A kutatások alapján nem lesz igaza azoknak, akik szerint a napenergia a túl magas bekerülési költségek miatt sosem válik versenyképessé a hagyományos áramtermelési megoldásokkal szemben.
A megújuló energiaforrások kritikusan fontos szerepet játszanak abban, hogy a bolygónk élhető maradjon a gyermekeink, unokáink számára is. Ezeknek a megoldásoknak egyszerre kell hatékonynak és minél elérhetőbbnek lenniük. Utóbbival kapcsolatban a világ azon részén, ahol nem akadályozzák, sőt, ösztönzik a terjedésüket, nagyon látványos eredményeket sikerült elérni. Egy évtized alatt a töredékére esett vissza például a napenergia-termelő és tároló eszközök ára – állapította meg a klímaváltozással kapcsolatos kutatásokat végző, berlini Mercator Research Institute.
Az Energy Research & Social Science-ben közzétett tanulmány úgy számol, hogy a napenergia előállításának költsége 87 százalékkal, a tárolása pedig 85 százalékkal olcsóbb ma, mint tíz éve. A tudósok szerint ezek az árcsökkenések a globális energiaátállást sokkal életképesebbé és olcsóbbá tehetik, mint azt korábban várták.
„Egyes számítások szerint a világ energiafogyasztását 2050-ben már teljes mértékben és költséghatékonyan lehetne fedezni napenergia-technológiával és más megújuló energiaforrásokkal. Ez persze egy rendkívül optimista forgatókönyv, de jól mutatja, hogy a jövő nyitott – nyilatkozta Felix Creutzig vezető szerző, a Mercator földhasználattal, infrastruktúrával és közlekedéssel foglalkozó munkacsoportjának feje. – Az éghajlati tudománynak, amely a politikai döntéshozóknak iránymutatást nyújt a forgatókönyv-modellekben, a lehető legszorosabban kell tükröznie a technikai fejlődést. Tanulmányunk célja is az, hogy ehhez megfelelő inputot adjunk.”
A technológiai áttörések, a termelés növekedése és a méretek csökkenése miatt a napelemek ára évek óta fokozatos csökkenésben van, és egyre elérhetőbbé válnak, mind az otthoni, mind az üzleti fogyasztók számára. Ráadásul a hatékonyságuk növekedésével egyre több napfényt lehet energiává alakítani, így a költséghatékonyság is emelkedik. A kormányzati támogatások és ösztönzők számos országban segítik a napenergia használatát, de vannak persze olyan régiók is, ahol más érdekek okán inkább gáncsolják a terjedését.
A kutatás hozzáteszi: az energiatárolók, különösen a lítium-ion akkumulátorokat használó rendszerek szintén sokkal olcsóbbá váltak. Ez azért örömteli, mert megsemmisíti azt a maradi érvet is, hogy a napenergia nem hasznosítható, csak akkor, ha pont szép, tiszta az ég. Az elektromos autók növekvő népszerűsége és a gyártási kapacitás bővítése szintén a költségcsökkenés legfőbb tényezői közé tartozik. A szoláris technológiák fejlődésével a tárolórendszerek élettartama és energiasűrűsége is nőtt, így azok még versenyképesebbé váltak.
Az akkumulátorok például kilowattóránként már ma is olcsóbbak annál, amit egy két évvel ezelőtt közzétett tanulmány 2030-ra jósolt.
A hálózatba egyre nagyobb mértékben integrálódnak olyan energiatárolási technológiák, amelyek nagy mennyiségű tartalék energiával és a csúcsterhelés csökkenésével kecsegtetnek. Magyarán: a tárolás az integrációnak és a zuhanó bekerülési áraknak köszönhetően gazdaságilag is egyre életképesebbé válik.
„Az üvegházhatású gázok kibocsátása magasabb, mint valaha, és az eddigi intézkedések túl lazák, de ebben a politikailag nehéz helyzetben a technológiai fejlődés felér egy reménysugárral – vallja Jan Minx társszerző, a kutatóintézet alkalmazott fenntarthatósági tudományokért felelős munkacsoportjának vezetője. – Az új forgatókönyvmodellek belátható időn belül bizonyíthatják, hogy a globális éghajlati átállás talán nem is olyan költséges, mint korábban feltételezték, sőt, akár költségmegtakarítást is eredményezhet - feltéve, ha végre hajlandóak vagyunk foglalkozni a problémával.”
A szakértők világszerte arra számítanak, hogy a napenergia és az energiatárolás árai a következő években tovább zuhannak. Ezt a tendenciát a technológiai fejlődés, a fokozódó verseny és az éghajlatváltozás elleni küzdelem miatt egyre hangsúlyosabb megújuló energiaforrások terjedése fűti.
Gábor János
Főoldali kép: wirestock - Freepik
Heteken belül elindul a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központja Budapesten, és a kínai társaság már az idén több száz magasan képzett munkatárs felvételét tervezi – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
Ajánlásokat fogalmazott meg a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület a hazai áramellátás biztonságának megőrzése érdekében – jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter a tárca május 19-i sajtótájékoztatóján.
