Szívesebben látnák minden nap az irodában a dolgozókat a nagyvállalatok vezetői

2024. 10. 18., 02:18

A globális nagyvállalatok vezérigazgatóinak 72 százaléka továbbra is bízik a gazdasági növekedésben, bár az optimisták aránya a felmérés 10 éves történetében folyamatosan csökkent – derül ki a KPMG 2024 CEO Outlook kutatásából. A növekedést fenyegető legnagyobb kockázatok között már nem a geopolitikai, politikai bizonytalanságok állnak az első helyen, mint a múlt évben; ezeket és a kiberbiztonsági kérdéseket is megelőzik az ellátási láncok kihívásai és a működési problémák.

A cégvezetők a világpolitikai és világgazdasági válságtünetek ellenére is hisznek szervezetük jövőjében, és nem csak bevételeik, hanem foglalkoztatotti létszámuk növekedését is várják: a következő három évben 92 százalékuk szeretné növelni teljes munkaerő-állományát – ez pedig a legmagasabb arány 2020 óta. Jó hír, hogy a cégvezetők háromnegyede szerint nem lesz negatív hatással a cégnél dolgozók létszámára a mesterséges intelligencia, ami a megkérdezettek kétharmadánál első helyen szerepel a jövőbeni fejlesztések között. Ugyanakkor a vezetők 83 százaléka most azt jósolja, hogy három év múlva a cég teljes mértékben visszatér az irodai munkavégzéshez, szemben a 2023-as 64 százalékkal.
A vezérigazgatók egyre érzékenyebbek a külvilágra, az ESG-gondolkodás a mindennapjaik részévé vált, és háromnegyedük nyilatkozott úgy, hogy egy nyereséges üzletrészt is hajlandó lenne eladni, ha az árt a cég megítélésének
.

A KPMG 2024-es CEO Outlook kutatásában a világ legjelentősebb piacain több mint 1300, legalább 500 millió USD éves árbevétellel rendelkező vállalat vezérigazgatóját kérdezte arról, hogy hogyan látják a következő három évben vállalatuk üzleti és gazdasági kilátásait, és az ezeket meghatározó trendeket.

A vállalatvezetők a korábbi két évhez hasonlóan idén is kedvezően ítélték meg a világgazdaság és saját cégük növekedési kilátásait. A megkérdezett vezérigazgatók 72 százaléka bizakodik a következő 3 év világgazdasági növekedését illetően, a saját cégük teljesítmény-kilátásairól alkotott képüket pedig jól érzékelteti, hogy 92 százalékuk a vállalati létszám növekedésével számol ugyanezen az időtávon.

A vezérigazgatók optimizmusában elsősorban saját cégeik piacaival kapcsolatos vélekedésük tükröződik vissza. Azt azonban elismerik, hogy a növekedés fenntartása most nagyobb nyomást helyez rájuk, mint korábban: a globális növekedés legnagyobb motorjai akadoznak; az Egyesült Államokban időről időre recessziós félelmek fogalmazódnak meg, Európa pedig számos iparágban dekonjunktúra jeleit mutatja, és a kínai növekedés is kétarcú. A kutatás szerint a megkérdezettek ezt a bőrükön érzik: 72 százalékuk vallotta be, hogy egyre nagyobb rajta a nyomás, hogy biztosítsa vállalkozásának hosszú távú prosperitását. A külső presszió, illetve az olyan belső kihívások, mint a munkaerő továbbképzése és a hibrid munkavégzés, arra kényszerítik őket, hogy agilisak és alkalmazkodóképesek legyenek, miközben a hosszú távú növekedést sem téveszthetik szem elől.

A kockázatok között a globális cégek vezetői most az ellátási láncok sérüléseit és sérülékenységét tették az első helyre. A közelmúltban megsokasodtak az ezzel kapcsolatos események: a globális tengeri szállítmányozást balesetek, cégcsődök és terrortámadások akadályozzák, de a kikötői munkások sztrájkja vagy a kibontakozó vámháború is óriási veszteségeket okozhat. Másodiknak futottak be a működési kérdések, harmadik helyre pedig a kiberbiztonság, és csak ezeket követték a geopolitika, illetve más politikai kockázatok. A felsővezetők nem önmagukban a – jellemzően távoli – konfliktusokban látják a kockázatot, hanem azok saját cégükre gyakorolt hatásában. Úgy vélik azonban, hogy ezekre szervezetük képes megfelelően reagálni. Az elvárásokat érzékelve a vezérigazgatók kiállnak amellett, hogy a jövőbe kell befektetni.

Bár a kockázatok sorrendjében évről évre komoly változások következnek be, számos negatív tényező megítélése meglepő stabilitást mutat. Ilyen tényező a kiberbiztonság, amely a CEO Outlook 10 éves történetében hatszor végzett az első három hely valamelyikén. Ez nem annyira meglepő, ha arra gondolunk, hogy a cégek működését egyre jobban áthatja a digitalizáció. A baj bekövetkeztéhez nem is kell feltétlen rosszindulatú támadás, hiszen a közelmúltban repülőterek, gyárak és logisztikai központok tucatjait kényszerítette leállásra éppen egy biztonsági szoftver hibája.

Befektetés az innovációba: középpontban a mesterséges intelligencia

A KPMG 2024 CEO Outlook szerint a kihívások közül a vállalatvezetőket leginkább a gazdasági bizonytalanság (53 százalék) és a mesterséges intelligencia bevezetéséért folytatott verseny (50 százalék) foglalkoztatja. 64 százalékuk az AI-t 2024-ben a legfontosabb beruházási prioritásként jelölte meg, bár ez a befektetés 63 százalékuk szerint legfeljebb középtávon, a következő három-öt éven belül térül majd meg. A három legfőbb előnynek a megkérdezettek itt a hatékonyság és a termelékenység növelését, a munkaerő felkészültségének javítását és a fokozott szervezeti innovációt látták. Emellett a vezetők tisztában vannak azzal, hogy az új technológiák gyors bevezetése kockázatokkal is jár. 61 százalékuk úgy látja, hogy ezek közül az etikai kihívások a legnehezebben kezelhetők. Felük szerint ad okot aggodalomra a szabályozás, 48 százalékuk szerint pedig a technikai készségek és képességek hiánya. A vezérigazgatók több mint háromnegyede úgy véli, hogy a cégnél az AI nem fogja alapvetően befolyásolni a munkahelyek számát. Eközben azonban mindössze 38 százalékuk gondolja azt, hogy alkalmazottai rendelkeznek a megfelelő készségekkel ahhoz, hogy teljes mértékben kihasználják a technológia előnyeit, 58 százalékuk pedig egyetért azzal, hogy a generatív AI integrációja miatt át kellett gondolni a belépő szintű pozíciókhoz szükséges készségeket.

Visszaszorulóban a home office?

A KPMG 2024 CEO Outlook azt mutatja, hogy egyre több vállalatvezető szerint csökken majd az otthonról dolgozók aránya. A megkérdezettek 83 százaléka van meggyőződve arról, hogy a következő három éven belül a munkavállalók teljes mértékben visszatérnek az irodába – ez jelentős emelkedés a 2023-ban mért 64 százalékhoz képest. A vezérigazgatók 87 százaléka szerint valószínű, hogy érdekes feladatokkal, fizetésemeléssel vagy előléptetéssel jutalmazzák majd azokat, akik erőfeszítéseket tesznek az irodába való visszatérés érdekében. Érdekesség, hogy az irodai munkavégzésbe vetett hit a vezérigazgatók között az életkorral arányosan növekszik: a 49 alattiak 75 százaléka valószínűsíti középtávon az irodai munkavégzés priorizálását, míg a 60 fölöttieknél 83 százalékos az arány. Említésre érdemes továbbá, hogy a férfi vezetők szignifikánsan nagyobb arányban tartják ezt helyesnek és elvárhatónak, mint a női vezetők.

Szak-, tovább-, átképzés

Noha a hangsúly továbbra is az iroda kontra home office vitán van, a vezérigazgatók elismerik, hogy vannak más, a tehetséggondozással kapcsolatos kérdések is, amelyek befolyásolhatják a jövőbeli növekedést. 31 százalékuk azt mondja, aggódik a munkaerőpiaci változások miatt, mivel nincs elegendő szakképzett dolgozó a sok, hamarosan nyugdíjba vonuló alkalmazott pótlására. Ez részben magyarázatot ad arra is, hogy miért nem valószínűsítik, hogy az AI miatt elbocsátási hullám indulna: az általános munkaerőhiány miatt, ha fel is szabadulna valaki egy pozícióban, cégen belül biztosan akadna más feladat számára. Az érzékelt tehetséghiányra válaszul a vezérigazgatók 80 százaléka szerint a cégeknek a helyi közösségeken belül kellene befektetniük a készségfejlesztésbe és az egész életen át tartó tanulásba, hogy biztosítsák a hozzáférést a jövőbeli tehetségekhez.

Elkötelezettség az ESG iránt

Az elmúlt évtizedben a vezérigazgatók is fokozták elkötelezettségüket az ESG és a fenntarthatóság, mint az értékteremtés forrása iránt. Az első CEO Outlook felmérés idején, 2015-ben a cégvezetők a rizikófaktorok közül a környezeti kockázatot tartották a legkevésbé fontosnak. 2024-re már majdnem negyedük (24 százalékuk) úgy vélekedett, hogy ha nem teljesíti az ESG-elvárásokat, a versenytársak előnyhöz juthatnak. Ezt a kockázatot a saját hivatali idejüket fenyegető veszélynél (21 százalék) és a munkaerő-felvételi kihívásoknál (16 százalék) is előbbre sorolták. A vezetők különösen érzékenyen reagáltak arra, hogy az ESG-kérdések milyen hatással lehetnek a cég iránti bizalomra és a vállalat jó hírére. A válaszadók 76 százaléka hajlandó lenne megválni az üzlet egy olyan nyereséges részétől, amely árt a hírnévnek, míg 68 százalékuk állítja, hogy akkor is állást foglalna egy politikailag vagy társadalmilag vitatott kérdésben, ha az igazgatótanácsnak ezzel kapcsolatban aggályai merülnének fel. Ugyanakkor a vezérigazgatók kétharmada elismeri: nem áll készen arra, hogy megfeleljen az érdekeltek és a részvényesek elvárásainak egy ESG-vel kapcsolatos vizsgálaton. A jelek szerint a vezetők változtatnak az ESG-törekvések kommunikációján – 69 százalékuk az elmúlt 12 hónapban ugyan megtartotta a korábbi, klímapolitikával kapcsolatos stratégiákat, a nyelvezetet és terminológiát azonban az érdekelt felek változó igényeihez igazította.

A vezérigazgatók következő generációja

A KPMG 2024 CEO Outlook az elmúlt évtized tendenciáinak nyomon követése mellett generációs változásokat is feltárt. A fiatalabb, 40 és 49 év közötti vezetők többsége (78 százaléka) érzékel magán nagyobb nyomást a cég hosszú távú prosperitásának biztosítása terén, mint az idősebb, 60-69 éves vezetők (68 százalék). Ugyanakkor a fiatalabb vezérigazgatók nagyobb önbizalommal kezeltek egyes, a szervezetük számára kritikus kérdéseket. Bár idősebb társaikhoz képest kevésbé hiszik azt, hogy cégük képes egyszerre kezelni az összes ESG-prioritást, jobban bíznak abban, hogy képesek lesznek megfelelni az érdekeltek ESG-vel kapcsolatos elvárásainak – a 40–49 évesek 43, az 50–59 évesek 33, míg a 60-69 éves vezetők 30 százaléka gondolta ezt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 11. 08., 18:08
2023-ban egy hektár szántó átlagára 2,3 millió forint, bérleti díja 82 700 forint volt, az előbbi tétel 11 százalékkal, az utóbbi mindössze 1,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
2024. 10. 31., 13:45
A vállalkozások számára mindig is kiemelt fontosságú volt a kockázatkezelés, hiszen váratlan események bármikor bekövetkezhetnek, amelyek súlyosan érinthetik a működést. A biztosítások piaca ezért különösen fontos szerepet játszik a magyar kis- és középvállalkozások életében. A Cégkassza Podcast a kövezetkő adása ezt a témát járta körbe Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetsége elnökének szakértői segítségével.
2024-11-10 19:50:00
Új pályázati konstrukciót hirdet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, elsősorban a magyar mikro-, kis- és középvállalkozásokat segítve innovációs törekvéseikben – tájékoztatott a Kulturális és Innovációs Minisztérium.
2024-11-08 22:08:00
Az idősebb generációk, ahogy haladunk felfelé a korban, egyre nagyobb ellenállást mutatnak a teljesen átlátható bérek gyakorlatával szemben – derül ki a PWC felméréséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 11. 06., 09:35
epizód: 2024 / 21   |   hossz: 28:39
Az I. Nyílt Magyar Sommelier Bajnokság „Best Young Sommelier” kategóriájának idei győztese, Novák Dávid örömmel kampányol a borfogyasztás mint kulináris élmény mellett, hiszen egy jól kiválasztott ital új dimenzióval gazdagítja az étkezést. Az ízek és aromák összjátékának ismeretéhez hatalmas elméleti tudás kell, de az igazi kihívás az, hogy ráérezzen a vendég személyes preferenciáira. A VIRTU Restaurant sommelier-je cukrász múltjából és külföldi tapasztalataiból merítve vált profivá, pedig még csak a húszas éveit tapossa. Ebben az epizódban e különleges szakma szépségeiről és a borfogyasztás szertartásáról is mesél.
Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS