Módosult az ideiglenes válság- és átállási keret kivezetési ütemterve

2023. 11. 21., 17:10

Hat hónappal meghosszabbította az Európai Bizottság az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válság- és átállási keret egyes rendelkezéseit, köztük a korlátozott összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó előírásokat.

Az Európai Bizottság elfogadta az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válság- és átállási keret módosítását, aminek keretében hat hónappal meghosszabbítsa a keret egyes rendelkezéseit, amelyek az Oroszország Ukrajna elleni agresszióját és az energiaárak példátlan mértékű növekedését követő válságelhárítást célozzák.

Figyelembe véve a tagállamoktól kapott visszajelzéseket, a mostani módosítás elhalasztja azoknak a rendelkezéseknek a fokozatos megszüntetését, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy korlátozott összegű támogatást (a keret 2.1. szakasza) és a magas energiaárak ellentételezésére irányuló támogatást (a keret 2.4. szakasza) nyújtsanak.

Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdete óta és összefüggésben annak az uniós gazdaságra gyakorolt közvetlen és közvetett hatásaival, az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válságkeret lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy időszerű, célzott és arányos támogatást nyújtsanak a rászoruló vállalkozásoknak. E keretet először 2022. március 23-án fogadták el, 2022 júliusában és októberében módosították, majd 2023. március 9-én felváltotta az ideiglenes válság- és átállási keret. Annak ellenére, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja még mindig nem ért véget, az EU gazdasági helyzete reziliensnek bizonyul az elszenvedett sokkhatásokkal szemben. Úgy tűnik, hogy stabilizálódott az energiapiacok helyzete, különösen a gázárak és a villamos energia átlagára tekintetében. Habár összességében elmondható, hogy többek között a tagállamok által az energiaforrások diverzifikálása érdekében hozott intézkedéseknek köszönhetően csökkent az energiaellátási hiány kockázata, a 2023. őszi gazdasági előrejelzés szerint Oroszország Ukrajna elleni folyamatos háborúja és a szélesebb körű geopolitikai feszültségek továbbra is kockázatot jelentenek és bizonytalanságot okoznak. Az általános pozitív tendencia ellenére az energiapiacok továbbra is sérülékenyek – olvasható a Bizottság közleményében.

„Az ideiglenes válság- és átállási keret kulcsfontosságú eszköznek bizonyult, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a rendkívüli gazdasági sokkot követően sürgősen támogatást nyújtsanak az erre rászoruló vállalkozásoknak. Megmutatta, hogy a Bizottság szükség esetén hajlandó és képes teljes mértékben élni az állami támogatási szabályok által biztosított rugalmassággal. Ezt a keretet azonban eleve kivételes jellegűnek és korlátozott időre szólónak terveztük. Közel két év elteltével stabilabb energiapiacokat és javuló gazdasági helyzetet tapasztalunk. Ezért döntöttünk úgy, hogy a keret válságkezelési eszközei kivezethetők. Ugyanakkor a közelgő téli fűtési időszakkal kapcsolatban továbbra is bizonytalanság áll fenn. A kivezetés mai korlátozott módosítása lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy szükség esetén biztonsági hálót nyújtsanak az érintett vállalkozások számára, és megkönnyítsék a közigazgatási eljárások lefolytatását” – mondta Didier Reynders versenypolitikáért felelős biztos.

Az ideiglenes válság- és átállási keret módosított kivezetési ütemterve

– Korlátozott összegű támogatás (a keret 2.1. szakasza): A Bizottság ezt a szakaszt hat hónappal, azaz 2024. június 30-ig meghosszabbítja.Emellett a támogatás korlátozott összegére megállapított felső határokat a téli fűtési időszak lefedése érdekében megemeli: a mezőgazdasági ágazat esetében 250 000 euróról 280 000 euróra; a halászati és akvakultúra-ágazat esetében 300 000 euróról 335 000 euróra, az összes többi ágazat esetében pedig 2 millió euróról 2,25 millió euróra.
– A magas energiaárak ellentételezésére nyújtott támogatás (a keret 2.4. szakasza): A Bizottság ezt a szakaszt hat hónappal, azaz 2024. június 30-ig meghosszabbítja. E szakasz alapján a tagállamok továbbra is támogatást nyújthatnak a többletköltségek bizonyos részeinek fedezésével, amennyiben az energiaárak jelentősen meghaladják a válság előtti szintet.

A ideiglenes válság- és átállási keret fennmaradó rendelkezéseit a változtatások nem érintik:
– A keret válsággal kapcsolatos többi szakasza (azaz az állami garanciák és támogatott hitelek formájában nyújtott likviditási támogatásról szóló 2.2. és 2.3. szakasz, valamint a villamosenergia-kereslet csökkentésének támogatását célzó intézkedésekről szóló 2.7. szakasz) nem kerül meghosszabbításra a jelenlegi lejárati idejükön, azaz 2023. december 31-én túl.
– A keret klímasemleges gazdaságra való átállásra vonatkozó, az európai gazdaság további dekarbonizációjához és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függetlenedés felgyorsításához szükséges szakaszait (2.5., 2.6. és 2.8. szakasz) nem érinti a mai módosítás, ezeket 2025. december 31-ig igénybe lehet venni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 06., 14:30
Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mondott köszöntő beszédet a 26. alkalommal megrendezett Magyar Vállalkozók Napja ünnepségen Budapesten, a Művészetek Palotájában december 5-én.
2025. 12. 01., 13:20
A gazdasági környezet változása új alapokra helyezte a vállalatfinanszírozást Magyarországon. A bankok egyre inkább partnerként működnek együtt ügyfeleikkel, miközben a vállalkozások is tudatosabban, hosszú távú szemlélettel hoznak pénzügyi döntéseket. A Garantiqa támogatásával készülő Cégkassza Podcast legújabb adásában Győr Tamás, a CIB Bank kis- és középvállalati üzletágvezetője beszélt a vállalati hitelezés jelenlegi trendjeiről, a garanciavállalás fontosságáról, valamint a bizalmon alapuló bankolás jelentőségéről.
2025. 12. 05., 12:10
2025. november folyamán a Magyar Közlönyben megjelentek az adótörvényeket érintő módosítások. A társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslathoz képest több ponton változott a csomag, a legfontosabbakat a PwC Magyarország szakértői foglalták össze.
2025-12-05 18:20:00
Az üzleti életben a szerződő felek gyakran alkalmaznak teljességi záradékot, teljességi nyilatkozatot a szerződéseikben. Mire jó a teljességi záradék? Miként segíti, hogy a felek szerződésének tartalma egyértelműen megállapítható legyen? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS