Sötéten látják a jövőt a vezérigazgatók

2023. 01. 17., 11:21

A vezérigazgatók 73 százaléka szerint a gazdasági növekedés üteme világszerte csökkenni fog a következő 12 hónapban. Ennek ellenére a többség (60 százalék) nem tervez létszámleépítést és jelentős részük (80 százalék) a munkavállalók javadalmazását sem csökkentené. A globális fenyegetések listáján a magas infláció és a makrogazdasági volatilitás szerepelnek első helyen. A 2023-as stratégiai tervek között helyet kapott a kibocsátáscsökkentés és a vállalatok működéséből fakadó éghajlati kockázatok mérséklése is.

A vezérigazgatók véleménye a globális gazdasági növekedést illetően az eddigi legborúlátóbb az elmúlt évek várakozásaihoz képest és jelentősen eltér a 2021-es és 2022-es optimista kilátásoktól, amikor több mint kétharmaduk (76 százalék, illetve 77 százalék) vélte úgy, hogy a gazdasági növekedés üteme az előttük álló évben javulni fog – derül ki a PwC 26. Globális Vezérigazgató FelmérésébőlA felmérésében 105 ország és földrajzi terület 4410 vezérigazgatója vett részt 2022 végén.

„A Covid-19-világjárvány okozta nyomás alól éppen fellélegző vezérigazgatóknak most egy rendkívül volatilis, kiszámíthatatlan gazdasági és geopolitikai környezetben kell helytállniuk, melyet tovább súlyosbít a rekordmagas infláció és az Európát sújtó energiaválság. Ennek következtében a folyamatosan újabb nehézségekkel szembenéző vezetők érthetően borúlátóak 2023 gazdasági kilátásait illetően, közel háromnegyedük a gazdasági növekedés ütemének visszaesését prognosztizálja. Erre felkészülve többségük elsősorban a jelenlegi működési teljesítmény növelésével van elfoglalva, miközben kevesebb erőforrás marad az üzlet jövőbeli igényeknek megfelelő fejlesztésére. A vállalatok hosszú távú életben maradásához a munkavállalók képzése és a technológiai átalakítási programok fejlesztése továbbra is kulcsfontosságú” – összegzi a globális felmérés főbb megállapításait Koncz Barbara, a PwC Magyarország adóosztályának cégtársa.

Csökkent a saját vállalatba vetett hit

A kihívásokkal teli környezetben a vezérigazgatók közel 40 százaléka úgy véli, hogy vállalata egy évtized múlva nem lesz gazdaságilag életképes, ha a jelenlegi úton halad tovább. Ez a tendencia számos ágazatban, így a távközlésben (46 százalék), a gyártásban (43 százalék), az egészségügyben (42 százalék) és a technológiai szektorban (41 százalék) is megfigyelhető. A vezérigazgatók bizalma saját vállalatuk növekedési kilátásait illetően is drámaian csökkent a tavalyihoz képest (-26 százalékpont): a legnagyobb visszaesés tapasztalható a 2008-2009-es pénzügyi válság óta, amikor 58 százalékpontos csökkenés volt mérhető.

Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság vezetői a globális növekedéshez képest kevésbé optimisták a hazai növekedést illetően, szemben például az USA, Brazília, India és Kína vezetőivel.

A vezérigazgatók a következő tíz évben több közvetlen kihívást is látnak a saját iparáguk jövedelmezőségét illetően. A megkérdezett vezetők több mint fele (56 százalék) úgy véli, hogy a változó fogyasztói preferenciák hatással lesznek a nyereségességre, csakúgy, mint a szabályozás változásai (53 százalék), a munkaerő/szakképzettség hiánya (52 százalék) és a technológiai zavarok (49 százalék).

Az infláció és makrogazdasági volatilitás miatt aggódnak leginkább

Míg egy évvel ezelőtt a kiber- és az egészségügyi kockázatok okozták a legtöbb aggodalmat, idén a gazdasági visszaesés hatásai foglalkoztatják a vezérigazgatókat: az infláció (40 százalék) és a makrogazdasági volatilitás (31 százalék) vezetik rövid távon – a következő 12 hónapban – és a következő öt évben is a kockázati tényezők listáját. Továbbá az első számú döntéshozók 25 százaléka a geopolitikai konfliktusok kockázataitól pénzügyileg is kitettnek érzi magát, míg a kiberkockázatok (20 százalék) és az éghajlatváltozás (14 százalék) jelentősége némileg csökkent.

A leépítést és a javadalmak csökkentését elkerülnék a vezetők

A jelenlegi gazdasági környezetre reagálva a vezérigazgatók a költségek csökkentésére és a bevételnövekedés ösztönzésére törekednek. A vezérigazgatók több mint fele (52 százalék) számolt be a működési költségek mérsékléséről, míg 51 százalékuk az árak emeléséről, 48 százalékuk pedig a termék- és szolgáltatáskínálat diverzifikálásáról. Ugyanakkor a cégvezetők több mint fele (60 százalék) azt állítja, hogy nem tervezi a következő 12 hónapban a munkaerő létszámának csökkentését. A túlnyomó többség (80 százalék) pedig azt jelezte, hogy a tehetségek megtartása és a munkaerő elvándorlásának mérséklése érdekében nem tervezi az alkalmazottak javadalmazásának csökkentését sem.

Az éghajlati kockázatok kezelése egyre inkább prioritás

Bár a klímaváltozás más, rövid távú globális fenyegetéshez képest nem szerepelt olyan hangsúlyosan, a vezérigazgatók szerint az éghajlati kockázat továbbra is befolyásolja költségprofiljukat (50 százalék), ellátási láncaikat (42 százalék) és fizikai eszközeiket (24 százalék). A kínai vezérigazgatók különösen veszélyeztetettnek érzik magukat, 65 százalékuk szerint a klímaváltozás hatással lehet a költségprofiljukra, 71 százalékuk szerint az ellátási láncra, 56százalék-uk szerint pedig a fizikai eszközökre. Felismerve az éghajlatváltozás hosszú távú üzleti és társadalmi hatását, a vezérigazgatók többsége már megvalósított – vagy éppen végrehajt – a vállalata kibocsátásának csökkentésére irányuló kezdeményezéseket (65 százalék). Emellett a vezetők nagy része új, éghajlatbarát termékeket és folyamatokat fejlesztett ki (61 százalék), illetve adatvezérelt, vállalati szintű stratégiát dolgozott ki a kibocsátás csökkentése és az éghajlati kockázatok mérséklése érdekében (58 százalék).

Egyensúlykeresés a rövid és hosszú távú célok mentén

A felmérés arra is kitért, hogy a cégvezetők milyen befektetésekre fókuszálnak a következő egy évben. A válaszok alapján az látszik, hogy a vezetők elsősorban a folyamatok és rendszerek automatizálására (76 százalék), a munkaerő kiemelt területeken történő továbbképzését szolgáló rendszerek bevezetésére (72 százalék), valamint olyan technológiák megvalósítására fordítanak forrásokat, mint például a mesterséges intelligencia, a felhőalapú és más fejlett technológiák (69 százalék).

A rövid távú érdekek és a hosszú távú átalakulás követelményei között ingadozva a vezérigazgatók jelenleg több időt fordítanak arra, hogy cégük aktuális működési teljesítményét növeljék (53 százalék), mint hogy az üzletet és annak stratégiáját a jövőbeli igényeknek megfelelően fejlesszék (47 százalék).

A szervezeteket és a társadalmat ma fenyegető kockázatokat nem lehet egyedül és elszigetelten kezelni. A vezetőknek ezért továbbra is együtt kell működniük a köz- és magánszféra érdekelt feleinek széles körével, hogy hatékonyan csökkentsék ezeket a kockázatokat, bizalmat építsenek és hosszú távon értéket teremtsenek – a vállalkozásuk, a társadalom és a világ számára” – hangsúlyozta Bob Moritz, a PwC globális vezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.
2024-05-17 13:10:00
„A Kúria talán legfontosabb lépése annak rögzítése volt, hogy a bíróságnak nem elég konkrétumok nélkül, általánosságban megfogalmazott okokból mérsékelni a perköltséget, mert ez sérti a felek tisztességes eljáráshoz fűződő jogát.”

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS