Bebizonyították: a zöld környezet lassítja az öregedést

Bebizonyították: a zöld környezet lassítja az öregedést
2023. 10. 19., 14:19

„Szerencsés genetika?” Tulajdonképpen mindenkié az, de nem mindegy, hogy hol él - derül ki egy friss tanulmányból, ami feltárja a természetes környezet, illetve a szennyezés öregedésre gyakorolt hatását.

Egy zöldebb élettér megvéd bennünket az öregedéstől genetikai szinten, viszont nem tudja ellensúlyozni a környezetszennyezés, illetve a szegregáció hatásait – állapította meg az Észak-Karolinai Egyetem Térinformatikai Analízis Központja. Az intézmény egy friss kutatásban arra jutott, hogy a természetes közeg kedvező hatást gyakorol az emberi DNS-szál végein található rövid, többszörösen ismétlődő szekvenciákra, vagyis az ún. telomerekre, amelyek döntő szerepet játszanak a sejtben lévő genetikai anyag integritásának és stabilitásának megőrzésében.

Ahogy a sejtek osztódnak, a telomerek fokozatosan rövidülnek, mígnem elérik azt a kritikus pontot, amikor már nem tudnak tovább osztódni. Ezt az állapotot nevezzük sejtszintű öregedésnek, ami összefüggésbe hozható az öregedéssel és az életkorral kapcsolatos betegségekkel.

„A telomerek a biológiai életkor, vagyis a sejtek elhasználtságának fontos markerei. Tudjuk, hogy számos változó, például a stressz, befolyásolhatja, hogy milyen gyorsan kopnak el a telomerjeink” – magyarázta Scott Ogletree, a ScienceDirect-en megjelent tanulmány társszerzője. A tudós megerősítette: a telomerek rövidülésének megelőzése – ami a zöldterületek közelében tartózkodással is elősegíthető – kulcsfontosságú a hosszú, egészséges élethez.

A tanulmány elkészítéséhez az amerikai, országos reprezentatív vizsgálat, a Nemzeti Egészség- és Táplálkozásvizsgálati Felmérés adott támpontot. Az interjúk és fizikai vizsgálatok segítségével felállított egészségügyi adatbázisban összesen 7827 személy információcsomagját vizsgáltak meg. Értékelték például a demográfiai adataikat, valamint összevetették a telomereik állapotát a lakóhelyük lokációjával (1999 és 2002 között), és figyelembe vették annak zöldfelületeit, abban bízva, hogy igazolni tudják feltevésüket a telomerek és a környezetszennyezés összefüggésében.

„Azt találtuk, hogy minél több zöldterület volt az emberek szomszédságában, annál hosszabbak voltak a telomerjeik – árulta el Aaron Hipp társszerző, az egyetem parkok, rekreáció és turizmus menedzsment professzora. Ez igaz volt faji hovatartozástól és a gazdasági helyzettől függetlenül, sőt attól is, hogy alkoholfogyasztók vagy dohányosok-e.”

A zöldfelületek kedvező genetikai hatása azonban rögtön korlátozottnak bizonyult, mit több, gyakorlatilag eltűnt, ha olyan területeket vizsgáltak, amelyekre a parkok mellett jellemző a légszennyezés, a szegregáció vagy a nélkülözés. Egyszóval: hiába óvja a telomerek hosszúságát a zöldterület, ha egyéb, akár időközben megváltozott feltételek (pl. új gyár, nagy forgalmat bonyolító raktár, szennyező ipari létesítmény stb.) felülírja az alapvetően pozitív hatást.

„A zöldterület óriási érték egy közösség számára, de önmagában nem elegendő a rendszerszintű rasszizmus és a gazdasági szegregáció hatásainak, valamint a környezeti igazságosság kihívásainak leküzdéséhez. Ez a tanulmány azt a gondolatot erősíti, hogy a zöldterület létrehozása egy közösségben lényeges, de ugyanilyen fontos - vagy még fontosabb - a környezeti ártalmak kezelése, különösen azoké, amelyek a rendszerszintű rasszizmushoz kötődnek” – fogalmazott Hipp.

Gábor János

Főoldali kép: prostooleh - Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS