Az Európai Parlament új szabályokat fogadott el a számottevő üvegházhatású gázok kibocsátásának minimalizálása érdekében.
A képviselők 457 igen szavazattal, 92 nemmel és 32 tartózkodással jóváhagyták a Tanáccsal kötött előzetes megállapodást a fluortartalmú üvegházhatású gázok (F-gázok) kibocsátásának további csökkentéséről. A jogszabály 2050-re előirányozza a fluorozott szénhidrogének (HFC-k) teljes kivonását, illetve csökkenő uniós fogyasztási kvótát irányoz elő a 2024 és 2049 közötti időszakra.
A jogszabály szigorú követelményeket vezet be, amelyek megtiltják az F-gázokat tartalmazó termékek uniós piacon való forgalmazását, valamint konkrét kivonási határidőket vezet be a F-gázok használatának fokozatos megszüntetésére azokban az ágazatokban, ahol technológiailag és gazdaságilag megvalósítható az alternatívákra való átállás, például a háztartási hűtés, a légkondicionálás és a hőszivattyúk esetében – olvasható a Parlament közleményében.
Az ózonkárosító anyagok (ODS) kibocsátásának csökkentéséről szóló megállapodást 538 igen szavazattal, 8 nem szavazattal és 13 tartózkodással fogadták el. A jogszabály követelményeket vezet be az ilyen anyagok visszanyerésére és újrahasznosítására az építőanyagokban (különösen a szigetelőhabokban) a felújítások során, ami az EU-ban a fennmaradó ODS-kibocsátás fő forrása. Szigorú mentességeket vezet be továbbá az alapanyagként (más anyagok előállításához, például a gyógyszeriparban vagy a vegyiparban), technológiai anyagként, laboratóriumokban és tűzvédelemben történő felhasználásuk esetére.
A fluortartalmú üvegházhatású gázok, például fluorozott szénhidrogének, perfluorozott szénhidrogének, kén-hexafluorid és nitrogén-trifluorid (amelyeket hűtőszekrényekben, légkondicionálókban, hőszivattyúkban, tűzvédelemben, habokban vagy elektromos kapcsolóberendezésekben használnak) és az ózonkárosító anyagok, mint például a halonok (tűzoltó készülékekben használatosak), a metil-bromid (kártevők elleni védekezés) és a hidroklór-fluor-szénhidrogének (hűtőszekrényekben és légkondicionáló berendezésekben találhatók) az ember által előállított, nagy globális felmelegedési potenciállal rendelkező üvegházhatású gázok (GHG). E gázok kibocsátását tovább kell csökkenteni annak érdekében, hogy hozzájáruljunk az EU éghajlati célkitűzéseihez és megfeleljünk a nemzetközi megállapodásoknak (Montreali Jegyzőkönyv és a Kigali módosítás).
A lista nemcsak a borszakma számára remek visszajelzés a jelenlegi borpiaci kínálat minőségét illetően, hanem kiváló iránymutatás az érdeklődő, minőségi borfogyasztásra nyitott fogyasztóknak is.
2024. szeptember 16. és 20. között tartják Bécsben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közgyűlésének 68., éves rendes ülését, amelyet követően 17–18-án tudományos fórumot is tartanak az élelmezésbiztonságról.