„Az európai strukturális és beruházási alapokkal támogatni kívánjuk a kutatást és az innovációt, a digitális technológiákat, a kkv-kat és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságot az EU-ban. A 2023. évi éves összefoglaló jelentés azt mutatja, hogy sikeresen teljesítjük ezt a küldetést.”
Az Európai Bizottság közzétette az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) végrehajtásáról szóló 2023. évi összefoglaló jelentését.
Az uniós költségvetés legnagyobb beruházási eszközeként az esb-alapok támogatják az európai régiók területi, gazdasági és társadalmi kohézióját, valamint rezilienciájukat és az elmúlt évek számos válságból való kilábalását – olvasható a Bizottság közleményében. Az esb-alapok közé tartoznak a következők:
– az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA);
– az Európai Szociális Alap (ESZA);
– a Kohéziós Alap (KA);
– az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA); és
– az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA).
Az alapok célja a munkahelyteremtésbe, valamint a fenntartható és egészséges európai gazdaságba és környezetbe történő beruházások előmozdítása. Az esb-alapok keretében kitűzött szakpolitikai célkitűzések a következők:
– kutatás és innováció
– digitális technológiák
– az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság kiépítése
– fenntartható gazdálkodás a természeti erőforrásokkal
– kisvállalkozások
– intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés
– foglalkoztatás, jobb oktatás és képzés
– a közigazgatás intézményi kapacitásának megerősítése
– a városfejlesztés és a területi együttműködés (Interreg).
A jelentés bemutatja az esb-alapok 2022 végéig elért eredményeit. Az alapokból az Európai Unió
– több mint 5 millió vállalkozást támogatott
– 64,5 millió embernek segített munkát találni, valamint képzés révén előmozdítani a társadalmi befogadást és a készségeket
– jobb egészségügyi szolgáltatásokat biztosított több mint 63 millió ember számára;
– több mint 6000 MW-tal növelte a megújuló energiaforrásokból származó energiatermelési kapacitást (ez körülbelül 2400 szélturbinának felel meg);
– több mint 550 000 háztartás energiahatékonyságát javította;
– 17 millió embert védett az árvizektől és 15 millió embert az erdőtüzektől;
– több mint 2,8 millió projektet támogatott a mezőgazdasági ágazatban és a vidéki térségekben;
– több mint 48 000 munkahelyet tartott fenn, és több mint 6500 új munkahelyet teremtett a halászati és akvakultúra-ágazatban.
Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök: „Az európai strukturális és beruházási alapokkal támogatni kívánjuk a kutatást és az innovációt, a digitális technológiákat, a kkv-kat és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságot az EU-ban. A 2023. évi éves összefoglaló jelentés azt mutatja, hogy sikeresen teljesítjük ezt a küldetést. Az energiaválsággal és a globális verseny fokozódásával összefüggésben azonban még sokat kell tennünk az európai gazdaság megerősítése érdekében. Ezek az alapok döntő szerepet fognak játszani ebben a törekvésben.”
Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős biztos: „Az európai strukturális és beruházási alapok élő bizonyítékai annak, hogy Európa mindig kész támogatni régióit és polgárait abban, hogy kiegyensúlyozott területfejlesztés, intelligens és inkluzív növekedés révén valamennyi országban egyenlő versenyfeltételeket érjenek el, valamint hogy a szolidaritás és az összetartozás szellemében választ adjanak napjaink növekvő kihívásaira. Ezek az alapok támogatják a kkv-kat, javítják a foglalkoztatási lehetőségeket, segítik a tagállamokat az éghajlati katasztrófák kezelésében – a lista tovább folytatódik. Az alapok középpontjában az emberek állnak!”
Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos: „Az Európai Szociális Alap döntő fontosságú finanszírozást biztosított ahhoz, hogy segítse az embereket a munkaerőpiacra való belépésben, elősegítse a társadalmi befogadást, és segítse a munkavállalókat abban, hogy készségeik fejlesztésére irányuló képzésben vegyenek részt, különösen a zöld és digitális átállással összefüggésben. Az uniós szociális alapok közvetlen hatást gyakorolnak az emberek életére, és hozzájárulnak egy méltányosabb és befogadóbb Európa kiépítéséhez.”
Janusz Wojciechowski, a mezőgazdaságért felelős biztos: „A mezőgazdaság a vidéki közösségek gerincét képezi. Az erre a programozási időszakra elkülönített 128 milliárd euróval az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap hozzájárult a fenntartható gazdálkodásba történő beruházások támogatásához, a fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének ösztönzéséhez, a vidéki munkahelyek teremtéséhez és a biológiai sokféleséget gazdagító mezőgazdasági gyakorlatok fokozásához. Fontos, hogy a helyi partnerekkel továbbra is együttműködjünk annak biztosítása érdekében, hogy a finanszírozás az általános uniós prioritásokkal összhangban a helyi kérdésekre és szükségletekre irányuljon. A helyi kormányzás támogatása az élénk vidéki gazdaságok fenntartása érdekében az uniós vidékfejlesztési támogatás egyik fő erőssége.”
Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos: „Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) kulcsszerepet játszott halászati és akvakultúra-ágazatunk fenntartható fejlődésében. Segített a part menti közösségeink gazdaságainak diverzifikálásában, az innováció előmozdításában és a zöld átállás elindításában. Büszkék lehetünk általános hatására, valamint arra, hogy hogyan javította az uniós polgárok általános életminőségét és foglalkoztatási lehetőségeit.”
A legutóbbi kivitelezési fázisban több mint kétezer köbméter beton került az 5. blokki nukleáris sziget épületeinek alaplemezébe – számolt be a paks2.hu.