédjenek minket a szárazföldön, a tengeren, a levegőben, az űrben és a kibertérben. 

Átmenet az új intézményekbe 

Mivel a 2024. júniusi választások új mandátumot jelentenek Európa számára, Magyarország elnöksége lehetőséget kínál arra, hogy értékeljük az Unió Digitális Évtized céljai felé tett előrelépését, és újrakalibráljuk stratégiáinkat a digitális korszakra. Elengedhetetlen, hogy számba vegyük az új szabályozási környezetet, és őszintén értékeljük annak hatékonyságát a tagállamok gazdaságaiban, majd ebből kiindulva tegyük meg a szükséges lépéseket. Gondoskodjunk arról, hogy a következő európai ciklus jó úton induljon! 

Európa digitális átalakulásának szószólóiként arra kérjük a magyar elnökséget, hogy támogassa ezeket a prioritásokat, és a következő európai mandátumig biztos kezekként szolgáljon. A kulcs az egységes piac lesz. Ha sikerül felszabadítanunk a valóban digitális egységes piac erejét, akkor Európát a digitális korszak globális vezetőjévé tehetjük. 

Cecilia Bonefeld-Dahl, a DIGITALEUROPE főigazgatója hangsúlyozta: a Tanács soros elnökségének magyarországi átvételével egyedülálló lehetőség nyílik Európa digitális pályájának újradefiniálására. Alapvető fontosságú, hogy ezt a pillanatot kihasználva értékeljük a technológiai ágazatra vonatkozó számos szabályozást, számot vessünk, és újraszabályozzunk azzal a céllal, hogy csökkentsük a tagállamokra és digitalizálódó iparukra nehezedő terheket. 

„Az üzleti szempontokat az eddigieknél mélyebben kell integrálni a szabályozásba. Úgy véljük, hogy a szabályozás és a technológiai ipar virágzása közötti helyes egyensúly megtalálása kulcsfontosságú egy innovációt támogató európai gazdaság megteremtéséhez, amely a világ legjelentősebb szereplőjévé tud fejlődni” – tette hozzá dr. Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS