Megszületett a megállapodás az európai egészségügyi adattérről

2024. 03. 16., 20:10

Az EU Tanácsa és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutott egy új jogszabályról, amely megkönnyíti az egészségügyi adatok uniós szintű cseréjét és az azokhoz való hozzáférést.

Az európai egészségügyi adattérről szóló rendeletjavaslat célja, hogy javítsa az egyének hozzáférését a személyes elektronikus egészségügyi adataikhoz, és hogy az egyének nagyobb ellenőrzést gyakorolhassanak ezen adataik felett, lehetővé téve ugyanakkor bizonyos adatoknak a közérdeket szolgáló, illetve szakpolitikai, valamint kutatási és innovációs célú további felhasználását is. A javaslat egészségügy-specifikus adatkörnyezet kialakítását irányozza elő, amely hozzá fog járulni a digitális egészségügyi szolgáltatások és termékek egységes piacának előmozdításához. Jelenleg az egészségügyi adatokhoz való, határokon átnyúló hozzáférés Unió-szerte eltérő. Az új szabályok célja, hogy lehetővé tegyék például egy spanyol turista számára, hogy egy német gyógyszertárban váltsa ki a receptjét, vagy hogy az orvosok hozzáférjenek egy Olaszországban kezelésben részesülő belga beteg egészségügyi adataihoz – olvasható a Tanács közleményében.

„Hónapokig tartó kemény, elkötelezett munkát követően most olyan megállapodás született, amely jelentősen segíteni fogja a betegellátást és a tudományos kutatást az EU-ban. Ez a jogszabály, amelyről ma megállapodtunk, lehetővé teszi majd, hogy a betegek mindenkor hozzáférjenek az egészségügyi adataikhoz, bárhol is tartózkodjanak az EU-ban, emellett pedig a biztonságos egészségügyi adatok óriási tárházának kiaknázását a fontos közérdeket szolgáló tudományos kutatások céljára, ami nagyban elősegíti majd az egészségügyi politikák alakítását” – mondta Frank Vandenbroucke, belga miniszterelnök-helyettes, szociális és egészségügyi miniszter

Könnyebb hozzáférés az egészségügyi adatokhoz

Az új szabályok értelmében az egyének gyorsabban és könnyebben férhetnek majd hozzá az elektronikus egészségügyi adatokhoz, függetlenül attól, hogy a hazájukban vagy egy másik tagállamban tartózkodnak-e. Emellett nagyobb ellenőrzést gyakorolnak majd ezeknek az adatoknak a felhasználási módja felett. Az új rendelkezések végrehajtása érdekében az uniós országoknak létre kell majd hozniuk egy digitális egészségügyi hatóságot.

Nagyobb kutatási potenciál

Az európai egészségügyi adattér továbbá hozzáférést fog biztosítani a kutatók és a politikai döntéshozók számára bizonyos típusú, biztonságos egészségügyi adatokhoz, lehetővé téve számukra, hogy kiaknázzák az EU egészségügyi adataiban rejlő hatalmas lehetőségeket a közérdekű tudományos kutatások céljára.

Az interoperabilitás biztosítása

Jelenleg az egészségügyi adatok digitalizálásának mértéke az EU-ban tagállamonként eltérő, ami megnehezíti az adatok tagállamok közötti megosztását. A javasolt rendelet értelmében valamennyi elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszernek meg kell felelnie az elektronikus egészségügyi dokumentáció európai csereformátumára vonatkozó előírásoknak, ezzel biztosítva a rendszerek uniós szintű interoperabilitását.

Az ideiglenes megállapodás legfontosabb elemei

Az ideiglenes megállapodás több pontban módosítja a Bizottság eredeti javaslatát:
– kívülmaradás: a tagállamok lehetővé tehetik a betegek számára, hogy úgy döntsenek, nem járulnak hozzá az egészségügyi adataikhoz való hozzáféréshez, akár az egészségügyi szakemberek általi hozzáférésről (elsődleges felhasználás), akár az adatok további felhasználásáról legyen szó (másodlagos felhasználás, mindig szigorú feltételekhez kötve); kivételt képez azonban a közérdekű hozzáférés, valamint a szakpolitikai döntéshozatal, statisztika készítése és közérdekű kutatás céljából való hozzáférés;
– korlátozott hozzáférésű információk: ha a betegek úgy döntenek, hogy korlátozzák a hozzáférhető információkat, az egészségügyi szakemberek csak létfontosságú esetekben férhetnek majd hozzá az ilyen egészségügyi adatokhoz;
– érzékeny adatok: a tagállamok szigorúbb intézkedéseket vezethetnek be bizonyos típusú érzékeny adatokhoz – így például kutatási célra felhasznált genetikai adatokhoz – való hozzáférést illetően;
– megbízható adattulajdonosok: az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a tagállamok létrehozhatnak megbízható adattulajdonosokat, amelyek képesek az egészségügyi adatokhoz való hozzáférés iránti kérelmek biztonságos feldolgozására
– klinikailag jelentős megállapítás: ha a kutatók olyan megállapításokról tájékoztatják az egészségügyi adatokhoz való hozzáférés tekintetében illetékes szerveket, amelyek hatással lehetnek annak a betegnek az egészségére, akinek adatait a tudományos kutatás során felhasználták, az illetékes szerv erről tájékoztathatja a megbízható adattulajdonost, amelynek pedig tájékoztatnia kell a beteget vagy az őt kezelő megfelelő egészségügyi szakembert ezekről a megállapításokról

Az ideiglenes megállapodást a Tanácsnak és a Parlamentnek is jóvá kell hagynia, majd a jogász-nyelvészi ellenőrzést követően mindkét intézmény hivatalosan is elfogadja azt. A rendelet az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon fog hatályba lépni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-11 10:30:00
46 milliós forintos forgalmat tárt fel a NAV egy privát Facebook-csoportban, amelynek adminisztrátora márkás (Calvin Klein, Gucci, Nike stb.) ruhákat, kiegészítőket árult, csak éppen az adózásról „feledkezett meg” (adószáma sem volt).
2026-09-10 11:40:00
Szeptember 10-től „Pénztárgép Portál” néven érhető el a NAV korábbi KOBAK-portálja. Az új név egyértelműbben jelzi a felület szerepét: itt intézhetők az online és az e-pénztárgépekhez kapcsolódó ügyek és itt lehet kézzel teljesíteni a szeptember 1-jén elindult nyugtaadat-szolgáltatást is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS