Gyévai Zoltán: Ritkán látjuk előre a jövőt

Szerdahelyi Csaba  |  2019. 05. 23., 09:30

A „tűzvonalból” tudósíthattam az európai integráció elmúlt 22 évéről – mondja az Üzletemnek Gyévai Zoltán. A BruxInfo társalapító főszerkesztője azt vallja, hogy objektivitás és hitelesség nélkül nem beszélhetünk újságírásról.

Gyévai Zoltánnal régóta ismerjük egymást, a hangsúlyozottan nem mai, hanem nagyon sok évvel ezelőtti Magyar Hírlap külpolitikai rovatában együtt dolgoztunk. Aztán egy napon összecsomagolt és átruccant Brüsszelbe, azóta is ott dolgozik a BruxInfónál. Remélem, megérti az Olvasó, hogy álságos lenne, ha Zolival önöznénk egymást a beszélgetésben. Így itt a történelmi pillanat: az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 76. interjúja természetesen tegeződve készült.

Mit tartasz karriered eddigi csúcsának?

– Azt, hogy a „tűzvonalból” tudósíthattam az európai integráció elmúlt 22 évéről + elemzőként hozzájárulhattam az EU és az európai folyamatok jobb magyarországi megértéséhez.

Milyen távra tervezel?

– Nem tervezek, de az eddigi tapasztalataim azt sugallják, hogy ebben a munkában még benne van néhány év 

Mi szerepel a szakmai bakancslistádon?

– Brüsszelen kívül már nem nagyon tervezek. Ami pedig Brüsszelt és a várható nagy témákat illeti, nos, ehhez kristálygömbbel kellene rendelkeznem. Márpedig ezt a szakmát és munkát éppen az teszi érdekfeszítővé és változatossá, hogy ritkán látjuk előre a jövőt.

Kitől tanultad eddig a legtöbbet?

– Sok embertől tanultam sokat. Általános iskolában és gimnáziumban a történelemtanáraimtól és nagyanyámtól, aki szintén pedagógus volt. Az újságíró szakma legelején két nagy tudású külpolitikai újságírótól: Réti Ervintől és Harmat Endrétől. De már „befutott” újságíróként a mindennapi élettől tanultam a legtöbbet.

A szakmában hol látsz nagyobb fejlődési lehetőséget: Magyarországon vagy külföldön?

– Ha az újságírásról beszélünk, akkor nagyobb szükséget a fejlődésre Magyarországon, nagyobb fejlődési lehetőséget pedig (sajnos) külföldön. Ami pedig engem illet, külföldön, ami nem is az, hiszen „az EU mi vagyunk”.

Melyik szakmában próbálnád ki magadat szívesen? 

– Tanárként, előadóként – és néha íróként.

Milyen módszerekkel fejleszted az üzleti kapcsolataidat?

– Objektivitásra és hitelességre törekvő szakmai munkával, az emberek iránti nyitottsággal és sok kommunikációval.

Mire sajnálod az időd?

– Ha lenne időm, biztosan sajnálnám. De talán nincsenek is üresjárataim.

Mire nem sajnálod a pénzt?

– Érdekes történelmi könyvekre és utazásra + gasztronómiára.

Mivel lehet felbosszantani?

– Több dologgal is, de leginkább a humorérzék hiányával és arroganciával.

Milyen területen vállalnál önkéntes munkát?

– El tudnám képzelni magamat egy afrikai állatmenhelyen, mondjuk, Daktari Joe állatklinikáján. 

Mi tud a legjobban kikapcsolni?

– Foci és futás – ebben a sorrendben. Olvasás. Filmnézés. Egy pohár minőségi bor mellett jóízű beszélgetések.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-22 18:10:00
A mezőgazdasági termelői árak 2023-ban 16 százalékkal csökkentek, ezen belül a növényi termékek ára 28 százalékkal elmaradt a megelőző évitől, az állatok és állati termékeké pedig 12 százalékkal nőtt. A ráfordítási árak 1,1 százalékos mérséklődéséhez főként a folyó termelőfelhasználás összetevőinek 2,5 százalékos csökkenése járult hozzá, míg a mezőgazdasági beruházások árszínvonala 10 százalékkal emelkedett – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS