„Szerencsés genetika?” Tulajdonképpen mindenkié az, de nem mindegy, hogy hol él - derül ki egy friss tanulmányból, ami feltárja a természetes környezet, illetve a szennyezés öregedésre gyakorolt hatását.
Egy zöldebb élettér megvéd bennünket az öregedéstől genetikai szinten, viszont nem tudja ellensúlyozni a környezetszennyezés, illetve a szegregáció hatásait – állapította meg az Észak-Karolinai Egyetem Térinformatikai Analízis Központja. Az intézmény egy friss kutatásban arra jutott, hogy a természetes közeg kedvező hatást gyakorol az emberi DNS-szál végein található rövid, többszörösen ismétlődő szekvenciákra, vagyis az ún. telomerekre, amelyek döntő szerepet játszanak a sejtben lévő genetikai anyag integritásának és stabilitásának megőrzésében.
Ahogy a sejtek osztódnak, a telomerek fokozatosan rövidülnek, mígnem elérik azt a kritikus pontot, amikor már nem tudnak tovább osztódni. Ezt az állapotot nevezzük sejtszintű öregedésnek, ami összefüggésbe hozható az öregedéssel és az életkorral kapcsolatos betegségekkel.
„A telomerek a biológiai életkor, vagyis a sejtek elhasználtságának fontos markerei. Tudjuk, hogy számos változó, például a stressz, befolyásolhatja, hogy milyen gyorsan kopnak el a telomerjeink” – magyarázta Scott Ogletree, a ScienceDirect-en megjelent tanulmány társszerzője. A tudós megerősítette: a telomerek rövidülésének megelőzése – ami a zöldterületek közelében tartózkodással is elősegíthető – kulcsfontosságú a hosszú, egészséges élethez.
A tanulmány elkészítéséhez az amerikai, országos reprezentatív vizsgálat, a Nemzeti Egészség- és Táplálkozásvizsgálati Felmérés adott támpontot. Az interjúk és fizikai vizsgálatok segítségével felállított egészségügyi adatbázisban összesen 7827 személy információcsomagját vizsgáltak meg. Értékelték például a demográfiai adataikat, valamint összevetették a telomereik állapotát a lakóhelyük lokációjával (1999 és 2002 között), és figyelembe vették annak zöldfelületeit, abban bízva, hogy igazolni tudják feltevésüket a telomerek és a környezetszennyezés összefüggésében.
„Azt találtuk, hogy minél több zöldterület volt az emberek szomszédságában, annál hosszabbak voltak a telomerjeik – árulta el Aaron Hipp társszerző, az egyetem parkok, rekreáció és turizmus menedzsment professzora. Ez igaz volt faji hovatartozástól és a gazdasági helyzettől függetlenül, sőt attól is, hogy alkoholfogyasztók vagy dohányosok-e.”
A zöldfelületek kedvező genetikai hatása azonban rögtön korlátozottnak bizonyult, mit több, gyakorlatilag eltűnt, ha olyan területeket vizsgáltak, amelyekre a parkok mellett jellemző a légszennyezés, a szegregáció vagy a nélkülözés. Egyszóval: hiába óvja a telomerek hosszúságát a zöldterület, ha egyéb, akár időközben megváltozott feltételek (pl. új gyár, nagy forgalmat bonyolító raktár, szennyező ipari létesítmény stb.) felülírja az alapvetően pozitív hatást.
„A zöldterület óriási érték egy közösség számára, de önmagában nem elegendő a rendszerszintű rasszizmus és a gazdasági szegregáció hatásainak, valamint a környezeti igazságosság kihívásainak leküzdéséhez. Ez a tanulmány azt a gondolatot erősíti, hogy a zöldterület létrehozása egy közösségben lényeges, de ugyanilyen fontos - vagy még fontosabb - a környezeti ártalmak kezelése, különösen azoké, amelyek a rendszerszintű rasszizmushoz kötődnek” – fogalmazott Hipp.
Gábor János
Főoldali kép: prostooleh - Freepik
A lista nemcsak a borszakma számára remek visszajelzés a jelenlegi borpiaci kínálat minőségét illetően, hanem kiváló iránymutatás az érdeklődő, minőségi borfogyasztásra nyitott fogyasztóknak is.
2024. szeptember 16. és 20. között tartják Bécsben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közgyűlésének 68., éves rendes ülését, amelyet követően 17–18-án tudományos fórumot is tartanak az élelmezésbiztonságról.
