Nem jól működő modell, ha egy kisvállalkozás 2024-ben 20 különböző szoftverből rakja össze a működését – mondta az Üzletemnek Szabó Ervin, a Kulcs-Soft Nyrt. vezérigazgatója.
Szabó Ervin azt szokta mondani, hogy vezetői hibái nagy részét már fiatalon elkövette. A Veszprémi (Pannon) Egyetemen a Hallgatói Önkormányzat elnökeként például azt is megtanulta, hogyan értelmezzen jogi szövegeket és hogyan kell egy rektorral tárgyalni. Később még a rossz vezetőitől is tanult: azt, hogy milyen vezető nem szeretne lenni… Ha érdekli, hogy Ervin szerint mivel lehet Magyarországon „őrületbe kergetni” a vállalkozót, a választ elolvashatja az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 517. interjújában.
– Mit tart karrierje eddigi csúcsának?
– Két csúcspontot emelnék ki. Az első a Kulcs-Softban végbement generációváltás. A vállalatot Kulcsár Tibor alapította egyszemélyes garázscégként, majd 1 milliárdos bevételű tőzsdei társasággá fejlesztette. Kulcsár Tibor neve szorosan összekapcsolódott a Kulcs-Soft márkával, amikor 2016-17 körül átadta a cégvezetést, engem bízott meg azzal, hogy építsem tovább az örökséget. Itthon ez kivételes példa arra, hogy a vállalat nem eladás, nem családon belüli utódlás, hanem vezetőváltás révén fejlődik tovább. Életem másik legnagyobb kihívásaként értékelem a pénztárgépek NAV-hoz történő bekötését. A kereskedelmi és kasszarendszerek fejlesztésével és értékesítéséve foglalkozó Laurel Kft. ügyvezetőjeként vettem részt ebben a projektben. 2012-ben kezdtem el egyedül foglalkozni a feladattal a vállalaton belül, később pedig a projekt kiterjesztése során több mint száz ember dolgozott a témán. Először engedélyeztettünk online pénztárgépeket. Magyarországon ez nagyon kiemelt projekt volt abban az időszakban.
– Milyen távra tervez?
– A Kulcs-Softnál a 2030-as stratégiánk alapján tervezünk technológiai, üzletfejlesztési és HR szempontokból. A saját jövőképemmel összhangban az operatív vezetés átadását én is addigra tervezem, és ebben az időszakban szeretném megtalálni az utódomat. Ez lehet a második generációváltás a Kulcs-Soft történetében, ami ritka, de ha ez kétszer is megvalósul, az valóban egyedülálló lesz.
– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?
– Az egyik biztos célom, hogy a Kulcs-Soft sikeres akvizíciót vigyen véghez. Erre a jól működő magyar kkv-k közül választanék egyet, amelyik digitális megoldásokat szállít, és még nem esett át a generációváltáson. Így tulajdonképpen megismételhetjük a már bevált generációváltást, amit a Kulcs-Softban egyszer már véghez vittünk.
– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?
– Korán lettem vezető, kvázi gyerek fejjel. Ebből nagyon sokat tanultam. Azt szoktam mondani, hogy vezetői hibáim nagy részét már fiatalon elkövettem. Az egyetemi éveim alatt a Veszprémi (Pannon) Egyetemen a Hallgatói Önkormányzat elnökeként a felsőoktatási törvény változásai közepette részt vettem a kari és az egyetemi tanács munkájában. Megtanultam például hogyan értelmezzük a jogi szövegeket és hogyan kell egy rektorral tárgyalni. Emellett projektvezetőként és kereskedőként is dolgoztam, ahol elsajátítottam, mit jelent minőségi szolgáltatást nyújtani és jól teljesíteni feladatokat. A rossz vezetőimtől pedig megtanultam, milyen vezető nem szeretnék lenni.
– A szakmájában hol lát nagyobb fejlődési lehetőséget: Magyarországon vagy külföldön?
– A digitális világban ma már nem a lokáció a meghatározó, hanem a szándék és a hozzáállás. A személyiségemhez nagyon sokat hozzátett, hogy a családommal Írországban éltünk. Ez rendkívül intenzív időszak volt számunkra. Tudatos döntés alapján költöztünk ki 2007-2008-ban. Egy gyógyszeripari technológiai cégnél dolgoztam projektmenedzserként, feleségem is munkát vállalt, a gyerekeink pedig ott kezdték az iskolát, óvodát. Egy év után azonban, szintén tudatosan döntöttünk úgy, hogy hazatérünk, ennyi időt szántunk erre a kalandra.
– Mibe fektetne? Gondolkodik új vállalkozáson?
– A Kulcs-Soft jövőjét nagyon stabilnak és perspektivikusnak látom, ezért én ebbe fektetek.
– Mivel lehet Magyarországon „őrületbe kergetni” a vállalkozót?
– Magyarországon sokféleképpen lehet ezt megtenni. Erre mondok egy példát. Ha én most kisvállalkozást vezetnék, akkor a piacon lévő részmegoldások sokasága lenne a legnagyobb kihívás számomra. A szoftverfejlesztők és IT-beszállítók gyakran úgy gondolják, hogy jót tesznek, ha újabb és újabb termékeket (rész megoldásokat) fejlesztenek, de a kisvállalkozók többsége képtelen ennyi rendszert egymásba integrálni. Ők nem IT-szakemberek. Például egy könyvelőiroda akár 30 különböző szoftvert is használhat. Nem egy jól működő modell, ha egy kisvállalkozás 2024-ben 20 különböző szoftverből rakja össze a működését. Itt az ideje, hogy újra legyenek átfogó megoldások. Ahogy a desktopos világban volt, úgy az online világban is szükség lenne erre. Ez tudja igazán bosszantani a vállalkozókat, akik fejlődni szeretnének, de nem tudnak.
– Milyen módszerekkel fejleszti üzleti partneri kapcsolatait?
– Nagyon megválogatom, hogy milyen rendezvényeken veszek részt és milyen közösségekhez csatlakozom. Minden felszínes üzleti kapcsolatot mellőzök. Korábbi szakmai életemben volt már olyan nagy projektünk, ahol a cég oldaláról én voltam az egyetlen alkalmazott, és mindent partnerekkel együttműködve valósítottunk meg. Én hiszek a partnerség erejében. Inkább kevesebb, de stabilabb üzleti kapcsolatok kialakítására törekszem, a mennyiség helyett a minőségre helyezve a hangsúlyt. Amikor elmegyek egy konferenciára, azzal az elvárással érkezem, hogy halljak legalább egy olyan mondatot, amit hazavihetek. Akkor már elégedett vagyok, ha van olyan az eseményt követően, amin elkezdek gondolkodni. Ezért amikor én megyek egy üzleti rendezvényre előadóként, arra törekszem, hogy én is megadjam ezeket a jó mondatokat. Aki meghallgat engem, úgy érezze, hogy hasznos és emlékezetes gondolatokkal tért haza.
– Mire sajnálja az idejét?
– A felesleges, tartalom nélküli csevegésre. Attól megőrülök.
– Mire nem sajnálja a pénzt?
– Magánemberként a családi együttlétre és a személyes feltöltődésre. Legyen szó egy közös vacsoráról, utazásról, vagy külön a gyerekekkel töltött időről. Cégvezetőként pedig arra nem sajnálom a pénzt, ami a cég jövőképének megvalósításához szükséges. Még akkor sem, ha ez rövid távon jelentős befektetést és kockázatot jelent.
– Milyen célra, kiknek adakozna?
– Ami az adakozást illeti, úgy gondolom, hogy a gyerekekhez, a jövőhöz és a tehetséghez kapcsolódó célok támogatása fontos. Hiszem, hogy a jövőt a fiatalokban kell keresnünk, ezért ilyen irányú kezdeményezések támogatására koncentrálnék.
– Mivel töltődik fel? Mi tudja a legjobban kikapcsolni?
– A legjobban a természetben töltött idő tud feltölteni és kikapcsolni. Ide tartozik minden, ami a szabadban vagy szabad levegőn végezhető tevékenység. Például erdőjárás, kirándulások. Közös családi hobbiként a vitorlázás is nagyon fontos számomra, éppen most jöttem haza egy óceáni vitorlázásról. A páromnak, a lányomnak és a fiamnak is van vitorlás jogosítványa, így ez abszolút családi hobbi. Évente körülbelül 30-40 napot töltünk úton a családdal, ez az, ami igazán feltölt minket.
(Fotó: Fehérvári Annamária)
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.
