A harmadik negyedévben is sok pénzt tettek félre a magyarok, de nem annyit, mint korábban. A devizás befektetések viszont újra csúcsokat döntöttek, már több mint 2000 milliárd forintnyi vagyont tartanak a magyar lakossági befektetők külföldi bankbetétekben – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
Tovább nőtt a háztartások pénzügyi vagyona a harmadik negyedévben is a Magyar Nemzeti Bank előzetes statisztikái szerint. Rekord összeg, 106,19 ezer milliárd forint volt szeptember végén pénzügyi eszközökben a lakosságnál, ebben nincsenek benne az ingatlanok és az ingóságok sem. A nyári és kora őszi időszak azonban nehezebb lehetett pénzügyi szempontból, mint a tavasz, hiszen a lakosság csak 716,4 milliárd forintot tudott megtakarítani, alig a negyedét a második negyedévinek.
Ebben két tényező is szerepet játszhatott Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője szerint. Az egyik az lehetett, hogy többet költöttek a családok fogyasztásra (jelentős részt külföldön), a nyaralás és az iskolakezdés közepette kevesebbet tudtak félretenni. A másik az, hogy fellendült az ingatlanpiac, és sokan a megtakarításukat inkább lakásokba fektették be, minthogy valamilyen pénzügyi eszközt, például állampapírt, befektetési alapot vettek volna.
A háztartások készpénzállománya az egekben jár, 6891,1 milliárd forintos történelmi csúcson tetőzött szeptember végén, ebből csak egy szerény rész, 434,6 milliárd forintnyi volt a valuta. A bankbetétek állománya – Magyarországon és külföldön – 15 215,6 milliárd forint volt, ebből a hazai bankoknál lévő forintbetét 10 654 milliárd, a devizabetét 2273,5 milliárd forintot tett ki. Miközben a hazai bankoknál lévő devizabetét-állomány lassan csökken, rekord szintre, 2 ezer milliárd forint fölé emelkedett a külföldi bankokban lévő betétek mennyisége.
Más külföldi pénzügyi eszközökből is rekordot döntött a magyar háztartások állománya. Külföldi kötvényből már több mint 800 milliárd forintnyi, külföldi befektetési alapból pedig 2040 milliárd forintnyi van a magyar kisbefektetőknél. Külföldi vállalatokban 5045,8 milliárd forintot tartottak a magyarok a harmadik negyedév végén. Ez azt jelenti, hogy már 12 602 milliárd forintot fektettek be valamilyen devizába vagy külföldi értékpapírba, részesedésbe a magyarok.
Ezen felül lehetnek még olyan magyarországi befektetési alapokban, kötvényekben is lakossági megtakarítások, amelyek szintén devizásak, és devizás magyar állampapírban is tartanak pénzt a magyarok több mint 623 milliárd forintnyit. Magyarországi bankok devizakötvényeiben pedig 307 milliárd forintja van a lakosságnak. Emellett egyre népszerűbbek az eurós, sőt újabban már a dolláros életbiztosítások is. Már megközelítheti a 14 ezer milliárd forintot az a vagyon, amit a magyarok külföldi fizetőeszközökön alapuló befektetésekben tartanak. Ez tovább nőhet, ha a bankok a devizakonverziós illetéket és a tranzakciós illeték emelését átterhelik a lakosságra.
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírban (például kötvény, kincstárjegy) 15 124 milliárd forintjuk volt a magyaroknak a harmadik negyedév végén, ennek a legnagyobb része, 13 664,4 milliárd forint magyar állampapírban kamatozott. A harmadik negyedévben is népszerű maradt az állampapír, csaknem 490 milliárd forintnyi új lakossági megtakarítást vonzott.
A befektetési alapok iránt is élénk maradt a kereslet, ezekben 12 632,2 milliárd forintot tartanak a magyar családok, a nagy része ennek magyar befektetési alap, de a külföldi alapok állománya is már 2 ezer milliárd forint fölött van. Tőzsdei részvényekben 2600 milliárd forint fölött van a háztartások megtakarítása, nem tőzsdei részvényekben több mint 6500 milliárd forint található, egyéb céges részesedésekben pedig 30,8 ezer milliárd forint. Vagyis a háztartások pénzügyi vagyonának több mint az egyharmada a cégtulajdonosok kezében van.
A biztosítástechnikai tartalékok 6336 milliárd forintos történelmi csúcsra jutottak szeptember végéig, de a harmadik negyedévi növekedés nagyobbik része, csaknem 100 milliárd forint a kedvező hozamok eredménye volt, a frissen befolyt díjak alig érték el a 2023-as szintet. Az életbiztosítási tartalékok 2770 milliárd forintos történelmi rekordhoz közelítenek, a nyugdíjpénztári megtakarítások 2825 milliárd forintnál járnak, ebből 330 milliárd forint a még mindig kitartó 50 ezer magán-nyugdíjpénztári tag egyéni számláján volt.
Az önkéntes nyugdíjpénztárakban az időszak végén 2495 milliárd forint volt, ez rekord összeg ezeknél, és jövőre ezt akár teljes egészében ki is vehetnék a tagok, ha lakáscélra szeretnék fordítani. Az év végéig azonban még nőhet ez az összeg, hiszen a hozamok kedvezően alakulnak. A lakáscélú felhasználásra fordítható egyenleg viszont csupán a 2024. szeptember végén fennálló nyugdíjpénztári megtakarítás.
A háztartások kötelezettségei is megugrottak a harmadik negyedévben. A lakosság 344 milliárd forinttal vett fel több hitelt, mint amennyit törlesztett, döntően ennek eredményeként a kötelezettségeik 15 833 milliárd forintos történelmi csúcsra kerültek, ebből a hitelek állománya megközelítette a 13,5 ezer milliárd forintot. A nettó pénzügyi vagyon - a pénzügyi vagyon, miután levonták belőle a kötelezettségeket - 90 355 milliárd forint volt. Ez is történelmi rekord, de a Bank360.hu szakértője arra figyelmeztet: ez nem jelenti azt, hogy minden háztartásnak javult volna a vagyoni helyzete az idén. A pénzügyi vagyon kétharmada ugyanis a legvagyonosabb 10 százalék kezében van az MNB korábbi felmérései szerint. A lakosság szegényebbik 70 százaléka pedig a pénzügyi vagyon csak mintegy hatodát birtokolja.
Minden korábbinál több magas hozzáadott értékű beruházás jellemezte a Magyarországra áramló külföldi működőtőke szerkezetét 2025-ben a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség adatai szerint, amelyek azt is megmutatják, hogy a kormányzati beruházásösztönzés szigorú feltételrendszerének egyre több hazai cég is megfelel.
Első alkalommal mutatkozott be Magyarország és a Paks II. Zrt. a franciaországi Nukleáris Világkiállításon.