Megszületett a megállapodás az európai egészségügyi adattérről

2024. 03. 16., 20:10

Az EU Tanácsa és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutott egy új jogszabályról, amely megkönnyíti az egészségügyi adatok uniós szintű cseréjét és az azokhoz való hozzáférést.

Az európai egészségügyi adattérről szóló rendeletjavaslat célja, hogy javítsa az egyének hozzáférését a személyes elektronikus egészségügyi adataikhoz, és hogy az egyének nagyobb ellenőrzést gyakorolhassanak ezen adataik felett, lehetővé téve ugyanakkor bizonyos adatoknak a közérdeket szolgáló, illetve szakpolitikai, valamint kutatási és innovációs célú további felhasználását is. A javaslat egészségügy-specifikus adatkörnyezet kialakítását irányozza elő, amely hozzá fog járulni a digitális egészségügyi szolgáltatások és termékek egységes piacának előmozdításához. Jelenleg az egészségügyi adatokhoz való, határokon átnyúló hozzáférés Unió-szerte eltérő. Az új szabályok célja, hogy lehetővé tegyék például egy spanyol turista számára, hogy egy német gyógyszertárban váltsa ki a receptjét, vagy hogy az orvosok hozzáférjenek egy Olaszországban kezelésben részesülő belga beteg egészségügyi adataihoz – olvasható a Tanács közleményében.

„Hónapokig tartó kemény, elkötelezett munkát követően most olyan megállapodás született, amely jelentősen segíteni fogja a betegellátást és a tudományos kutatást az EU-ban. Ez a jogszabály, amelyről ma megállapodtunk, lehetővé teszi majd, hogy a betegek mindenkor hozzáférjenek az egészségügyi adataikhoz, bárhol is tartózkodjanak az EU-ban, emellett pedig a biztonságos egészségügyi adatok óriási tárházának kiaknázását a fontos közérdeket szolgáló tudományos kutatások céljára, ami nagyban elősegíti majd az egészségügyi politikák alakítását” – mondta Frank Vandenbroucke, belga miniszterelnök-helyettes, szociális és egészségügyi miniszter

Könnyebb hozzáférés az egészségügyi adatokhoz

Az új szabályok értelmében az egyének gyorsabban és könnyebben férhetnek majd hozzá az elektronikus egészségügyi adatokhoz, függetlenül attól, hogy a hazájukban vagy egy másik tagállamban tartózkodnak-e. Emellett nagyobb ellenőrzést gyakorolnak majd ezeknek az adatoknak a felhasználási módja felett. Az új rendelkezések végrehajtása érdekében az uniós országoknak létre kell majd hozniuk egy digitális egészségügyi hatóságot.

Nagyobb kutatási potenciál

Az európai egészségügyi adattér továbbá hozzáférést fog biztosítani a kutatók és a politikai döntéshozók számára bizonyos típusú, biztonságos egészségügyi adatokhoz, lehetővé téve számukra, hogy kiaknázzák az EU egészségügyi adataiban rejlő hatalmas lehetőségeket a közérdekű tudományos kutatások céljára.

Az interoperabilitás biztosítása

Jelenleg az egészségügyi adatok digitalizálásának mértéke az EU-ban tagállamonként eltérő, ami megnehezíti az adatok tagállamok közötti megosztását. A javasolt rendelet értelmében valamennyi elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszernek meg kell felelnie az elektronikus egészségügyi dokumentáció európai csereformátumára vonatkozó előírásoknak, ezzel biztosítva a rendszerek uniós szintű interoperabilitását.

Az ideiglenes megállapodás legfontosabb elemei

Az ideiglenes megállapodás több pontban módosítja a Bizottság eredeti javaslatát:
– kívülmaradás: a tagállamok lehetővé tehetik a betegek számára, hogy úgy döntsenek, nem járulnak hozzá az egészségügyi adataikhoz való hozzáféréshez, akár az egészségügyi szakemberek általi hozzáférésről (elsődleges felhasználás), akár az adatok további felhasználásáról legyen szó (másodlagos felhasználás, mindig szigorú feltételekhez kötve); kivételt képez azonban a közérdekű hozzáférés, valamint a szakpolitikai döntéshozatal, statisztika készítése és közérdekű kutatás céljából való hozzáférés;
– korlátozott hozzáférésű információk: ha a betegek úgy döntenek, hogy korlátozzák a hozzáférhető információkat, az egészségügyi szakemberek csak létfontosságú esetekben férhetnek majd hozzá az ilyen egészségügyi adatokhoz;
– érzékeny adatok: a tagállamok szigorúbb intézkedéseket vezethetnek be bizonyos típusú érzékeny adatokhoz – így például kutatási célra felhasznált genetikai adatokhoz – való hozzáférést illetően;
– megbízható adattulajdonosok: az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a tagállamok létrehozhatnak megbízható adattulajdonosokat, amelyek képesek az egészségügyi adatokhoz való hozzáférés iránti kérelmek biztonságos feldolgozására
– klinikailag jelentős megállapítás: ha a kutatók olyan megállapításokról tájékoztatják az egészségügyi adatokhoz való hozzáférés tekintetében illetékes szerveket, amelyek hatással lehetnek annak a betegnek az egészségére, akinek adatait a tudományos kutatás során felhasználták, az illetékes szerv erről tájékoztathatja a megbízható adattulajdonost, amelynek pedig tájékoztatnia kell a beteget vagy az őt kezelő megfelelő egészségügyi szakembert ezekről a megállapításokról

Az ideiglenes megállapodást a Tanácsnak és a Parlamentnek is jóvá kell hagynia, majd a jogász-nyelvészi ellenőrzést követően mindkét intézmény hivatalosan is elfogadja azt. A rendelet az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon fog hatályba lépni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS