Ahhoz, hogy pozitív trendekről tudjunk beszámolni, a fogyasztói bizalom erősödésére és az ellátási láncok helyreállására is szükség van – mondta el Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója a Trade magazinnak adott interjúban.
A kiskereskedelem helyzetéről, a szektort érő kihívásokról, és a negatív trendek megfordulásának feltételeiről kérdezte a Trade Magazin Krisán Lászlót, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Kereskedelmi Tagozatának elnöke, a EuroCommerce Boardjának magyarországi képviselője Krisán László bemutatta a Széchenyi Kártya Program által nyújtott lehetőségeket és beszámolt a EuroCommerce-ben végzett lobbitevékenységről is.
A teljes kiskereskedelmi forgalom volumene több mint 5 százalékkal növekedett 2022-ben, de „eléggé kinyílt az olló az egyes termékkörök között: az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma 1,5 százalékkal csökkent, míg a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,8, az üzemanyag-kiskereskedelemben 24,2 százalékkal nőtt a volumen. Rendkívül nagy nyomás nehezedett a társadalomra és az üzleti szférára egyaránt – hangsúlyozta Krisán László. „Hatás-ellenhatás” mechanizmusok rajzolódtak ki. Egyrészt drámaian megemelkedett az infláció, ami természetesen lecsapódott a kiskereskedelmi forgalomban, a Kormány pedig – időben felismerve a helyzetet – addicionális transzfereket nyújtott a lakosságnak (szja-visszatérítés, a nyugdíjasok részére kifizetett 13. havi nyugdíj, vagy éppen a féléves fegyverpénz). Ezek a beavatkozások elsősorban a társadalom védelmét szolgálták, hiszen alapvetés, hogy válság idején a kormány részéről, az állami beavatkozás, sőt, az ösztönző állami beavatkozás szerepe nemcsak felértékelődik, hanem egyenesen kötelező.
Az üzleti szférának is komoly kihívásokkal kellett szembenéznie. Ilyenek voltak többek között az elszálló energiaárak, az egyes termékekre bevezetett árkorlátozások, az ellátási láncok akadozásából fakadó áruhiány és az üzleti bizalmatlanság. Nem véletlen, hogy a cégek is igyekeztek minden eszközt bevetni annak érdekében, hogy a piaci helyzetüket és jövedelmezőségüket tudják biztosítani. Erre pedig szükség is volt, illetve van.
A jelenlegi helyzetről a KAVOSZ vezérigazgatója elmondta: kifejezetten lejtmenetben van a kiskereskedelmi forgalom teljesítménye, méghozzá általánosságban figyelhető meg mindez, azaz az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyeskereskedelemben, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, valamint az üzemanyag-kiskereskedelemben egyaránt.
A kiskereskedelmi üzletek száma határozottan csökken; már 2021 közepére is több mint 5800-zal csökkent 2019-hez képest a boltok száma, amiben a koronavírus-válság okozta problémák is erőteljes szerepet játszottak. A boltmegszűnések üteme azonban már évek óta tart, a koronavírus-válság előtt is látható volt – emlékeztetett Krisán László. Ez a trend vélhetően nem fog megfordulni, gondoljunk csak a beszerzési árak gyors növekedésére, a mindenre kiterjedő inflációra, a folyamatos munkaerőhiányra, vagy éppen a megemelkedett bérköltségekre, végül az elszálló rezsiszámlákra. Ezek mind-mind negatívan érintik az ágazatot és kereskedelemben érintett egységeket.
A kereskedelemben évek óta tapasztalható a munkaerőhiány folyamatosan új megoldásokra kényszeríti a vállalkozásokat. Nem csoda, hogy a munkaerő-takarékos informatikai megoldások köre folyamatosan bővül, és ez a jövőben még inkább fel fog gyorsulni. Ez két ok miatt is nagyon fontos, egyrészt gyorsan változik a fogyasztói magatartás és a szokások, másrészt a kereskedelemben tapasztalható verseny (hazai és nemzetközi cégek/láncok között) is egyre élesebb. Ahhoz, hogy versenyben tudjanak maradni a cégek, nekik is be kell avatkozni, fejlesztéseket kell végrehajtaniuk, amihez persze kellő mennyiségű pénzügyi forrás szükséges.
A kiskereskedelemben jelen vannak a valódi strukturális problémák is – hangsúlyozta Krisán László. Ilyen többek között a digitalizáció és az automatizáció hiánya, valamint a fenntarthatóság kérdése. Mindez szoros összefüggésben áll az e-commerce-trendekkel, a big-data nyújtotta lehetőséggel. Ezekkel komolyan kell számolniuk a legkisebb cégektől kezdve a legnagyobbakig, olyan általános kérdésköröktől kezdődően, mint, hogy mennyire energiahatékonyak a hűtő- és/vagy fűtőberendezések, milyenek a nyílászárók, mennyire gyűjtöm az értékesítéssel kapcsolatos adatokat, azokat tudatosan felhasználom-e stb.
2020-ban a koronavírus-válság megjelenésekor nagyon rövid időn belül jelentünk meg hathatós segítséggel a vállalkozások részére, majd utána az energiakrízis során is, és láthatóan a kereskedelmi vállalkozások is éltek ezekkel a finanszírozási lehetőségekkel. 2020-ról 2022-re közel megduplázódott a szerződött ügyletek száma a kereskedelmi ágazatban.
A kereskedelmi szférában üzemelő vállalkozások is fel tudják használni a következő termékeket a Széchenyi Kártya Program MAX+-on belül :
A konkrét pénzügyi támogatáson felül erőteljes a szerepvállalásunk a EuroCommerce Bruxelles-ben, a kiskereskedelmi és nagykereskedelmi ágazatot képviselő legfontosabb európai lobbiszervezetben, amely 27 ország nemzeti szövetségeit és a vezető globális kereskedő szereplőit tömöríti. A mintegy 26 millió európai munkavállalót magában foglaló szervezet Boardjának Krisán László – Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének képviseletében – azóta tagja, amióta Magyarország az EU-hoz csatlakozott. A szervezet fő feladata a kereskedelmi ágazatot érintő legfontosabb témák, folyamatok, jogszabályok az Európai Bizottság előtti, valamint a teljes EU-s adminisztrációs mechanizmusban való érdekérvényesítése.
„Az elmúlt időszakban kiemelten foglalkoztunk az ellátási láncok megszakadásával jelentkező kihívásokkal, az inflációval, a hatósági árakkal, az orosz–ukrán konfliktus kereskedelmi szektort érintő következményeivel, másrészt az energetikai hatékonyságjavítási és fenntarthatósági kérdésekkel. A EuroCommerce további feladata, hogy a szektort érintő input anyagokkal lássa el az Európai Bizottságot – és lobbiszervezetként lépjen fel az ágazat fejlesztéséért. E kérdéskörökben a hazai érdekeket kiemelten képviseljük” – mondta el Krisán László.
A jövőre vonatkozóan sok a bizonytalansági tényező, de talán az egyik legfontosabb kérdés, hogy miként alakul a fogyasztói vásárlóerő. Ez attól függ, hogy milyen béremelések valósulnak meg ebben az évben (az év egészét tekintve), illetve hogyan alakul az infláció – magyarázta a KAVOSZ vezérigazgatója. „Erőteljes az a meggyőződésem, hogy az infláció tetőzését követően hamarosan beindul egy számokban is látványos és a vásárlások során már érzékelhető csökkenés. Azt gondolom, hogy a nyár első hónapjában már szemmel látható lesz ez a mérséklődés.”
Persze ahhoz, hogy pozitív trendekről tudjunk beszámolni, a fogyasztói bizalom erősödésére és az ellátási láncok helyreállására is szükség van – hangsúlyozta Krisán László. „Összességében úgy gondolom, hogy az év második felében erősebb konszolidációt láthatunk majd, és a számok is erőteljesebben mozdulnak a pozitív tartomány felé.”
Forrás: Trade Magazin
A lista nemcsak a borszakma számára remek visszajelzés a jelenlegi borpiaci kínálat minőségét illetően, hanem kiváló iránymutatás az érdeklődő, minőségi borfogyasztásra nyitott fogyasztóknak is.
2024. szeptember 16. és 20. között tartják Bécsben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közgyűlésének 68., éves rendes ülését, amelyet követően 17–18-án tudományos fórumot is tartanak az élelmezésbiztonságról.