Osztalékfizetéseket ellenőriztek a Győr-Moson-Sopron vármegyei NAV revizorai

2024. 07. 25., 14:55

„Az összetett, számos adaton alapuló kiválasztás elérte célját, az adózók önkéntes jogkövetését.”

A revizorok összevetették a cégek beszámolóit, a NAV rendszereinek adatait és vizsgálták a taggyűlési határozatokat is. Így azokat a vállalkozásokat ellenőrizék, amelyeknél felmerült, hogy az osztalék utáni személyi jövedelemadót nem fizették meg, vagy akik adózott eredményüket évek óta készpénzben mutatták be beszámolóikban. A vizsgálat célja az volt, hogy az adózók fizessék meg az évek óta halogatott, osztalék utáni szja-t, és hogy a házipénztárak pénzkészletének adminisztrációja is valós legyen.

Az összetett, számos adaton alapuló kiválasztás elérte célját, az adózók önkéntes jogkövetését – olvasható a NAV közleményében. A vizsgált vállalkozások összesen 216 millió forintnyi osztalékot vallottak be, és a NAV-vizsgálat további 223 millió forint nettó adókülönbözetet is megállapított. A magas készpénzállományú adózók közül hat cég még a vizsgálat alatt összesen 179 millió forintnyi osztalékot fizetett a tagoknak, három vállalkozás pedig rendezte a házipénztárban kimutatott összegek nyilvántartását. A revízió számos szabálytalanságot tárt fel a készpénzes tételek bizonylatolásával és rögzítésével kapcsolatban is.

Az ellenőrzéssorozat nemcsak a kézzelfogható eredményei miatt volt sikeres, a könyvelők körében is híre ment – említ egy „mellékhatást” az adóhivatal. A cégeknek könyvelő szakemberek szintén a jogkövetés fontosságára hívták fel ügyfeleik figyelmét.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS