Milyen lesz a jövő egészségügye? Erre ad választ a Deloitte legfrissebb egészségügyi tanulmánya, amelyből kiderül: egyre nagyobb hangsúlyt kap az orvoslásban az emberközpontúság és a technológia, melynek segítségével éppen az interperszonális kapcsolatok javíthatók a diagnosztika mellett.
A Deloitte legfrissebb tanulmányában 13 egészségügyi véleményvezérrel készített mélyinterjút 2019 októbere és decembere között, majd 2020 első két hónapjában 680 orvos részvételével készített reprezentatív kutatást, az Egyesült Államokban.
A jövő egészségügye teljes mértékben átrendezi az ellátórendszerről jelenleg alkotott elképzeléseinket és gyakorlatunkat: a tanulmány szerint a jövő orvostudománya leginkább egy olyan csapatsporthoz hasonlítható, amelyben emberek és gépek működnek együtt, és a páciensek kerülnek a központba, ahelyett, hogy passzív elszenvedői lennének az egészségügynek.
Optimista jövőkép az egészségügyben
Ugyan a felmérés alapvetően az USA-ban élők véleményét tükrözi, ahol évtizedes vitákat és társadalmi problémákat okoz a szociális és egészségügyi ellátórendszer alacsony hatékonysága, a válaszokból optimista kép bontakozott ki a jövőt illetően.
A megkérdezettek szerint a mesterséges intelligencia, fejlődő robotika, adatvizualizáció és génkutatás jótékonyan hat az orvostudományra, a technológia kiváltja az olyan monoton adminisztratív folyamatokat, mint pl. az adatbevitel és ellenőrzés. Komplex adatbázisok alapján lehet majd diagnosztizálni a betegeket: nemcsak a kórtörténet lesz releváns, de olyan táplálkozásra és életmódra utaló adatok is, mint az online vásárlási statisztikák, vagy a lakóhelyi légszennyezettség.
A gyógyítás holisztikusabb lesz, a döntéstámogatásban szerepet kapnak a globális adathálózatok, a legújabb kutatások, vizsgálatok és kísérletek, melyek információ szintjén lesznek elérhetőek. Mindezek miatt egyre nagyobb szerepet kap az orvoslásban a megelőzés, a jelenlegi gyakorlattal szemben, ahol alapvetően a betegség felmerülésekor gyógyítanak.
Nagy változások 10 éven belül
A Deloitte által megkérdezettek fele számít nagy változásokra a következő 10 évben. A 30 vagy több év tapasztalattal rendelkezők gondolják ezt a legnagyobb arányban, 58 százalékuknak ez a véleménye. Az egyik legfontosabb változás az orvosok feladatköreiben lesz: a jelenleg orvosok által ellátott feladatok 30 százalékát nem orvosok is el tudják majd végezni, a munkák 18 százaléka pedig automatizálhatóvá válik – vélik a válaszadók. A megkérdezettek többsége, 65 százalék látja úgy, hogy 5-10 éven belül az lesz a normális, ha az egészségügyi rendszer helyett a páciens rendelkezik saját egészségügyi adataival.
Meg fog változni az orvosok szerepe is, új egészségügyi archetípusok alakulnak ki. A páciensek alapvetően egy ún. komplex ellátás menedzserrel állnak majd kapcsolatban, akik összefogják a páciensekkel, ellátásukkal, gyógyításukkal foglalkozó különféle szakterületeken aktív szakértők csapatát. Ilyenek a digitális konzultáns, analitikus tanácsadó és gyakorlati orvos, vagy az őket ellátó és segítő adat és informatikai specialisták és kutatók, illetve a nekik akadémiai és intézményi hátteret biztosító egészségügyi ellátórendszer vezetők.
Ennek az új felosztásnak köszönhetően olyan integrált szolgáltatást tudnak majd nyújtani a pácienseknek, ahol azért kaphat nagyobb hangsúlyt az empátia és emberközpontúság, mert a tényleges beavatkozásoknál és folyamatoknál nagyban besegít majd az olyan technológia, mint a mesterséges intelligencia.
Véleményvezérek: üzleti szemlélet, szolgáltatás, ügyfélélmény
A tanulmányban megkérdezett véleményvezérek szerint egyre fontosabbá válnak az emberi kapcsolatok, és az ezekhez szükséges olyan készségek, hogy például az eltérő kulturális hátterű páciensekkel hogyan kell bánni: ezek emelik ugyanis az ügyfélélményt. A távmunkának komoly szerepe lesz, senki nem akar majd órákat ülni a váróban.
Szerintük a vezetői ismeretek elengedhetetlenek lesznek a vezető pozícióban dolgozó orvosok számára, őket vezérigazgatói szerepben kell elképzelni. A tanulmány egyértelműen rávilágít, hogy az orvosoknak nagyobb hangsúly kell majd fektetnie az egészségügy és gyógyszeripar gazdasági háttere és nagyobb szükség lesz az üzleti látásmódra is.
„Az USA-ban az analitikus képességek egyre fontosabbá válnak, ugyanis több adat áll majd rendelkezésre. Ez akkor is nagyon fontos, ha mesterséges intelligencia áll rendelkezésre, hiszen meg kell érteni a technológia mögött rejlő algoritmust, hogy kritikusak tudjanak lenni azzal szemben, szükség esetén felül tudják írni a javaslatot. Ezek a trendek várhatóan nem csak a tengerentúlon, hanem Európában is megfigyelhetők lesznek” – tette hozzá Fábián Dorottya, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának vezetője.
Orvosok: emberközpontúság, empátia, tanulás
A tanulmányban megkérdezett, több, mint 30 év tapasztalattal rendelkező amerikai orvosok szerint sokkal nagyobb fókuszt kell, hogy kapjon az empátia és az élethosszig tartó tanulás. Ennek fontosságát az idősebb korosztály jobban aláhúzza: a 10 éves munkatapasztalattal rendelkezők közül 19 százalék tartja fontosnak ezt, a 30+ éves háttérrel rendelkezők között viszont már 47 százalék ez az arány.
Szerintük az emberek általában akkor fordulnak orvoshoz, ha már baj van. Ilyenkor felfokozott érzelmi állapotban vannak, ezért nagyon fontos az empátia és az, hogy az orvosok döntéstámogatóként, tanácsadóként lépjenek fel, segítsék a pácienseket ezekben a nehéz helyzetekben
„A személyes kontaktus, emberi kapcsolat olyan létfontosságú dolog, amit egy mesterséges intelligencia vagy gép egyelőre nem tud megadni. Az amerikai orvosok szerint a technológiai fejlődés mellett kiemelten fontos, hogy az olyan szociális képességeket fejlesszék az orvoslásban, mint a kapcsolatorientált képességek, a történetmesélés, a motivációs coaching és a kulturális kompetencia” – foglalta össze Bella Márió, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának menedzsere.
A válaszadók szerint a fentiek tükrében érdemes tudatosan készülni a jövőre és nagyobb hangsúlyt fektetni a munkaerő fejlesztésre: gyakori és rövidebb képzésekkel, tréningekkel diverz csapatok építését tűzték ki célul, hogy a dolgozók a megtanult ismereteket folyamatosan be tudják építeni a napi működésbe.
Fokozottan figyelnek az interperszonális képességek fejlesztésére, az újonnan csatlakozó kollégákat pedig úgy választják ki, hogy megállják a helyüket a jövő egészségügyi rendszerében.
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.