A 2022. nyári Eurobarométer felmérés azt mutatja, hogy nőtt a polgárok EU-ba vetett bizalma, és továbbra is határozottan támogatják az Ukrajna elleni orosz agresszióra adott uniós választ. Az uniós polgárok túlnyomó többsége támogatja a megújuló energiába való beruházásokat és az EU orosz energiaforrásoktól való függőségének csökkentésére irányuló intézkedéseket. Az euró támogatottsága minden eddiginél magasabb szintet ért el. Az európaiak azonban egyre inkább aggódnak az EU és saját országuk gazdasági helyzete miatt.
A 2022. június-júliusi Eurobarométer felmérés azt mutatja, hogy az európaiak 65 százaléka optimista az EU jövőjével kapcsolatban, ami három százalékpontos növekedést jelent az idén január-februárban, Oroszország Ukrajna elleni agressziója előtt végzett hasonló felméréshez képest. Az emberek 47 százaléka pozitívan vélekedik az EU-ról (az arány 3 százalékponttal emelkedett), ami 2009 ősze óta a legmagasabb szint, míg a válaszadók 36 százaléka semleges, 16 százaléka pedig negatívan vélekedik az EU-ról. Emellett az európaiak 49 százaléka (az arány 2 százalékponttal emelkedett) bízik az EU-ban, 34 százaléka pedig általában megbízik nemzeti kormányában.
A korábbi felmérésekkel összhangban a polgárok megerősítik, hogy határozottan támogatják az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújára adott uniós választ. Ami az uniós fellépéseket illeti, a humanitárius segítségnyújtást támogatják a legtöbben (92 százalék), ezt követi a háború elől menekülő ukránok befogadása (90 százalék). Az európaiak 78 százaléka támogatja az EU által az orosz kormányra, vállalatokra és magánszemélyekre kivetett gazdasági szankciókat. Tíz megkérdezettből csaknem hét (68 százalék) támogatja a katonai felszerelések beszerzésének és Ukrajnába irányuló szállításának finanszírozását. A válaszadók abszolút többsége mind az EU (57 százalék), mind a nemzeti kormány (55 százalék) válaszaival elégedett.
Az uniós polgárok túlnyomó többsége egyetért azzal, hogy az EU-nak be kell fektetnie a megújuló energiaforrásokba (87 százalék), csökkentenie kell az orosz energiaforrásoktól való függőségét (86 százalék), és hogy az uniós országokban gyorsan fel kell tölteni a gáztárolókat, hogy télen zavartalan legyen a gázellátás (86 százalék). Emellett 85 százalékuk úgy véli, hogy az energiahatékonyság növelése csökkenti az Unión kívüli energiatermelőktől való függőségünket, míg 83 százalékuk támogatja, hogy az uniós tagállamok közösen vásároljanak energiát más országokból, hogy jobb árat tudjanak elérni. A válaszadók 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a közelmúltban lépéseket tett energiafogyasztása csökkentése érdekében, vagy a közeljövőben tervezi ezt megtenni.
Az európai gazdaság helyzetének kedvező megítélése 2022 eleje óta 5 százalékponttal csökkent, és jelenleg 40 százalékos. A válaszadók többsége (51 százalék, 6 százalékponttal emelkedett) úgy véli, hogy az európai gazdaság helyzete jelenleg rossz. Emellett a nemzetgazdaság helyzetének pozitív megítélése is csökkent 5 százalékponttal 34 százalékra; 64 százalék rossznak találja a nemzetgazdaság helyzetét (5 százalékponttal emelkedett). A válaszadók többsége arra számít, hogy a nemzetgazdaság helyzete a következő 12 hónapban romlik (53 százalék, 22 százalékponttal emelkedett).
Eközben növekszik az euró támogatottsága, a valaha mért legmagasabb szintet érve el: az euróövezetben 10 válaszadóból nyolc (3 százalékponttal emelkedett) és az EU-ban 72 százalék (3 százalékponttal emelkedett) támogatja az egységes valutával, az euróval rendelkező európai gazdasági és monetáris uniót.
Az európaiak több mint fele (56 százalék) úgy véli, hogy az EU legnagyobb gazdaságélénkítő csomagja – a NextGenerationEU – hatékony válasz lehet a jelenlegi gazdasági kihívásokra.
Az európaiak legfőbb aggályai szorosan kapcsolódnak a gazdaság pesszimista megítéléséhez.
Az inflációval és az energiaellátással kapcsolatos aggodalom szintje mind nemzeti, mind uniós szinten meredeken emelkedett, és ezek a kérdések az első, illetve a második legfontosabbak az emberek számára. Az EU-t jelenleg érintő legjelentősebb kihívásokról kérdezve a válaszadók több mint egyharmada említi az „áremelkedést/inflációt/megélhetési költségeket” (34 százalék, 10 százalékponttal emelkedett február óta, és most az első helyen áll) és az „energiaellátást” (28 százalék, 12 százalékponttal emelkedett, és most a második helyen áll a korábbi hetedikhez képest), valamint a „nemzetközi helyzetet” (szintén 28 százalék).
Az emelkedő árak/infláció/megélhetési költségek jelentik az egyik fő aggályt a megkérdezettek több mint fele számára (54 százalék, 13 százalékponttal emelkedett), ezt követi az energiaellátás (22 százalék, 11 százalékponttal emelkedett) és a gazdasági helyzet (20 százalék, 1 százalékponttal emelkedett). Ez nem meglepő, mivel tíz válaszadóból több mint hat (62 százalék) állítja, hogy az ukrajnai háború súlyos következményekkel járt személyes pénzügyeire nézve.
A polgárok továbbra is pozitívan viszonyulnak a koronavírus-világjárványra adott nemzeti és uniós válaszintézkedésekhez. A válaszadók több mint fele elégedett a kormánya és az EU által a koronavírus-világjárvány elleni küzdelem érdekében hozott intézkedésekkel (mindkettő 56 százalék). 23 tagállamban mind az uniós, mind a nemzeti szintű válasz kapcsán nőtt az elégedettség. A tekintetben is nőtt az EU-ba vetett bizalom, hogy a jövőben is helyesen reagál a koronavírus-világjárványra, és immár tízből több mint hat válaszadó (63 százalék, 3 százalékponttal emelkedett) van ezen a véleményen.
A 2022. nyári Standard Eurobarométer felmérés (EB 97) 2022. június 17. és július 17. között folytatott személyes és online interjúk alapján készült. A 27 tagállamban 26 468 uniós polgárt kérdeztek meg. Az Eurobarométer-felméréssel és az összes felméréssel kapcsolatos információk megtalálhatók a honlapon.
A lista nemcsak a borszakma számára remek visszajelzés a jelenlegi borpiaci kínálat minőségét illetően, hanem kiváló iránymutatás az érdeklődő, minőségi borfogyasztásra nyitott fogyasztóknak is.
2024. szeptember 16. és 20. között tartják Bécsben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közgyűlésének 68., éves rendes ülését, amelyet követően 17–18-án tudományos fórumot is tartanak az élelmezésbiztonságról.