Csupán hét ország teljesíti a WHO által elvárt levegőminőséget

Csupán hét ország teljesíti a WHO által elvárt levegőminőséget
2024. 03. 20., 13:10

Sokkoló, hogy mennyire nem megy a levegő minőségének javítása a világ államainak. Az egészségügyi kockázatok ellenére sem foglalkoznak a kérdéssel, vagy nem tudnak tenni ellene - akárhogy is, a WHO által előirányzott küszöbértékeket a világ 92 százaléka még mindig megsérti.

Csak Ausztrália, Észtország, Finnország, Grenada, Izland, Mauritius és Új-Zéland teljesítette 2023-ban a WHO által megállapított maximum PM2,5-es levegőminőségi szabványt. Ez az érték a levegőben lévő mikroszkopikus méretű részecskékre vonatkozik: arra utal, hogy a 2,5 mikront meghaladó részecskék súlyos egészségügyi problémákkal és halálozással járnak, vagyis foggal-körömmel el kell(ene) érni, hogy ne jussanak a levegőbe. Ezt nem képes elérni a világ 92 százaléka - köztük hazánk sem, állapítja meg a svájci IQAir levegőminőségi szervezet legfrissebb jelentése.

A riport elég komor képet fest a globális légszennyezettségről: az, hogy világszerte csupán a fentebb sorolt hét ország felelt meg 2023-ban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) levegőminőségi irányelveinek, rávilágít a halálos légszennyezés tartós fenyegetésére, amelyet a gazdasági fellendülés és az erdőtüzek súlyos hatásai tovább súlyosbítanak.

Az IQAir a világszerte működő több tízezer megfigyelőállomás adatait elemezte, majd interaktív térképen foglalta össze, hogy az egyes mérési pontokon (nálunk például Budapest mellett Kecskemét, Debrecen, Szolnok, Százhalombatta, Kazincbarcika is az), mennyivel teljesítik túl a WHO PM2,5-es szabványát. A súlyos egészségügyi problémákkal és halálozással összefüggésbe hozott mikroszkopikus részecskékre vonatkozó maximális értéket szinte senki, de senki sem képes tartani. A legkevésbé olyan ázsiai országok, mint Banglades, Pakisztán vagy India, ahol a levegőminőségi szintek legalább tízszeres mértékben haladják meg a WHO által ajánlott részecskeszennyezési határértékeket. Ez lefordítva annyit jelent, hogy az ott élő emberek tízszer akkora eséllyel halnak bele légszennyezéssel összefüggésbe hozható betegségbe, mint akik például Grenadában vagy Ausztráliában élnek. Utóbbi kedvező adatai különösen érdekesek, mivel a világ másik végén lévő USA kedvezőtlen adatai esetében sokat nyomtak a latban az erdőtüzek, ami, ugye, Ausztráliában se túl ritka jelenség.

A helyzet szörnyű – osztotta meg az IQAir, amely szerint a vizsgált országok és régiók több mint 92 százaléka sérti meg a részecskeszennyezési irányelveket. Nekünk, magyaroknak sincs mire büszkének lenni: az adatok alapján legkevesebb 3-4-szer magasabb légszennyezettséget produkálunk, miközben Ausztriától nyugatra legfeljebb 1-2-szeres a túlteljesítés, szinte mindenhol, Német- és Franciaországon át Portugáliáig. Európa leggyengébben szereplő országait képviseli rajtunk kívül Olaszország, Csehország, Lengyelország, Bosznia-Hercegovina és Horvátország is.

Az IQAir átfogó jelentése 134 ország és terület több mint 30 ezer levegőminőség-mérőjének adatain alapul. A vállalat aprólékosan elemezte az átlagos szennyezettségi szinteket az év során, majd számszerűsítette a mérési pontok közelében élő egyének körülbelül 2,5 mikron méretű részecskéknek (PM2,5) való kitettségét.

„A Pm2.5 behatol testünk minden sejtjébe, a bőrünktől kezdve a tüdőn át az agyunkig mindenre hatással van – jelentette ki Frank Hammes, az IQAir Global vezérigazgatója, hozzátéve: a WHO becslései szerint a légszennyezés évente mintegy 6,7 millió korai halálesethez járul hozzá. „A tiszta, egészséges és fenntartható környezet egyetemes emberi jog. A világ számos részén a levegőminőségi adatok hiánya késlelteti a határozott fellépést és állandósítja a szükségtelen emberi szenvedést. A levegőminőségi adatok életeket mentenek. Ahol a levegőminőséget jelentik, ott lépéseket tesznek, és javul a levegőminőség.”

Gábor János

Főoldali kép: prostooleh - Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-25 16:44:25
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS