Metánkibocsátás-csökkentés: „zöld jelzést” kapott az uniós rendelet

Metánkibocsátás-csökkentés: „zöld jelzést” kapott az uniós rendelet
2024. 05. 29., 13:10

Az Európai Tanács elfogadta a metánkibocsátás nyomon követéséről és csökkentéséről szóló rendeletet, amely az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag részét képezi.

A rendelet új követelményeket vezet be az energiaágazat metánkibocsátásának mérésére, jelentésére és ellenőrzésére vonatkozóan. A metánkibocsátások elkerülése érdekében olyan kibocsátáscsökkentési intézkedések lépnek majd életbe, mint a metánszivárgások észlelése és javítása, valamint a lefúvatás és a fáklyázás korlátozása. Az Európai Unióba irányuló olaj-, gáz- és szénimportból származó metánkibocsátás átláthatóságát a nyomon követésre szolgáló globális eszközök fogják biztosítani – olvasható a Tanács közleményében.

Az Európai Bizottság 2021 decemberében nyújtotta be az energiaágazaton belüli metánkibocsátás csökkentéséről szóló rendeletjavaslatot. A javaslat a 2020. évi uniós metánstratégiában meghatározott stratégiai jövőképen alapul, és az „Irány az 55%!” jogalkotási csomag részét képezi, amelynek célja, hogy az EU-ban 2050-ig megvalósuljon a klímasemlegesség.

„A metán – egy rövid távú éghajlatbefolyásoló, amelynek hatása 30-szor erősebb a szén-dioxidénál – az üvegházhatású gázok között a második legjelentősebb. Ahhoz, hogy teljesítsük a Párizsi Megállapodásnak a globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozására vonatkozó célkitűzését, valamint hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet, csökkentenünk kell az olaj-, gáz- és szénágazatból származó metánkibocsátást. Ez a jogszabály az említett ágazatok értékláncainak egészében biztosítja a kibocsátások megfelelő nyomon követését és kezelését” – kommentálta a döntést Tinne Van der Straeten, az EU soros elnökségét betöltő Belgium energiaügyi minisztere.

Miért van jelentősége a metánkibocsátásnak?

A légkörben található négy üvegházhatású gáz egyikeként a metán a kibocsátások tekintetében a második helyen, közvetlenül a szén-dioxid után áll.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2020-as adatai szerint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás az EU-ban (kilotonna CO2-egyenértékben) a következőképpen alakult:
– CH4 (metán): 378,8
– CO2 (szén-dioxid): 2559,7
– fluortartalmú gázok: 85,8
– N2O (dinitrogén-oxid): 222,6

A szén-dioxidhoz képest azonban a metánnak nagyobb a hőtároló képessége, ezért sokkal erőteljesebb üvegházhatású gáz – a globális felmelegedés mintegy 30%-áért tehető felelőssé. Húszéves időtávlatban a metán 84-szer nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkezik, mint a szén-dioxid.

Az új szabályok

Az üzemeltetőknek a metánkibocsátásra vonatkozóan forrásszintű méréseket kell majd végezniük, és a nyomon követésről jelentéseket kell készíteniük, amelyeket független, akkreditált hitelesítők fognak ellenőrizni. A tagállamok valamennyi kútról nyilvántartást fognak vezetni, valamint az inaktív kutakra vonatkozóan kibocsátáscsökkentési terveket dolgoznak majd ki, és e dokumentumokat rendszeresen frissítik a metánkibocsátásokból fakadó népegészségügyi és környezeti kockázatok megelőzése érdekében. Mérni fogják és nyomon követik továbbá a kevesebb mint 70 éve bezárt vagy felhagyott szénbányákból származó kibocsátásokat is, mivel a metán kibocsátása akkor is folytatódik, ha a kitermelést már leállították. A nemzeti hatóságok rendszeres időközönként ellenőrzéseket végeznek majd, hogy meggyőződjenek arról – illetve biztosítsák azt –, hogy az üzemeltetők megfelelnek a rendelet követelményeinek, ideértve a nyomonkövetési korrekciós intézkedések meghozatalát is.

Az új szabályok értelmében az üzemeltetőknek fel kell tárniuk és meg kell szüntetniük a metánszivárgásokat. Az üzemeltetőknek meghatározott időközönként a metánszivárgással kapcsolatos vizsgálatokat kell majd végezniük különböző típusú infrastruktúrákon. Az üzemeltetők kötelesek lesznek a szivárgás megállapítása után azonnal – de legfeljebb öt napon belül – megjavítani vagy kicserélni az összes olyan szerkezeti elemet, amelyeknél egy bizonyos szintet meghaladó metánszivárgást észleltek. Az új szabályok alapján a teljes javításra megállapított határidő 30 nap.

A rendelet értelmében ezenfelül tilos lesz 2025-től a metánmentesítő rendszerekből származó metán lefúvatása és a fáklyázása, 2027-től pedig a metán szellőzőaknákon keresztüli lefúvatása, kivéve, ha vészhelyzet vagy üzemzavar esetén az feltétlenül szükséges.

Az EU energiaimportjához kapcsolódó metánkibocsátást is nyomon kell követni. Az új szabályokkal bevezetésre kerülnek a nyomon követésre szolgáló globális eszközök is, amelyek növelik az Unióba irányuló olaj-, gáz- és szénimportból származó metánkibocsátás átláthatóságát.

A rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 13., 16:40
Átlagosan 3,6 százalékkal emelkedett a lakásbiztosítások átlagdíja a harmadik negyedévben azt követően, hogy június 30-án lejárt a magyarországi biztosítók önkéntes kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy 2026. június 30-ig nem emelik a lakásbiztosítási termékeik alapdíjait – derül ki az Insura.hu frissen közzétett adataiból.
2026-10-13 10:40:00
A névviseléshez való jog alapvető személyiségi jog. A házasságkötéskor a házastársak dönthetnek arról, hogy kívánnak-e a születési nevüktől eltérő házassági nevet viselni. Milyen lehetőségek vannak a házastársak névviselése körében? Dr. Szabó Gergely ügyvéd összefoglalója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS