Figyelmeztet a NAV: magánszemélyként dohánygyártmányt rendelni illegális

2023. 03. 23., 17:14

A NAV a nemzetközi futárszolgálatok forgalmában egyre többször talál bizonyos típusú, a dohányzás helyettesítésére szánt nikotintartalmú termékeket. Ezeket többen is interneten, külföldről rendelik meg. Az ilyen termék, a „snüssz” dohánygyártmánynak minősül, ezért magánszemélyként internetről rendelni illegális.

A füst nélküli dohány- és dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékek, közismert összefoglaló néven a „snüssz” használatáról – annak egészségkárosító hatása ellenére – vannak, akik nem tudnak lemondani. A NAV Repülőtéri Igazgatóságán a nemzetközi futárszolgálatok áruforgalmából egyre több ilyen terméket foglalnak le. Ezeket jellemzően magánszemélyek rendelik interneten Svédországból és Csehországból. A megrendelők nem értik, a NAV miért foglalja le az árut, miért nem kaphatják meg az uniós tagállamból rendelt terméket, hiszen a feladónak az adót is megfizették.

A lefoglalás oka az, hogy a füst nélküli dohánytermékek és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékek hazánkban dohánygyártmánynak és ezzel együtt adóköteles jövedéki terméknek minősülnek csakúgy, mint az elektromos cigarettákba való töltőfolyadék nikotin tartalomtól függetlenül. Az ilyen termékek tagállamok közti szállításához és belföldi forgalmazásához is engedély kell.

Magánszemély belföldön csak nemzeti dohányboltban szerezhet be dohánygyártmányt, azaz „snüsszt” is. Internetről rendelni belföldről és külföldről egyaránt illegális. Ez a tevékenység csak jövedéki engedéllyel végezhető.

Ilyen termékeket magánszemély külföldről csak saját magának hozhat be, és ilyenkor is csak a jogszabályban meghatározott, nem kereskedelmi mennyiséget. Rendelni illegális!

Röviden összefoglalva, aki interneten rendel és szállíttat belföldre dohányzást helyettesítő nikotintartalmú terméket, vagy egyéb dohánygyártmányt, az jövedéki törvénysértést követ el. Ez a rendelt termék lefoglalásával, elkobzásával, megsemmisítésével jár, és az ügyben jövedéki bírságot is kiszabnak, ez a lefoglalt termék mennyiségétől függően több tízezer forinttól akár a százezer forintot meghaladó összeget is elérheti. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS