Perlusz László: állami segítség nélkül nem lehet évekig fenntartani a „túlnyomásos” gazdaságpolitikát

Perlusz László: állami segítség nélkül nem lehet évekig fenntartani a „túlnyomásos” gazdaságpolitikát
2024. 10. 24., 16:05

A bérfelzárkóztatást támogatni kell: részben a munkaadók számára biztosított adó- és járulékcsökkentéssel, részben pedig a vállalkozások modernizációját, hatékonyabb működését segítő gazdaságfejlesztési programokkal– mondta el a bértárgyalások kapcsán Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.

Perlusz László emlékeztetett: a kormány következő három évre vonatkozó tervei között az 1000 eurós minimálbér mellett szerepel az is, hogy 2027. január elsejére a minimálbér érje el a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát. Ennek megvalósításához számtanilag három éven keresztül átlagosan 12 százalékos minimálbér-emelés szükséges. Azilyen mértékű béremelésnek a gazdasági növekedés beindulása az alapja. Ha ugyanis nagyobb költséget kényszerítenek a vállalkozásokra, mint amit ki tudnak termelni, akkor előbb utóbb az érintett cégek ellehetetlenülnek – magyarázta a főtitkár. Ennek elkerülése szolgál a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) minden tagja által fontosnak tartott hároméves bérmegállapodás, amely tartalmazza majd, hogy a felek milyen feltételek mellett mit várhatnak el egymástól.

Perlusz László hangsúlyozta: a „túlnyomásos” gazdaságpolitikát, amelyben a bérek jobban nőnek, mint a termelékenység, állami segítség nélkül nem lehet hosszú évekig fenntartani. Úgy vélte, a mostani helyzetben pedig – a 2023-es recesszió és a 2024-ban várható lassú, 1–1,15 százalék körüli gazdasági növekedést követően – a bérfelzárkóztatást támogatni kell, részben a munkaadók számára biztosított adó- és járulékcsökkentéssel, részben pedig a vállalkozások modernizációját, hatékonyabb működését segítő gazdaságfejlesztési programokkal.

Utóbbi kapcsán a VOSZ főtitkára méltatta az Új Gazdaságpolitikai Akciótervet és az abban szereplő, a potenciállal rendelkező kkv-k gazdálkodását segítő Demján Sándor Programot. A VOSZ főtitkára emlékeztetett a korábbi hatéves bérmegállapodásra, amely szocho-csökkentést is tartalmazott, ennek ellenére a megemelkedett béreknek köszönhetően szja- és áfaoldalon több bevétel érkezett a központi költségvetésbe, mint amennyit a szociális hozzájárulási adó (szocho) oldalán engedtek - mutatott rá. Ezért Perlusz László bizakodó, és úgy látja, mindig lehet egy olyan modellt létrehozni, amelyben mind a munkaadók, mind a munkavállalók, mind az állam jól jár.

Perlusz László tájékoztatása szerint a VKF november 11-én ülésezik újra, amikor várhatóan a felek már ismertetik a jövő évre vonatkozó béremelési javaslataikat. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS