Nem tervez átszervezést a pénzügyi vezetők többsége

2024. 07. 22., 15:40

A pénzügyi vezetők (CFO-k) 70 százaléka nem tervezi átszervezni pénzügyi osztályát a következő két évben – állapítja meg a Deloitte 2024-es közép-európai CFO-felmérésének kiegészítő tanulmánya, amelyben a szakértők a pénzügyi osztályok belső működését és változó szerepeit vizsgálták.

A visegrádi országok (Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia) pénzügyi vezetői a többi országhoz képest nagyobb valószínűséggel számítanak a pénzügyi osztályok szervezeti felépítésének változására, állapítja meg a kutatás, amely a Deloitte 2023 októbere és decembere között végzett felmérésén alapul. A közép- és kelet-európai régió pénzügyi vezetőinek a technológiai forradalom, ezen belül az automatizáció, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás, illetve a rendelkezésre álló munkaerő jelentik a fő kihívást.

Ennek ellenére, a megkérdezett pénzügyi vezetők között ötből négy szerint a leghatékonyabb költségcsökkentő intézkedések közé tartozik az alacsonyabb értékű és ismétlődő tevékenységek fokozottabb automatizálása. Emellett, a válaszadók fele gondolja úgy, hogy a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás is jelentős pozitív hatással lehet a működési költségekre.

„A CFO-k véleménye kivételes jelentőségű: a prognózisaik egyrészt értékes betekintést nyújtanak a szervezetek belső dinamikájába, de ezen túl szélesebb körű üzleti fejlődési tendenciák barométereként is szolgálnak. Az a tény, hogy a pénzügyi vezetők mindössze 30 százaléka jelezte, hogy osztályának átszervezése foglalkoztatja azt jelenti, hogy a piacnak ez a területe egyre inkább stabilizálódik” – mondta Lukács Eszter, a Finance Transformation üzletág magyarországi vezetője.

A megkérdezett pénzügyi vezetők 39 százaléka az új munkatársak felvételének nehézségét jelölte meg a pénzügyi területen belüli változást befolyásoló legfontosabb tényezőként. Emellett a válaszadók 35 százaléka a szabályozási kihívásokat említette a legfontosabb problémák között.

Ami a változásra való felkészültséget illeti, az üzleti és szakmai szolgáltatások ágazata kiemelkedik a többi ágazat közül. A vezetők több mint fele azonban még itt is úgy nyilatkozott, hogy nem számol jelentős változtatásokkal a pénzügyi részlegek struktúrájában.

A válaszadók fele szerint a transzferár-dokumentáció az egyetlen olyan felelősségi terület, amelyet a CFO-k teljes mértékben hajlandóak független szolgáltatóknak kiszervezni. Az adózást ugyan minden harmadik (36 százalék) megkérdezett V4-es vállalat kiszervezi harmadik félnek, de sok cég az árnyomás ellenére továbbra is házon belül végzi a kulcsfontosságú folyamatokat, és csak kevesen választják a „managed services outsourcing” szolgáltatási modellt, vagyis, hogy egy adott funkció teljes irányítását és elvégzését kiszervezzék külső szolgáltatónak.

„A megkérdezettek többsége a pénzügyi szakértelemhez és a legfrissebb technológiákhoz való könnyebb hozzáférés miatt dönt pénzügyi folyamatai kiszervezése mellett, ami a jelenlegi felgyorsult és új kockázatokat rejtő automatizációs környezetben teljesen érthető. Ugyanakkor a szolgáltató központok értékét mutatja a vállalaton belüli folyamatszervezés szempontjából, hogy minden ötödik válaszadó ezt a belső központosítási megoldást választja elsődlegesen a pénzügyi funkció kiadásainak csökkentésére” – mondta Lukács Eszter.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS