Megtiltható-e a vény nélkül kapható gyógyszerek távértékesítése?

2024. 02. 29., 18:40

Az Európai Unió Bírósága pontosította azokat a feltételeket, amelyek mellett valamely tagállam megtilthatja a gyógyszerészeket és az ügyfeleket a gyógyszerek online értékesítése céljából összekapcsoló szolgáltatást.

A Doctipharma olyan honlapot üzemeltet, amelyen 2016-ig a gyógyszertárak honlapjairól meg lehetett vásárolni vény nélkül kapható gyógyszereket és gyógyszerészeti termékeket. A cég honlapja egy előre regisztrált katalógus segítségével rendelkezésre bocsátotta a termékeket, az ügyfél kiválasztotta a gyógyszereket, majd a megrendelését továbbították azoknak a gyógyszertáraknak, amelyek honlapja a Doctipharma oldalán megtalálható. A vételár kifizetése valamennyi gyógyszertár közös egységes fizetési rendszerén keresztül történt, egy erre a célra létrehozott számláról – összegezi az előzményeket a Bíróság közleménye.

Az Union des groupements de pharmaciens d’officine (gyógyszertárak társulásainak egyesülete, UDGPO) vitatta e honlap jogszerűségét: álláspontja szerint a Doctipharma a honlapján keresztül nyújtott szolgáltatás révén részt vett a gyógyszerek elektronikus kereskedelmében, és ezért e szolgáltatásnyújtás ellentétes volt a gyógyszerészi képesítéssel nem rendelkező személyek általi gyógyszerértékesítést tiltó nemzeti szabályozással. A cour d’appel de Paris (párizsi fellebbviteli bíróság) egyrészt azt kérdezi a Bíróságtól, hogy a Doctipharma tevékenysége az információs társadalom bármely szolgáltatásának minősül-e, másrészt pedig, hogy az uniós jog lehetővé teszi-e a tagállamok számára az olyan szolgáltatás nyújtásának megtiltását, amely abban áll, hogy egy honlapon keresztül összekapcsolja a gyógyszerészeket és az ügyfeleket az orvosi rendelvényhez nem kötött gyógyszereknek az e szolgáltatásra regisztráló gyógyszertárak oldalairól történő értékesítése céljából.

A Bíróság ebben a tekintetben pontosítja, hogy a gyógyszertári gyógyszerészeknek és a potenciális betegeknek a gyógyszerek értékesítése céljából történő összekapcsolására irányuló szolgáltatás az uniós jog értelmében az „információs társadalom bármely szolgáltatásának” fogalma alá tartozik. [A műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv úgy határozza meg az „információs társadalom bármely szolgáltatását” mint „bármely, általában térítés ellenében, távolról, elektronikus úton és a szolgáltatást igénybe vevő egyéni kérelmére nyújtott szolgáltatás”.]

Ítéletében a Bíróság a következőket állapítja meg:
1. Amennyiben a gyógyszerészi képesítéssel nem rendelkező szolgáltatót úgy kell tekinteni, mint aki vagy amely maga értékesíti az orvosi rendelvényhez nem kötött gyógyszereket, a letelepedési helye szerinti tagállam megtilthatja e szolgáltatás nyújtását.
2. Ellenben, ha az érintett szolgáltató az értékesítéstől elkülönülő, önálló szolgáltatás révén arra szorítkozik, hogy az eladókat az ügyfelekkel összekapcsolja, a tagállamok nem tilthatják meg e szolgáltatást azzal az indokkal, hogy az érintett társaság gyógyszerészi képesítés nélkül vesz részt a gyógyszerek értékesítésére irányuló elektronikus kereskedelemben.

Noha ugyanis kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartozik azon személyek meghatározása, akik engedéllyel rendelkeznek az orvosi rendelvényhez nem kötött gyógyszerek információs társadalommal szolgáltatásokon keresztüli lakossági távértékesítésére, vagy arra jogosultak, a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról is, hogy a gyógyszerek információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokon keresztüli lakossági távértékesítését engedélyezik, és következésképpen nem tilthatják meg az ilyen szolgáltatást az orvosi rendelvényhez nem kötött gyógyszerek esetén – zárul a Bíróság közleménye.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS