Közép- és Kelet-Európa (KKE) válhat a következő befektetési paradicsommá, mivel a nyugat-európai vállalatok a nearshore, offshore vagy a növekvő fogyasztói piacokhoz való hozzáférés érdekében új területek után kutatnak. Az iBan First felmérést végzett az üzleti ügyfelek körében, amely alapján 5 nyomós érvet hoz fel arra, hogy a vállalatoknak miért lenne érdemes terjeszkedni a régióban.
1. Gyors gazdasági növekedés: Az elmúlt években számos KKE-ország megelőzte Nyugat-Európát a gazdasági növekedés terén. Az IMF előrejelzése szerint a kelet-közép-európai GDP-növekedés 2023 és 2026 között az euróövezet átlagához képest kétszer gyorsabb lesz. Magyarország például az elmúlt 20 évben (2000-2022) az EU-tagállamok közül az egyik legnagyobb gazdasági növekedést, mintegy 300százalék-ot könyvelhetett el. A kelet- és közép-európai gazdaságok kilátásai továbbra is kedvezőek, de az ukrajnai háború, az infláció növekedése és a világgazdaság esetleges lassulása kockázatot jelenthet.
2. Képzett és megfizethető munkaerő: A közép- és kelet-európai régió fiatal és magasan képzett munkaerővel rendelkezik. Ez a tehetségállomány Nyugat-Európához képest 30 százalékkal alacsonyabb költség ellenében áll rendelkezésre. Az EU-n belül Romániában a legmagasabb, kb 16százalék a fiatalok (15-29 évesek) aránya. Őt szorosan követi Magyarország és Bulgária. Ez országra lebontva jelentősen magasabb, mint az EU 23,7 százalékos átlaga. A térség fiatal és dinamikus népessége a gazdasági növekedés egyik fő hajtóereje.
„A Magyarországon is alkalmazott munkaügyi stratégiánk, hogy a fiatal tehetségekbe fektetünk, valamint karrier lehetőségeket és pénzügyi motivációt biztosítunk nekik. Hamar előrelépési lehetőségeket adtunk nekik, és bizalommal voltunk feléjük, hogy európai szintű csúcsteljesítményt fognak nyújtani, ami így is lett. A Magyarországról való elvándorlás tendenciája az elmúlt években megfordult, és most nettó bevándorlás tapasztalható. Ha jól tudunk bánni ezzel a trenddel, akkor ez pozitív hatással lesz a magyar gazdaságra is. Az iBanFirst-nél úgy döntünk, hogy kizárólag a piac legjobb munkatársaival fogunk együtt dolgozni, akik már végigjárták a ranglétrát. Az átlagéletkor jóval 30 év alatt van” – mondja Johan Gabriels, az iBanFirst Délkelet-Európáért felelős regionális igazgatója.
3. Hozzáférés a bővülő fogyasztói piacokhoz: A közép- és kelet-európai régió több mint 287 millió fős összlakossága és mintegy 7 millió kkv-ja1 jelentős, növekvő vásárlóerővel rendelkező piacot jelent. E gazdaságokban élő középosztály növekszik, ami keresletet teremt a nyugati márkájú áruk és szolgáltatások iránt.
4. Terjeszkedő nyugat-európai kereskedelmi kapcsolatok és stratégiai elhelyezkedés: A KKE és a Nyugat-Európa közötti kereskedelem jelentős. A nyugati vállalkozások számára az erősödő gazdasági kapcsolat és a nyitott piacok növelik a régió, mint gyártási és beszerzési központ vonzerejét. Az EU-ban például Magyarországon a legmagasabb a GDP-hez viszonyított export aránya, ahol az export a GDP 90 százalékát teszi ki.
„A nyílt bankrendszer és a fintech szolgáltatások korai bevezetése hozzájárult a régió kereskedelmi kapcsolatainak erősítéséhez. Úgy érezzük, hogy amint az Ukrajnában zajló háború véget ér, a közép- és kelet-európai térségnek összességében és Magyarországnak pedig különösen újabb ajtó nyílik majd a növekedés folytatására és a lemaradás csökkentésére. A már itt lévő vállalatok profitálni fognak ebből a növekedési potenciálból” – mondja Henrik Gergely,az iBanFirst magyarországi értékesítési igazgatója.
5. Fenntartható üzleti gyakorlatok (SBP): A közép- és kelet-európai országok fokozatosan vezetik be az SBP-t, ami egybeesik a nyugati vállalatoknak a környezeti és társadalmi felelősségvállalására fordított ügyével. Példaként említhetjük, hogy a 2023-as Renewable Energy Market Report szerint Románia, Magyarország és Bulgária jelentős előrelépéseket tett a megújuló energiaforrások hasznosításában. A régiós listát a megújuló energiaforrások 28 százalékos arányával Románia vezeti, akit Bulgária (22 százalék), majd pedig Magyarország (21 százalék) követ. A közép- és kelet-európai országok folyamatos erőfeszítései az uniós integráció és a politikai stabilitás irányában kedvező környezetet teremtenek a hosszú távú beruházások és a gazdasági növekedés számára.
A Villány-Siklósi Borút 1994-ben alakult meg európai példák alapján, hogy a dél-Baranyai térség borászait összekapcsolja, a borturizmust szervezetten fejlessze.
Szekunderköri meghibásodás miatt október 11-én és 13-án is csökkenteni kellett a teljesítményt.