Nem tervez átszervezést a pénzügyi vezetők többsége

2024. 07. 22., 15:40

A pénzügyi vezetők (CFO-k) 70 százaléka nem tervezi átszervezni pénzügyi osztályát a következő két évben – állapítja meg a Deloitte 2024-es közép-európai CFO-felmérésének kiegészítő tanulmánya, amelyben a szakértők a pénzügyi osztályok belső működését és változó szerepeit vizsgálták.

A visegrádi országok (Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia) pénzügyi vezetői a többi országhoz képest nagyobb valószínűséggel számítanak a pénzügyi osztályok szervezeti felépítésének változására, állapítja meg a kutatás, amely a Deloitte 2023 októbere és decembere között végzett felmérésén alapul. A közép- és kelet-európai régió pénzügyi vezetőinek a technológiai forradalom, ezen belül az automatizáció, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás, illetve a rendelkezésre álló munkaerő jelentik a fő kihívást.

Ennek ellenére, a megkérdezett pénzügyi vezetők között ötből négy szerint a leghatékonyabb költségcsökkentő intézkedések közé tartozik az alacsonyabb értékű és ismétlődő tevékenységek fokozottabb automatizálása. Emellett, a válaszadók fele gondolja úgy, hogy a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás is jelentős pozitív hatással lehet a működési költségekre.

„A CFO-k véleménye kivételes jelentőségű: a prognózisaik egyrészt értékes betekintést nyújtanak a szervezetek belső dinamikájába, de ezen túl szélesebb körű üzleti fejlődési tendenciák barométereként is szolgálnak. Az a tény, hogy a pénzügyi vezetők mindössze 30 százaléka jelezte, hogy osztályának átszervezése foglalkoztatja azt jelenti, hogy a piacnak ez a területe egyre inkább stabilizálódik” – mondta Lukács Eszter, a Finance Transformation üzletág magyarországi vezetője.

A megkérdezett pénzügyi vezetők 39 százaléka az új munkatársak felvételének nehézségét jelölte meg a pénzügyi területen belüli változást befolyásoló legfontosabb tényezőként. Emellett a válaszadók 35 százaléka a szabályozási kihívásokat említette a legfontosabb problémák között.

Ami a változásra való felkészültséget illeti, az üzleti és szakmai szolgáltatások ágazata kiemelkedik a többi ágazat közül. A vezetők több mint fele azonban még itt is úgy nyilatkozott, hogy nem számol jelentős változtatásokkal a pénzügyi részlegek struktúrájában.

A válaszadók fele szerint a transzferár-dokumentáció az egyetlen olyan felelősségi terület, amelyet a CFO-k teljes mértékben hajlandóak független szolgáltatóknak kiszervezni. Az adózást ugyan minden harmadik (36 százalék) megkérdezett V4-es vállalat kiszervezi harmadik félnek, de sok cég az árnyomás ellenére továbbra is házon belül végzi a kulcsfontosságú folyamatokat, és csak kevesen választják a „managed services outsourcing” szolgáltatási modellt, vagyis, hogy egy adott funkció teljes irányítását és elvégzését kiszervezzék külső szolgáltatónak.

„A megkérdezettek többsége a pénzügyi szakértelemhez és a legfrissebb technológiákhoz való könnyebb hozzáférés miatt dönt pénzügyi folyamatai kiszervezése mellett, ami a jelenlegi felgyorsult és új kockázatokat rejtő automatizációs környezetben teljesen érthető. Ugyanakkor a szolgáltató központok értékét mutatja a vállalaton belüli folyamatszervezés szempontjából, hogy minden ötödik válaszadó ezt a belső központosítási megoldást választja elsődlegesen a pénzügyi funkció kiadásainak csökkentésére” – mondta Lukács Eszter.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 12:05:00
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
2025-03-31 19:05:00
Egy friss, országos kutatás alapján napjainkban leginkább az infláció, a romló egészségügy és a hazai gazdasági, politikai helyzet miatt aggódnak a honfitársaink, míg a megfelelő biztonságérzethez főleg egészségre, biztos munkahelyre, valamint erős családi, párkapcsolati kötelékekre van szükségük.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS