„Okosban” ment a műszaki vizsga, kormánytisztviselő is van a vádlottak között

2023. 01. 05., 17:09

A Központi Nyomozó Főügyészség bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat 58 személy ellen a Fővárosi Törvényszéken.

A vádirat lényege szerint 2016 elején a közúti közlekedésben részt vevő járművek hatósági műszaki vizsgáztatását végző vizsgabiztosok abban állapodtak meg, hogy rendszeresen jogtalan anyagi előnyt kérnek, illetve fogadnak el vizsgáztatási hivatali eljárásukkal összefüggésben a velük rendszeres kapcsolatban álló egyes ügyintézőktől – olvasható a Központi Nyomozó Főügyészség közleményében.

A gépjárművek műszaki vizsgáztatásában meghatalmazottként eljáró, adminisztratív feladatokat végző ügyintézők a gördülékeny vizsgáztatásért rendszeresen fizettek a vizsgabiztosoknak alapdíjnak tekinthető vesztegetési pénzt, amely 5000 forintos alaptarifát műszaki hibák esetén további összeggel egészítettek ki.

A 39 ügyintéző közel 58 000 autót érintően összesen mintegy 300 millió forint korrupciós pénzt adott át 16 vizsgabiztosnak, akik a pénzt egymás között elosztották, ezzel naponta több tízezer forint nagyságrendű gazdagodást elérve. A vizsgabiztosok a korrupciós tevékenységükről tudomással bíró és a vizsgaállomáson dolgozó további 4 hivatalos személynek a hallgatásukért cserébe részesedést adtak az átvett vesztegetési pénzből.

A nyomozás során egyes eljárási cselekmények végrehajtásában az ügyészség felkérésére a Nemzeti Védelmi Szolgálat is közreműködött. Az aktív vesztegetők közül egy ügyintéző, míg a hivatalos személyek közül többen tettek feltáró jellegű, beismerő vallomást.

Vádiratában az ügyészség a vizsgabiztosok esetében letöltendő börtönbüntetést, több millió forintos pénzbüntetést, végleges hatályú közszolgálati jogviszonyhoz kötött foglalkozástól eltiltást és vagyonelkobzást indítványozott, míg az ügyintézők többsége egy-két millió forintos pénzbüntetésre számíthat.

Vagyonelkobzás biztosítása céljából a hivatalos személyektől és hozzátartozóiktól lefoglalásra és zár alá vételre kerültek mindazon – az átvett vesztegetési pénzt is meghaladó – vagyonelemek, amelyek nem álltak arányban az igazolható jövedelmi viszonyaikkal. Volt több olyan kormánytisztviselő, akinek balatoni ingatlanát, illetve nagyobb értékű új autóját érintette a kényszerintézkedés, de szinte mindegyiküknél talált az ügyészség készpénzt, illetve értékpapír vagy befektetési számlán lévő több milliós megtakarítást is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS