Hogyan bankolunk mesterséges intelligenciával?

2024. 04. 08., 17:10

A mesterséges intelligencia megkerülhetetlen, nem csak az ügyfeleket, de minden intézmény minden dolgozóját érinteni fogja. Az MI pénzintézeti felhasználásairól, a kihívásokról, szabályozásról beszélgettek szakértők a Deloitte Risk? Respond! podcast legújabb adásában.

Akár pénzintézeti fókusszal, akár általánosságban beszélünk a mesterséges intelligenciáról (MI), a legelső és legfontosabb dolog definiálni azt, hogy miről is van szó: az Európai Uniós Artificial Intelligence Act is kísérletet tesz erre, ezek a definíciók azonban korábban nem léteztek, illetve rengeteg különféle leírás keringett arról, mi is pontosan az MI.

„Amikor mesterséges intelligenciáról beszélünk, akkor mi alapvetően az OECD definícióját használjuk. Ez gyakorlatilag azt mondja, hogy MI-nek minősül bármi olyan számítógépes rendszer, ami a hagyományos emberi intelligenciához kapcsolódó vagy az azáltal megoldható feladatok elvégzésére alkalmas. Ez nagyon tág definíció, amibe az automatizált robotikus megoldásoktól a nagyon szofisztikált chatbot alkalmazásig vagy hangalapú asszisztensekig minden tartozik” – mondta dr. Fáykiss Péter, a Magyar Nemzeti Bank Digitalizációs Igazgatóság vezetője.

„Ez olyan technológia, ami nagyon komoly hatással lesz a pénzügyi szolgáltatásokra, amit most még inkább hype szinten érzékelünk, de 5-10 év múlva nagyon máshogy fog kinézni sok minden a bankolásban, mint ma” – tette hozzá a szakértő.

Dr. Albert Lilia Deloitte adatvédelmi és technológiai munkacsoportjának ügyvédje szerint is egyre gyakoribb trend, hogy a pénzügyi intézmények mesterséges intelligenciát használnak üzleti folyamataik automatizálására, az ügyfélélmény javítására, illetve a kockázatértékelés, kockázatelemzés területein. Konkrét példákat is említett: ilyen a panasztörvény kapcsán a bejelentések automatizált kezelése, vagy a pénzmosás megelőzése kapcsán az ügyfelek távazonosítása.

Az MNB nemrég az összes hazai nagybanknál végzett dedikáltan MI-re fókuszáló felmérést, amelyből kiderült, hogy a prioritási lista elején van minden intézményben az implementáció. A kép azonban heterogén: van, ahol már dedikált csapatok nagy nyelvi modelleket fejlesztenek, máshol ennél szűkebb felhasználási dimenzióban, automatizált megoldásokra koncentrálnak.

A pénzintézetek idevágó legnagyobb kihívásaival kapcsolatban dr. Albert Lili elmondta, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű adat rendelkezésre állása nagy kihívás, hiszen a mesterséges intelligencia rendszerek csak így működnek a lehető legpontosabban.

Dr. Fáykiss Péter úgy látja, hogy a pénzügyi szektor az egyik legszigorúbban szabályozott terület, éppen ezért nagyon fontos, hogy az új technológia is úgy legyen bevezetve és használva, hogy az minden olyan lehetséges elvárásnak megfeleljen, amit az iparágban támasztanak.

„A legnagyobb kihívás az, hogy ezen a nagyon új területen az intézményeknek ilyen komplexitással kell foglalkozniuk. Erre egységes, értelmezhető governance struktúrát, kockázatelemzést kell kialakítani, meg kell határozni, mely területekre kell audit, hogyan kell képezni a munkavállalókat” – mondta.

A kompetencia kérdése is igen releváns, hiszen egyre inkább általános lesz, hogy az MI megoldásokat nem informatikusok készítik el, hanem banki alkalmazottak low-code, illetve no-code környezetben, prompt engineeringgel. A governance kérdésköre az, hogyan lehet olyan egységes keretet létrehozni, amely tartósan tud működni, miközben a technológia nagyon gyorsan változik. Éppen ezért kiemelkedően fontos az implementáció, illetve fejlesztés megkezdése előtt a megfelelő MI- stratégia kialakítása.

„Átfogó, bonyolult és gyakran változó szabályokról beszélünk, tehát azért fontos ez és a compliance szakértők időben történő bevonása, mert ezzel feltérképezhetők a kockázatok, és így kezelhetővé is válhatnak. Az biztos, hogy ha valaki megbízható mesterséges intelligenciát alkalmaz, azzal több ügyfelet tud bevonzani, a versenyképességét erősíti” – mondta dr. Albert Lili.

Dr. Barta Gergőa Deloitte vezető Mesterséges Intelligencia szakértője és a műsor házigazdája hozzátette: „A képzés is kiemelten fontos, mert a mesterséges intelligencia olyan terület, amely minden egyes intézmény minden egyes dolgozóját érinteni fogja. A banki ügyintézőknek és értékesítőknek ugyanúgy tisztában kell lenniük a kockázatokkal és lehetőségekkel, mint a a technológiát mélyebben fejlesztő mérnököknek. Az ő folyamatos képzésük az egyik legnagyobb kihívás.”

A fotón (balról jobbra): dr. Fáykiss Péter, dr. Albert Lili és dr. Barta Gergő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 06. 24., 09:37
Az árukézbesítő óriás radikális lépése fenntarthatósági szempontból kétszeres előnnyel jár, hiszen egyrészt a nem lebomló, műanyag légpárnák felhasználását 95 százalékkal csökkentette, másrészt olyan papír töltőanyaggal helyettesítette őket, ami egyszerre újrahasznosított és újrafelhasználható.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.
A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS