Új felfedezés: így növeli a légszennyezés az Alzheimer-kór esélyét

Új felfedezés: így növeli a légszennyezés az Alzheimer-kór esélyét
2024. 03. 05., 14:10

Egy új felfedezés nyomán derült fény a rossz levegő és az agy egészsége közötti kapcsolatra. Arra is rájöttek, hogy a légszennyezés genetikai tulajdonságoktól függetlenül fokozza az időskori megbetegedések és kognitív zavarok esélyét.

A Sydneyi Műszaki Egyetem (UTS) docensei, Cindy Gunawan és Kristine McGrath vezette kutatócsoport ausztrál és szingapúri tudósok segítségével ásott mélyebbre a légszennyezés és az agy egészsége közötti összefüggések témájában. A tanulmányuk új kapcsolatot tárt fel a légszennyezés és az Alzheimer-kór között, mi közismerten memóriavesztéshez, kognitív hanyatláshoz és az életminőség romlásához vezető betegség.

A tudósok friss felfedezésükben azt sugallják, hogy egész konkrétan a magnetit, a légszennyezés egyik apró részecskéje válthatja ki az Alzheimer-kór tüneteit. A magnetit egy mágneses vas-oxid vegyület, ami magas hőmérsékletű égési folyamatok során keletkezik, így jelen van járművek kipufogógázaiban, fatüzek füstjében, széntüzelésű erőművek égéstermékeiben vagy fékbetétek súrlódásából és a motorok kopásából eredő porokban. Nyilvánvaló, hogy nagyon gyakori légszennyező anyagról van szó, ami az orron keresztül juthat el az agyba, hogy aztán megkerülje a vér-agy gátat, vagyis a káros anyagok távoltartására szolgáló védőréteget.

Így jöttek rá az összefüggésre az Alzheimer-kórral és a demenciával

A kutatók az elmélet felállítása után egerekkel és emberi neuronsejtekkel kezdtek el kísérletezni: laboratóriumi körülmények között mérgező légszennyező részecskéknek tették ki őket, hogy megértsék a szerepüket a kór kialakulásában.

„Bár az Alzheimer-kór esetek kevesebb mint egy százaléka genetikai eredetű, úgy tűnik, hogy a környezet és az életmódbeli döntések nagy hatással vannak a betegségre. Korábbi tanulmányok már megállapították a légszennyezés és az Alzheimer-kór közötti kapcsolatot, de a miénk elsőként elemzi azt, hogy az agyhoz kötött magnetitrészecskék kiválthatják-e a tüneteket” – magyarázta Gunawan.

A négyhónapos vizsgálat során egészséges és genetikailag fogékony egereket egyaránt kitettek vasnak, magnetitnek és dízel szénhidrogéneknek. A magnetit következetesen tükrözte az Alzheimer-kór olyan kórképeit, mint az alapvető agysejtek elvesztése, az amiloid plakk felhalmozódása, valamint a stressz, a szorongás és a rövid távú memória károsodása. Az expozíciónak kitett egereknél fokozott stressz, szorongás, sőt rövid távú memóriazavar is jelentkezett, és a magnetit mind az egerekben, mind az emberi sejtekben immunválaszt okozott: gyulladáshoz, oxidatív stresszhez vezetett, amelyek mind hozzájárulnak a demenciához.

Sürgős intézkedésekre van szükség

„Úgy tűnik, hogy a magnetit még egészséges egerekben is neurodegenerációt okoz, ami aggasztó eredmény – kommentálta az eredményeket Dr. Charlotte Fleming, a tanulmány társszerzője. „Ez azt jelenti, hogy bárki, aki ki van téve a levegőben lévő magnetitrészecskéknek, potenciálisan Alzheimer-kórt kaphat, függetlenül a genetikai háttértől vagy más kockázati tényezőktől. Létfontosságú a levegőben lévő magnetit szintjének nyomon követése és szabályozása, valamint a légszennyezés lehetséges egészségügyi veszélyeire való figyelemfelhívás.”

Ezek az eredmények figyelmet követelnek az egészségügyi szakemberektől és a politikai döntéshozóktól egyaránt, vallják a tudósok, akik azonnal intézkedéseket sürgetnek a légszennyezés csökkentésére. Fontos lenne szerintük például az, hogy a magnetitet világszerte hozzáadják az elvárt biztonsági küszöbértékeket listázó anyagokhoz, hogy a járművek és az erőművek kibocsátása esetében is mérhető, majd csökkenthető legyen a neurodegeneratív betegségek kockázatait növelő részecske koncentrációja.

Gábor János

Főoldali kép: Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS