Csupán hét ország teljesíti a WHO által elvárt levegőminőséget

Csupán hét ország teljesíti a WHO által elvárt levegőminőséget
2024. 03. 20., 13:10

Sokkoló, hogy mennyire nem megy a levegő minőségének javítása a világ államainak. Az egészségügyi kockázatok ellenére sem foglalkoznak a kérdéssel, vagy nem tudnak tenni ellene - akárhogy is, a WHO által előirányzott küszöbértékeket a világ 92 százaléka még mindig megsérti.

Csak Ausztrália, Észtország, Finnország, Grenada, Izland, Mauritius és Új-Zéland teljesítette 2023-ban a WHO által megállapított maximum PM2,5-es levegőminőségi szabványt. Ez az érték a levegőben lévő mikroszkopikus méretű részecskékre vonatkozik: arra utal, hogy a 2,5 mikront meghaladó részecskék súlyos egészségügyi problémákkal és halálozással járnak, vagyis foggal-körömmel el kell(ene) érni, hogy ne jussanak a levegőbe. Ezt nem képes elérni a világ 92 százaléka - köztük hazánk sem, állapítja meg a svájci IQAir levegőminőségi szervezet legfrissebb jelentése.

A riport elég komor képet fest a globális légszennyezettségről: az, hogy világszerte csupán a fentebb sorolt hét ország felelt meg 2023-ban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) levegőminőségi irányelveinek, rávilágít a halálos légszennyezés tartós fenyegetésére, amelyet a gazdasági fellendülés és az erdőtüzek súlyos hatásai tovább súlyosbítanak.

Az IQAir a világszerte működő több tízezer megfigyelőállomás adatait elemezte, majd interaktív térképen foglalta össze, hogy az egyes mérési pontokon (nálunk például Budapest mellett Kecskemét, Debrecen, Szolnok, Százhalombatta, Kazincbarcika is az), mennyivel teljesítik túl a WHO PM2,5-es szabványát. A súlyos egészségügyi problémákkal és halálozással összefüggésbe hozott mikroszkopikus részecskékre vonatkozó maximális értéket szinte senki, de senki sem képes tartani. A legkevésbé olyan ázsiai országok, mint Banglades, Pakisztán vagy India, ahol a levegőminőségi szintek legalább tízszeres mértékben haladják meg a WHO által ajánlott részecskeszennyezési határértékeket. Ez lefordítva annyit jelent, hogy az ott élő emberek tízszer akkora eséllyel halnak bele légszennyezéssel összefüggésbe hozható betegségbe, mint akik például Grenadában vagy Ausztráliában élnek. Utóbbi kedvező adatai különösen érdekesek, mivel a világ másik végén lévő USA kedvezőtlen adatai esetében sokat nyomtak a latban az erdőtüzek, ami, ugye, Ausztráliában se túl ritka jelenség.

A helyzet szörnyű – osztotta meg az IQAir, amely szerint a vizsgált országok és régiók több mint 92 százaléka sérti meg a részecskeszennyezési irányelveket. Nekünk, magyaroknak sincs mire büszkének lenni: az adatok alapján legkevesebb 3-4-szer magasabb légszennyezettséget produkálunk, miközben Ausztriától nyugatra legfeljebb 1-2-szeres a túlteljesítés, szinte mindenhol, Német- és Franciaországon át Portugáliáig. Európa leggyengébben szereplő országait képviseli rajtunk kívül Olaszország, Csehország, Lengyelország, Bosznia-Hercegovina és Horvátország is.

Az IQAir átfogó jelentése 134 ország és terület több mint 30 ezer levegőminőség-mérőjének adatain alapul. A vállalat aprólékosan elemezte az átlagos szennyezettségi szinteket az év során, majd számszerűsítette a mérési pontok közelében élő egyének körülbelül 2,5 mikron méretű részecskéknek (PM2,5) való kitettségét.

„A Pm2.5 behatol testünk minden sejtjébe, a bőrünktől kezdve a tüdőn át az agyunkig mindenre hatással van – jelentette ki Frank Hammes, az IQAir Global vezérigazgatója, hozzátéve: a WHO becslései szerint a légszennyezés évente mintegy 6,7 millió korai halálesethez járul hozzá. „A tiszta, egészséges és fenntartható környezet egyetemes emberi jog. A világ számos részén a levegőminőségi adatok hiánya késlelteti a határozott fellépést és állandósítja a szükségtelen emberi szenvedést. A levegőminőségi adatok életeket mentenek. Ahol a levegőminőséget jelentik, ott lépéseket tesznek, és javul a levegőminőség.”

Gábor János

Főoldali kép: prostooleh - Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.
A magyarok először idén tehetik meg, hogy ingatlan célra fordítsák a nyugdíjpénztári megtakarításaikat. Herman Bernadett, a Bank360 vezető szakértője ennek a lehetőségnek az előnyeiről és hátulütőiről, valamint a pénztárakra gyakorolt jelenlegi és távlati következményeiről is beszélt a BizniszPlusznak. Szóba került az is, hogy milyen hatással volt a nyugdíjvagyonokra a részvénypiacok tavalyi sikere, illetve hogy milyen tényezőktől függ a gyarapodás az idei évben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS