Megvan a megállapodás a Stratégiai Technológiák Európai Platformjáról

2024. 02. 09., 14:10

Az Európai Tanács elnöksége és az Európai Parlament tárgyalói ideiglenes megállapodásra jutottak a Stratégiai Technológiák Európai Platformjáról (STEP).

A platform a digitális technológiák, a mélytechnológia, a tiszta technológia és a biotechnológia területén mozgósítja majd a beruházásokat azzal az átfogó céllal, hogy megerősödjön az EU szuverenitása és hosszú távú versenyképessége a kritikus technológiák terén – olvasható a Tanács közleményében.

A platform a projektek finanszírozásának megkönnyítését célzó, többféle pénzügyi ösztönző és intézkedés révén mozgósítja majd a kritikus technológiák támogatására a meglévő uniós programokból és alapokból, így a kohéziós politikai alapok, az InvestEU, a Horizont Európa, az Európai Védelmi Alap, az Innovációs Alap és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében nyújtott finanszírozást.

A védelmi beruházási kapacitás növelése érdekében további 1,5 milliárd eurót különítenek el az Európai Védelmi Alap céljára.

A támogatás köre

A tárgyalások során a társjogalkotók tisztázták a STEP hatálya alá tartozó beruházások körét. A tagállamok közötti különbségeket figyelembe véve úgy döntöttek, hogy a Bizottság javaslatának megfelelően a kritikus technológiák teljes értéklánca és a kapcsolódó szolgáltatások számára is biztosítják a támogatást.

A Bizottság felkérést kapott, hogy nyújtson iránymutatást arra vonatkozóan, hogy miként értékelik majd a technológiákat kritikusnak a STEP-beruházások szempontjából.

Szuverenitási pecsét és szuverenitási portál

A STEP keretében szuverenitási pecséttel látják majd el azokat a projekteket, amelyek hozzájárulnak a STEP céljaihoz. Ez minőségi védjegyként segíti majd az uniós finanszírozás igénybevételét és az egyéb beruházások vonzását.

Emellett létrejön egy szuverenitási portál, mely egyablakos ügyintézési rendszerként szolgál majd a STEP-hez kapcsolódó projektek finanszírozási lehetőségeit illetően.

A tárgyalások során a Tanács és a Parlament tisztázta a Bizottság szerepét a platform végrehajtásában, továbbá hangsúlyozták, hogy a Bizottságnak fontos feladata lesz a szuverenitási pecsét népszerűsítésében, és az ezen minőségi védjegyet elnyerő projektek láthatóságának előmozdításában.

A kohéziós politikai alapok igénybevétele

A STEP egyik fontos elemét képezik azok a pénzügyi ösztönzők, amelyek célja, hogy a kohéziós politikai alapokat a kritikus technológiákba történő beruházások felé irányítsák. Ez segítséget nyújt majd a tagállamoknak kapacitásaik fejlesztéséhez, továbbá hozzájárul az egységes piacon a kritikus technológiákba irányuló beruházások terén az egyenlő versenyfeltételek megteremtéséhez.

E célból a 2021–2027-es programozási időszakban 100 százalékos társfinanszírozási arány és 30 százalékos előfinanszírozási arány lesz alkalmazandó a STEP prioritásaira. Emellett a nagyvállalatokba történő beruházások is lehetségesek lesznek.

Tekintettel arra, hogy továbbra is költségvetési nyomás nehezedik a tagállamokra, 100 százalékos társfinanszírozási arány lesz alkalmazandó visszamenőleg is a 2014–2020-as időszak kohéziós programjaira az utolsó számviteli évben, a kifizetési kérelmek benyújtásának határideje pedig 12 hónappal meghosszabbodik.

Annak érdekében, hogy még inkább elősegítsék a kohéziós politikai alapok igénybevételét a STEP céljára, a társjogalkotók nagyobb fokú rugalmasságot biztosítottak a tagállamoknak az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap szerinti éghajlat-politikai célkitűzések (30 százalék, illetve 37 százalék) eléréséhez is, mégpedig oly módon, hogy az egyik alap „többletprojektjei” elszámolhatók a másik projekt célkitűzéséhez. Ugyanakkor legfeljebb 20 százalékra fognak korlátozódni az Európai Regionális Fejlesztési Alapból származó STEP-beruházások annak érdekében, hogy az alap középpontjában továbbra is annak eredeti célkitűzései álljanak.

A tagállamok 2024-ben gyorsított eljárással módosíthatják majd programjaikat – és így a partnerségi megállapodásokat –, hogy már ebben az évben is előfinanszírozásban részesülhessenek a STEP-hez kapcsolódó projektek. Emellett 2025-ben a félidős felülvizsgálat időkeretében további módosításokat is végrehajthatnak.

A platform értékelése

Az uniós társjogalkotók egyúttal felkérték a Bizottságot arra, hogy 2025 végéig készítsen számukra időközi értékelő jelentést a STEP végrehajtásáról, mely alapján új intézkedéseket lehet kidolgozni a stratégiai ágazatokon belüli szuverenitás és versenyképesség jövőbeli támogatása céljából.

A következő lépések

A Tanácsnak és a Parlamentnek jóvá kell hagynia az ideiglenes megállapodást, mielőtt a jogász-nyelvész szakértők ellenőriznék azt, és a két intézmény hivatalosan is elfogadná a megállapodást. Az elfogadást követően a STEP létrehozásáról szóló rendelet kihirdetésre kerül az EU Hivatalos Lapjában, és a rá következő napon hatályba lép.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 07., 14:25
Széles körben ismert az online vásárlások esetén a fogyasztót megillető 14 napos elállási jog. Az elálláshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében 2026. júniustól kötelező online elállási funkciót biztosítani a távollévők közötti fogyasztói szerződések esetén. Az elállási joggal, illetve az online elállási funkcióval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026. 10. 06., 21:55
„A változások elsősorban a fogyasztóknak értékesítő kereskedőket, webáruházakat és online piactereket érintik. A gyártóknak és importőröknek is érdemes azonban áttekinteniük, hogy a kereskedőknek átadott – a termékek tartósságára, javíthatóságára, várható élettartamára, szoftverfrissítéseire és tartóssági jótállására vonatkozó – információk pontosak és megfelelően alátámasztottak-e.”
2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.
2026-10-07 23:20:00
Az első adókötelezettség alapja a tervek szerint – a belföldi illetőség vagy a vagyonkezelési adóalanyiság megszűnése eseteinek kivételével – a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot, a bevallás és az adófizetés határideje 2027. augusztus 31. A szabályozás egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem egyes vagyontárgyakat adóztatna, hanem az adóalany teljes nettó vagyonát vizsgálná.
2026-10-07 17:25:00
Nyári Zsolt okleveles adószakértő a BizniszPlusz podcast új adásában elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya.
2026-10-07 11:25:00
A kötelező nyugtaadat-szolgáltatás első hónapjában már több mint 12,3 millió nyugta adata érkezett be a NAV-hoz; a szeptemberben beküldött bizonylatok összértéke meghaladta a 32,6 milliárd forintot – tájékoztatott az adóhivatal. A NAV ingyenes ePénztárgép alkalmazásával már csaknem 700 ezer elektronikus nyugtát állítottak ki.
2026-10-06 21:15:08
Khurshid Samiev, a szamarkandi régió kormányzóhelyettesének vezetésével üzleti delegáció tárgyal Budapesten 2026. október 15-16. között. Üzbég vállalatok képviselőinek részvételével üzleti fórumot rendeznek október 15-én Budapesten.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS