Az Európai Unió és Angola közötti megállapodás célja a fenntartható fejlődési célok eléréséhez szükséges külföldi befektetések ösztönzése.
A megállapodás átláthatóbb, hatékonyabb és kiszámíthatóbb üzleti környezetet teremt az angolai befektetők számára, és előmozdítja az uniós vállalkozások fenntartható beruházásait Angolában – áll a Bizottság közleményében.
„Nagy örömömre szolgál, hogy hatályba lépett ez a maga nemében egyedülálló, innovatív megállapodás Angolával. A fenntartható beruházások megkönnyítéséről szóló megállapodás modern és fenntarthatóbb beruházási környezetet teremt Angolában, előmozdítva mindkét partner gazdasági növekedését. Hozzá fog járulni az angolai gazdaság diverzifikálásához, és támogatni fogja a felelős beruházási gyakorlatokat, megerősítve az Európai Unió és Angola közötti partnerséget” – mondta Valdis Dombrovskis kereskedelempolitikáért felelős ügyvezető alelnök.
Az afrikai kontinensen Angola az EU ötödik legfontosabb beruházási célpontja. Az EU Afrikába irányuló közvetlen külföldi befektetéseinek 8 százaléka Angolába irányul, ami 2022-ben 21,7 milliárd eurót tett ki. Angola beruházásai az EU-ban 2022-ben 2,9 milliárd eurót értek el. Az EU Angola fő kereskedelmi és beruházási partnere. Az EU és Angola 2022. november 18-án zárta le a fenntartható beruházások megkönnyítéséről szóló megállapodásra irányuló tárgyalásokat. A megállapodást 2023. november 17-én írták alá az angolai Luandában.
„A megállapodás olyan beruházáskönnyítési intézkedésekre összpontosít, mint például a beruházási szabályozás átláthatóságának növelése, az e-kormányzat használatának előmozdítása az engedélyezés területén, valamint az érdekelt felek bevonásának fokozása. A beruházások megkönnyítése mind a külföldi, mind a helyi befektetők, különösen a kis- és középvállalkozások számára előnyös. A megállapodás megerősíti továbbá a környezetvédelmi és éghajlat-politikai kötelezettségvállalásokat, valamint a munkavállalói jogok tiszteletben tartását, biztosítva, hogy a beruházások megkönnyítése összhangban legyen a fenntarthatósági célkitűzésekkel. Az üzleti környezet javítása elősegíti a kiaknázatlan potenciállal rendelkező ágazatokba – amilyen például a zöld energia, az agrár-élelmiszeripari értékláncok, a digitális innováció, a halászat, a logisztika és a kritikus fontosságú nyersanyagok – történő beruházások mozgósítását” – sorolja a közlemény.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”