Új uniós szabályok az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében

2024. 01. 16., 19:10

Az Európai Parlament új szabályokat fogadott el a számottevő üvegházhatású gázok kibocsátásának minimalizálása érdekében.

A képviselők 457 igen szavazattal, 92 nemmel és 32 tartózkodással jóváhagyták a Tanáccsal kötött előzetes megállapodást a fluortartalmú üvegházhatású gázok (F-gázok) kibocsátásának további csökkentéséről. A jogszabály 2050-re előirányozza a fluorozott szénhidrogének (HFC-k) teljes kivonását, illetve csökkenő uniós fogyasztási kvótát irányoz elő a 2024 és 2049 közötti időszakra.

A jogszabály szigorú követelményeket vezet be, amelyek megtiltják az F-gázokat tartalmazó termékek uniós piacon való forgalmazását, valamint konkrét kivonási határidőket vezet be a F-gázok használatának fokozatos megszüntetésére azokban az ágazatokban, ahol technológiailag és gazdaságilag megvalósítható az alternatívákra való átállás, például a háztartási hűtés, a légkondicionálás és a hőszivattyúk esetében – olvasható a Parlament közleményében.

Az ózonkárosító anyagok (ODS) kibocsátásának csökkentéséről szóló megállapodást 538 igen szavazattal, 8 nem szavazattal és 13 tartózkodással fogadták el. A jogszabály követelményeket vezet be az ilyen anyagok visszanyerésére és újrahasznosítására az építőanyagokban (különösen a szigetelőhabokban) a felújítások során, ami az EU-ban a fennmaradó ODS-kibocsátás fő forrása. Szigorú mentességeket vezet be továbbá az alapanyagként (más anyagok előállításához, például a gyógyszeriparban vagy a vegyiparban), technológiai anyagként, laboratóriumokban és tűzvédelemben történő felhasználásuk esetére.

F-gázok

A fluortartalmú üvegházhatású gázok, például fluorozott szénhidrogének, perfluorozott szénhidrogének, kén-hexafluorid és nitrogén-trifluorid (amelyeket hűtőszekrényekben, légkondicionálókban, hőszivattyúkban, tűzvédelemben, habokban vagy elektromos kapcsolóberendezésekben használnak) és az ózonkárosító anyagok, mint például a halonok (tűzoltó készülékekben használatosak), a metil-bromid (kártevők elleni védekezés) és a hidroklór-fluor-szénhidrogének (hűtőszekrényekben és légkondicionáló berendezésekben találhatók) az ember által előállított, nagy globális felmelegedési potenciállal rendelkező üvegházhatású gázok (GHG). E gázok kibocsátását tovább kell csökkenteni annak érdekében, hogy hozzájáruljunk az EU éghajlati célkitűzéseihez és megfeleljünk a nemzetközi megállapodásoknak (Montreali Jegyzőkönyv és a Kigali módosítás).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.
2026-02-13 17:50:00
Az érdeklődések száma már emelkedést mutat, és az ingatlanértékesítők is optimistábban tekintenek 2026-ra – derül ki a zenga.hu felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS