Betöltetlen álláshelyek: az uniós ráta 2,4, a magyar 2,2 százalék volt 2024 második negyedévében

2024. 09. 16., 10:16

Az I. negyedévi 2,6 százalékról 2,4 százalékra csökkent a betöltetlen álláshelyek aránya az Európai Unióban 2024 II. negyedévében – tájékoztatott az Eurostat.

  • Az I. negyedévi 2,6 százalékról 2,4 százalékra csökkent a betöltetlen álláshelyek aránya az Európai Unióban 2024 II. negyedévében – tájékoztatott az Eurostat.

A betöltetlen álláshelyek és az összes (betöltött és betöltetlen) álláshely százalékos arányaként definiált mutató az unió statisztikai hivatalát tájékoztató tagállamok közül 2024 második negyedévében Belgiumban és Hollandiában volt a legmagasabb (mindkettő 4,4 százalék), a harmadik a 4,0 százalékos osztrák adat. A legalacsonyabb rátákat Romániában (0,7 százalék), Bulgáriában (0,8 százalék), Lengyelországban és Spanyolországban (mindkettő 0,9 százalék) regisztrálták.

Egy év alatt, azaz 2023 második negyedévéhez képest a betöltetlen álláshelyek aránya 6 tagállamban nőtt, 18-ban csökkent, 3-ban pedig nem változott.

A gazdaság nagy ágai közül (uniós átlagban) az iparban és az építőiparban 2,2, a szolgáltatások körében 2,7 százalékos volt a betöltetlen álláshelyek aránya.

Magyarországon 2024. II. negyedévben 2,2 százalékos volt a betöltetlen álláshelyek aránya, ugyanakkora, mint az előző negyedévben és 0,3 százalékponttal kisebb, mint egy évvel korábban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 04., 09:04
Az előző hónaphoz viszonyítva 0,5 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbitól – a munkanapok számát figyelembe véve – 4,1 százalékkal maradt el az ipari termelés volumene 2024. augusztusban. Az ipari termelés az év első nyolc hónapjában 3,8 százalékkal volt kisebb, mint 2023 azonos időszakában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS