Uniós társasági jog: tovább bővülhet a digitális eszköztár

Uniós társasági jog: tovább bővülhet a digitális eszköztár
2024. 02. 16., 16:10

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a társasági jog digitális eszközeinek fejlesztésére vonatkozó álláspontját.

A Tanács elfogadta álláspontját a társasági jog területén igénybe vehető digitális eszközök és folyamatok használatának további kiterjesztését és korszerűsítését célzó módosító irányelvről. Az új szabályok révén könnyebben hozzáférhetővé válnak a vállalatok adatai, növekedik a gazdasági társaságok iránti bizalom és az átláthatóság a tagállamokban, a közigazgatás nagyobb mértékben összekapcsolttá válik, és csökkennek a gazdasági társaságok és más érdekelt felek bürokratikus terhei a határokon átnyúló helyzetekben. A javaslat ezáltal hozzájárul a gazdasági társaságok számára egy integráltabb és digitalizáltabb egységes piac létrehozásához – olvasható a Tanács közleményében.

„Ha felgyorsul a digitális átállás a társasági jog alkalmazása terén, azzal növelni tudjuk a vállalatok versenyképességét. A digitalizálás révén olcsóbbá, gyorsabbá és kevésbé megterhelővé válnak az adminisztratív folyamatok” – mondta Paul Van Tigchelt belga miniszterelnök-helyettes.

Egyszerűbb, digitalizáltabb cégadatok

A Bizottság javaslata az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer (BRIS) révén uniós szinten több információt fog nyilvánosan hozzáférhetővé tenni a gazdasági társaságokról. Az irányelv azt hivatott biztosítani, hogy a cégnyilvántartásokban szereplő cégadatok pontosak, megbízhatóak és naprakészek legyenek.

Az új szabályok célja továbbá csökkenteni a bürokratikus terheket azokban az esetekben, amikor a gazdasági társaságok határokon átnyúló helyzetekben vesznek igénybe cégnyilvántartásokból származó cégadatokat. A javaslat egyrészt megszüntet például olyan alaki követelményeket, mint a társasági okiratok esetében az apostille, másrészt az egyszeri adatszolgáltatás elvének alkalmazására ösztönöz abban az esetben, ha egy gazdasági társaság egy másik tagállamban hoz létre leányvállalatot vagy fióktelepet. A javaslat bevezeti továbbá a határokon átnyúló helyzetekben alkalmazandó többnyelvű uniós cégbizonyítványt.

A tanácsi megbízás

A Tanács tárgyalási megbízása tartalmazza a javasolt irányelv főbb célkitűzéseit, ugyanakkor javításokat vezet be egyes eljárások egyszerűsítése, valamint a gazdasági társaságok és a nemzeti hatóságok adminisztratív terheinek csökkentése érdekében.

Meghatározza például az egyszeri adatszolgáltatás elvét a gazdasági társaságok információcseréje és az információkhoz való hozzáférése tekintetében abban az esetben, ha a társaság határokon átnyúló leányvállalatokat vagy fióktelepeket hoz létre. Annak érdekében, hogy mind a cégnyilvántartások, mind a társaságok számára csökkenjenek az adminisztratív terhek, a továbbiakban nem lesz szükség a vállalatcsoportokra vonatkozó adatokra. A tanácsi megbízás a személyes adatoknak az uniós cégbizonyítványban való rögzítésével kapcsolatos különböző nemzeti hagyományokat is védi.

A digitális uniós meghatalmazás tekintetében a Tanács álláspontja néhány technikai kiigazítást vezet be annak érdekében, hogy növelje annak felhasználóbarát jellegét, mégpedig azáltal, hogy csökkenti az Unió-szerte nem interoperábilis párhuzamos rendszerek kialakításának kockázatát.

A kompromisszumos szöveg hat hónappal meghosszabbítja az átültetési időszakot, hogy segítse a vállalkozásokat az új követelményekhez való alkalmazkodásban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS