Három év alatt 45 százalékról 18 százalékra csökkent az orosz gáz aránya az uniós importban

2024. 09. 12., 09:12

2024 első felében az EU villamosenergia-termelésének fele megújuló energiaforrásokból származott, az orosz gáz súlya az uniós importban már csupán 18 százalék – derül ki az energiaunió helyzetéről szóló jelentésből.

Az elmúlt években az Európai Unió visszaszerezte az energiapiac és az árak feletti ellenőrzést, és felgyorsította a klímasemlegességre való átállást – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

Az energiaunió helyzetéről szóló 2024. évi jelentés
néhány megállapítása:
– 2024 első felére a megújuló energiaforrások termelték a villamos energia 50 százalékát az EU-ban.
– A szélenergia megelőzte a gázt, és az atomenergia mögött az EU második legnagyobb villamosenergia-forrásává vált.
– 2022 augusztusa és 2024 májusa között 138 milliárd köbméterrel csökkent az uniós gázkereslet.
– Az orosz gáz részaránya az uniós importban a 2021. évi 45 százalékról 2024 júniusára 18 százalékra csökkent, miközben a megbízható partnerektől – például Norvégiából és az Egyesült Államokból – származó behozatal nőtt.
– Az EU jóval a november 1-jei határidő előtt, már 2024. augusztus 19-én elérte a 90 százalékos téli gáztárolási célértéket.
– Az energiaárak stabilabbak és jelentősen elmaradnak a 2022. évi energiaválság csúcsszintjeitől.
– Az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátása 1990 és 2022 között 32,5 százalékkal csökkent, miközben az uniós GDP ugyanebben az időszakban mintegy 67 százalékkal nőtt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-10-15 23:15:00
Összesen 2,8 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forrásra pályázhat október 15-étől országszerte 2800 vidéki, egész évben nyitva tartó büfé. Az üzletenként egymillió forintos támogatást konyhatechnológiai és a mindennapi működéshez szükséges kisebb eszközök, készletek beszerzésére fordíthatják, de felhasználhatják energiahatékony és gazdaságos üzemelést támogató fejlesztésekre, vagy nagyobb beruházásokhoz is. Pályázni november 30-ig lehet – hívja fel a figyelmet a Magyar Turisztikai Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS