A kutatások alapján nem lesz igaza azoknak, akik szerint a napenergia a túl magas bekerülési költségek miatt sosem válik versenyképessé a hagyományos áramtermelési megoldásokkal szemben.
A megújuló energiaforrások kritikusan fontos szerepet játszanak abban, hogy a bolygónk élhető maradjon a gyermekeink, unokáink számára is. Ezeknek a megoldásoknak egyszerre kell hatékonynak és minél elérhetőbbnek lenniük. Utóbbival kapcsolatban a világ azon részén, ahol nem akadályozzák, sőt, ösztönzik a terjedésüket, nagyon látványos eredményeket sikerült elérni. Egy évtized alatt a töredékére esett vissza például a napenergia-termelő és tároló eszközök ára – állapította meg a klímaváltozással kapcsolatos kutatásokat végző, berlini Mercator Research Institute.
Az Energy Research & Social Science-ben közzétett tanulmány úgy számol, hogy a napenergia előállításának költsége 87 százalékkal, a tárolása pedig 85 százalékkal olcsóbb ma, mint tíz éve. A tudósok szerint ezek az árcsökkenések a globális energiaátállást sokkal életképesebbé és olcsóbbá tehetik, mint azt korábban várták.
„Egyes számítások szerint a világ energiafogyasztását 2050-ben már teljes mértékben és költséghatékonyan lehetne fedezni napenergia-technológiával és más megújuló energiaforrásokkal. Ez persze egy rendkívül optimista forgatókönyv, de jól mutatja, hogy a jövő nyitott – nyilatkozta Felix Creutzig vezető szerző, a Mercator földhasználattal, infrastruktúrával és közlekedéssel foglalkozó munkacsoportjának feje. – Az éghajlati tudománynak, amely a politikai döntéshozóknak iránymutatást nyújt a forgatókönyv-modellekben, a lehető legszorosabban kell tükröznie a technikai fejlődést. Tanulmányunk célja is az, hogy ehhez megfelelő inputot adjunk.”
A technológiai áttörések, a termelés növekedése és a méretek csökkenése miatt a napelemek ára évek óta fokozatos csökkenésben van, és egyre elérhetőbbé válnak, mind az otthoni, mind az üzleti fogyasztók számára. Ráadásul a hatékonyságuk növekedésével egyre több napfényt lehet energiává alakítani, így a költséghatékonyság is emelkedik. A kormányzati támogatások és ösztönzők számos országban segítik a napenergia használatát, de vannak persze olyan régiók is, ahol más érdekek okán inkább gáncsolják a terjedését.
A kutatás hozzáteszi: az energiatárolók, különösen a lítium-ion akkumulátorokat használó rendszerek szintén sokkal olcsóbbá váltak. Ez azért örömteli, mert megsemmisíti azt a maradi érvet is, hogy a napenergia nem hasznosítható, csak akkor, ha pont szép, tiszta az ég. Az elektromos autók növekvő népszerűsége és a gyártási kapacitás bővítése szintén a költségcsökkenés legfőbb tényezői közé tartozik. A szoláris technológiák fejlődésével a tárolórendszerek élettartama és energiasűrűsége is nőtt, így azok még versenyképesebbé váltak.
Az akkumulátorok például kilowattóránként már ma is olcsóbbak annál, amit egy két évvel ezelőtt közzétett tanulmány 2030-ra jósolt.
A hálózatba egyre nagyobb mértékben integrálódnak olyan energiatárolási technológiák, amelyek nagy mennyiségű tartalék energiával és a csúcsterhelés csökkenésével kecsegtetnek. Magyarán: a tárolás az integrációnak és a zuhanó bekerülési áraknak köszönhetően gazdaságilag is egyre életképesebbé válik.
„Az üvegházhatású gázok kibocsátása magasabb, mint valaha, és az eddigi intézkedések túl lazák, de ebben a politikailag nehéz helyzetben a technológiai fejlődés felér egy reménysugárral – vallja Jan Minx társszerző, a kutatóintézet alkalmazott fenntarthatósági tudományokért felelős munkacsoportjának vezetője. – Az új forgatókönyvmodellek belátható időn belül bizonyíthatják, hogy a globális éghajlati átállás talán nem is olyan költséges, mint korábban feltételezték, sőt, akár költségmegtakarítást is eredményezhet - feltéve, ha végre hajlandóak vagyunk foglalkozni a problémával.”
A szakértők világszerte arra számítanak, hogy a napenergia és az energiatárolás árai a következő években tovább zuhannak. Ezt a tendenciát a technológiai fejlődés, a fokozódó verseny és az éghajlatváltozás elleni küzdelem miatt egyre hangsúlyosabb megújuló energiaforrások terjedése fűti.
Gábor János
Főoldali kép: wirestock - Freepik
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.
