Az oktatás január 24-i nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizottság és Josep Borrell főképviselő/alelnök a következő nyilatkozatot tette:
„Az oktatás és az egész életen át tartó tanulás elengedhetetlen ahhoz, hogy a párbeszéd, a szolidaritás, a kölcsönös megértés és az együttműködés, az inkluzív, demokratikus és részvételen alapuló kormányzás, valamint a nemek közötti egyenlőség révén igazságos és fenntartható fejlődést lehessen elérni és meg lehessen szüntetni az egyenlőtlenségeket. Egyben kulcsfontosságú a béke védelme, fenntartása és megszilárdítása szempontjából is.
Az oktatás lehetővé teszi az egyének és a társadalmak számára a fennmaradást és a kibontakozást, valamint a 21. század kihívásaira és lehetőségeire való felkészülést. A művészethez és a kultúrához hasonlóan szélesíti a látókört, és lehetővé teszi, hogy a polgárok, különösen a fiatalok, változatos jövőbeli lehetőségeket álmodjanak meg, szorgalmazzanak és valósítsanak meg. Az oktatás kulcsszerepet játszik az emberek közötti kapcsolatok és hálózatok kiépítésében és megerősítésében is, valamint reményt és védelmet nyújt a humanitárius válságok által sújtott és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő emberek számára.
Az ifjúság európai évének (2022) kötelezettségvállalásaira építve továbbra is azon fogunk dolgozni, hogy minden gyermek és fiatal – kilététől vagy hollététől függetlenül – hozzáférhessen az oktatáshoz. A készségek 2023-as európai évének megfelelően az EU támogatja a mindenki számára elérhető, egész életen át tartó tanulás megközelítését.
Az oktatás pozitív hatásait csak méltányosság és befogadás révén, időtálló és megfelelő forrásokkal rendelkező oktatási rendszerekkel lehet maximalizálni, amelyek révén mindenki ki tudja bontakoztatni a képességeit.
Az EU-n belül folytatjuk az oktatási és képzési ágazatra vonatkozó közös jövőképünk, az európai oktatási térség kiépítését. A 27 tagállamot összefogó térség célja, hogy az egész életen át tartó tanulás révén reziliensebb, inkluzívabb és jövőorientáltabb oktatási és képzési rendszereket biztosítson mindenki számára.
Az oktatás átalakításának globális éllovasaként az EU továbbá elkötelezte magát a globális szintű minőségi oktatásra vonatkozó 4. fenntartható fejlődési cél elérése mellett. A Global Gateway részéként és az EU külső fellépéseire vonatkozó ifjúsági cselekvési tervvel összhangban az EU kétoldalú és regionális programokon és globális partnerségeken, például a globális oktatási partnerség révén 7 százalékról legalább 10 százalékra növelte az oktatásra fordított finanszírozást.
Ezenkívül uniós kezdeményezések, például az Erasmus+ és a DEAR program támogatják a világpolgársággal kapcsolatos oktatást. Ezek a kezdeményezések biztosítják az egyének számára azokat a kompetenciákat, készségeket és rezilienciát, amelyek ahhoz szükségesek, hogy eligazodjanak a bizonytalan időszakokban, kritikusan átgondolják a világban betöltött szerepüket, és szolidárisan lépjenek fel.”
Alapvető emberi jog
Az oktatásban való részvétel alapvető emberi jog. Világszerte azonban több mint 250 millió gyermek és fiatal nem jár iskolába, és a tanulók többsége nem tesz szert olyan alapvető készségekre, mint az olvasás és az írás. Az egyetemes alap- és középfokú oktatás 2030-ig történő megvalósításához további 44 millió képzett tanárra van szükség – hívja fel a figyelmet az Európai Bizottság közleménye.
Az oktatás átalakításáról szóló 2022. évi ENSZ-csúcstalálkozón tett kötelezettségvállalásnak megfelelően alapvető fontosságú beruházni az oktatási rendszerek időtállóvá tételébe és a tanulás terén tapasztalható lemaradás felszámolásába.
Az EU növelte az oktatásra irányuló külső beruházásait, és továbbra is készen áll a partnerországokkal való szoros együttműködésre kötelezettségvállalásaik teljesítése során. Az uniós intézmények és a tagállamok együttesen a világszinten nyújtott összes oktatási támogatás több mint felét adják, több mint 100 országban segítve az oktatási ágazatot.
A 2021–2027 közötti időszakban az Európai Bizottság az Afrikával, a Latin-Amerikával és a Karib-térséggel, valamint az Ázsiával és a csendes-óceáni térséggel fennálló nemzetközi partnerségek költségvetésének legalább 10 százalékát az oktatásra fordítja. A hangsúly a jól képzett tanárokra, a 21. századi mindennapi és szakmai készségekre, a digitális és zöld átállást előmozdítani képes inkluzív és méltányos oktatási rendszerekre, a lehetőségeken alapuló szakképzésre, valamint a felsőoktatásra és a mobilitásra helyeződik. E célok eléréséhez kulcsfontosságú eszközök a Global Gateway keretében megvalósuló olyan kezdeményezések, mint az Afrikára irányuló regionális tanári kezdeményezés és az Ifjúsági mobilitás Afrikáért, valamint az Erasmus+ program.
Az EU változatlanul a szükséghelyzetben lévők oktatására irányuló nemzetközi kezdeményezések úttörője: humanitárius segítségnyújtási költségvetésének 10 százalékával járul hozzá az instabil környezetben megvalósuló oktatáshoz, valamint a humanitárius válságok és konfliktusok által érintett gyermekek millióinak biztonságos, inkluzív és minőségi oktatásához. Csak 2023-ban ez a támogatás meghaladta a 162 millió eurót.
Az oktatás kulcsfontosságú az EU-val határos partnerországok gazdasági és társadalmi fejlődése, valamint az EU-val való kapcsolatok megerősítése szempontjából, különösen az EU bővítése szempontjából érintett országok esetében. Az EU ezért továbbra is prioritásként kezeli a Nyugat-Balkánnal, Törökországgal és a szomszédsági régiókkal folytatott együttműködést az oktatási rendszerek megerősítése, a strukturális munkaerőhiány kezelése, valamint az oktatási intézmények bevonásával – többek között hallgatói és oktatói csereprogramok révén – megvalósuló együttműködés fokozása érdekében.
A SALT Budapest alapvető filozófiája a hagyományos magyar konyha újragondolása. Tóth Szilárd séf és csapata olyan régi recepteket és technikákat elevenít fel, amelyek évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt jellemezték a magyar vidéki konyhát.
Az idei első és a valaha mért legmagasabb bruttó rendszerterhelést regisztrálta a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. 2025. január 15-én.