A cégek tagjai, tulajdonosai és az ügyvezetés gyakran elválik egymástól. Míg a cég ügyeiről a vezető tisztségviselők mindenféle információval rendelkeznek, hiszen e nélkül nem tudnák megfelelően ellátni feladataikat, addig ugyanez már nem biztos, hogy elmondható a cég tulajdonosairól. Hogyan juthatnak információhoz a cég tagjai, a tulajdonosok? Kötelező-e a felvilágosítás? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd, vitarendezési szakjogász válaszol.
Először is felmerülhet a kérdés, még ha elsőre „kissé butának” is tűnhet, hogy egyáltalán miért szükséges és milyen adatok szükségesek a tagok részére? Hiszen ott az ügyvezető, a vezető tisztségviselő, akinek pont az a feladata, hogy irányítsa a vállalkozást. (Természetesen most nem azt az esetet vizsgáljuk, amikor a tag maga is tevékenyen részt vesz a mindennapi működésben, irányításban.) – írja az Érthető Jog friss bejegyzésében dr. Kocsis Ildikó.
Az ügyvezetés a cég irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatala, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, ugyanakkor a cég irányításával kapcsolatosak. Az ügyvezetésre a vezető tisztségviselő jogosult. Vagyis a napi, operatív működéssel kapcsolatosan a tagok nem feltétlenül rendelkeznek információval.
Ezzel szemben a tagok kezében vannak a legfontosabb, stratégiai jelentőségű döntések és az ügyvezetés ellenőrzése. Így természetes, hogy az ehhez szükséges információkra szükségük van.
A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy „A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani.”
Az általános válasz tehát az, hogy az ügyvezető kötelessége a kért és szükséges mértékű információkról tájékoztatni a cég tulajdonosát. Az információk megadására vonatkozó kötelezettségnek azonban korlátai is vannak.
Vannak olyan esetek, amikor a felvilágosítás, az információk megadása feltételhez köthető vagy akár meg is tagadható.
- A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.
- Megtagadható a felvilágosítás megadása abban az esetben, ha ez a cég üzleti titkát sértené. Ilyen eset lehet például, ha az információt olyan kisebbségi tulajdonos kéri, aki egyben a társaság versenytársa is, és az így megszerzett információt a saját javára kívánja felhasználni.
- Szintén megtagadható az információk kiadása, ha a tag visszaél a felvilágosítás kérésére vonatkozó jogával.
Egy 2004-ben született bírósági döntés például kimondta, hogy „A társaság tagjának iratbetekintési joga nem terjed ki arra, hogy a társaságtól a beszámoló tervezetét alátámasztó okiratok megküldését kérhesse.”
- Ugyancsak nem köteles az ügyvezető a tájékoztatás megadására, ha a tag felhívás ellenére sem tesz titoktartási nyilatkozatot.
Mint láthatjuk, a fenti kivételek fennállása nem minden esetben dönthető el egyértelműen. Az is lehetséges, hogy a vezető tisztségviselő nem jogszerűen jár el, amikor megtagadja a felvilágosítást, az iratokba való betekintést.
Ilyen esetben a tag a céget nyilvántartó bírósághoz fordulhat és kérheti a felvilágosítás megadására való kötelezést.
vitarendezési szakjogász
Érthető Jog
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.