iBanFirst: 5 érv, amiért a nyugat-európai cégeknek érdemes befektetniük Magyarországon és Kelet-Európában

2023. 12. 21., 16:10

Közép- és Kelet-Európa (KKE) válhat a következő befektetési paradicsommá, mivel a nyugat-európai vállalatok a nearshore, offshore vagy a növekvő fogyasztói piacokhoz való hozzáférés érdekében új területek után kutatnak. Az iBan First felmérést végzett az üzleti ügyfelek körében, amely alapján 5 nyomós érvet hoz fel arra, hogy a vállalatoknak miért lenne érdemes terjeszkedni a régióban.

1. Gyors gazdasági növekedés: Az elmúlt években számos KKE-ország megelőzte Nyugat-Európát a gazdasági növekedés terén. Az IMF előrejelzése szerint a kelet-közép-európai GDP-növekedés 2023 és 2026 között az euróövezet átlagához képest kétszer gyorsabb lesz. Magyarország például az elmúlt 20 évben (2000-2022) az EU-tagállamok közül az egyik legnagyobb gazdasági növekedést, mintegy 300százalék-ot könyvelhetett el. A kelet- és közép-európai gazdaságok kilátásai továbbra is kedvezőek, de az ukrajnai háború, az infláció növekedése és a világgazdaság esetleges lassulása kockázatot jelenthet.

  • Az iBanFirst mindössze 25 közép-és kelet-európai szakemberrel kevesebb mint két év alatt több mint 1000 kkv-ügyféllel kötött partnerséget Budapesten, Bukarestben és Szófiában. Az iBanFirst a regionális piacra való belépéstől számított két év alatt több mint 2 milliárd euró értékben folytatott nemzetközi utalásokat közép- és kelet-európai (KKE) vállalatok számára.
  • A közép- és kelet-európai régióban iparágtól függően kevesebb mint 18 hónap alatt lehet az alapoktól felépíteni egy fenntarthatóan nyereséges vállalkozást. 

2. Képzett és megfizethető munkaerő: A közép- és kelet-európai régió fiatal és magasan képzett munkaerővel rendelkezik. Ez a tehetségállomány Nyugat-Európához képest 30 százalékkal alacsonyabb költség ellenében áll rendelkezésre. Az EU-n belül Romániában a legmagasabb, kb 16százalék a fiatalok (15-29 évesek) aránya. Őt szorosan követi Magyarország és Bulgária. Ez országra lebontva jelentősen magasabb, mint az EU 23,7 százalékos átlaga. A térség fiatal és dinamikus népessége a gazdasági növekedés egyik fő hajtóereje.

  • Ugyan a különbség egyre kevésbé észlelhető, a nyugat-európai szinthez képest itt még mindig alacsonyabbak a foglalkoztatási költségek, ami elsősorban az alacsonyabb személyi jövedelemadó-kulcsnak köszönhető. Amennyiben viszont közép- és kelet-európai befektetésen gondolkozik, ne az alacsonyabb munkaerőköltség legyen a fő indok. A megfelelően képzett, jól fizetett és előrelépési lehetőségben részesülő munkavállalók keményebben dolgoznak és motiváltabbak, mint a nyugati országokban dolgozó társaik.

A Magyarországon is alkalmazott munkaügyi stratégiánk, hogy a fiatal tehetségekbe fektetünk, valamint karrier lehetőségeket és pénzügyi motivációt biztosítunk nekik. Hamar előrelépési lehetőségeket adtunk nekik, és bizalommal voltunk feléjük, hogy európai szintű csúcsteljesítményt fognak nyújtani, ami így is lett. A Magyarországról való elvándorlás tendenciája az elmúlt években megfordult, és most nettó bevándorlás tapasztalható. Ha jól tudunk bánni ezzel a trenddel, akkor ez pozitív hatással lesz a magyar gazdaságra is. Az iBanFirst-nél úgy döntünk, hogy kizárólag a piac legjobb munkatársaival fogunk együtt dolgozni, akik már végigjárták a ranglétrát. Az átlagéletkor jóval 30 év alatt van – mondja Johan Gabriels, az iBanFirst Délkelet-Európáért felelős regionális igazgatója.

3. Hozzáférés a bővülő fogyasztói piacokhoz: A közép- és kelet-európai régió több mint 287 millió fős összlakossága és mintegy 7 millió kkv-ja1 jelentős, növekvő vásárlóerővel rendelkező piacot jelent. E gazdaságokban élő középosztály növekszik, ami keresletet teremt a nyugati márkájú áruk és szolgáltatások iránt.

  • Az iBanFirst szerint érdemes bekerülni a regionális fókuszba. A nagyvállalatok hajlamosak a közép- és kelet-európai régió egyes területeit túl kicsinek vagy kevésbé fontosnak ítélni, míg a helyi kisvállalkozások vagy startupok mérete még kiforratlan.
  • Bár a digitalizáció korában élünk, a kiemelkedő szolgáltatás, a tökéletes hálózat és a személyes kapcsolódás mind még mindig elengedhetetlen tényező. Amennyiben a vállalkozása és a márkája még nem szerzett hírnevet a piacon, ne feledkezzen meg a kommunikációba fektetni, illetve abba, hogy tisztában legyen az adott kultúrák közötti különbségekkel.

4. Terjeszkedő nyugat-európai kereskedelmi kapcsolatok és stratégiai elhelyezkedés: A KKE és a Nyugat-Európa közötti kereskedelem jelentős. A nyugati vállalkozások számára az erősödő gazdasági kapcsolat és a nyitott piacok növelik a régió, mint gyártási és beszerzési központ vonzerejét. Az EU-ban például Magyarországon a legmagasabb a GDP-hez viszonyított export aránya, ahol az export a GDP 90 százalékát teszi ki.

  • Emellett a régióban magas a digitalizáció és a fintech-szolgáltatások elterjedtsége, mivel a vállalkozások különböző devizákat használnak, ezáltal gyors és olcsó megoldásra van szükségük a nemzetközi kereskedelemben.

„A nyílt bankrendszer és a fintech szolgáltatások korai bevezetése hozzájárult a régió kereskedelmi kapcsolatainak erősítéséhez. Úgy érezzük, hogy amint az Ukrajnában zajló háború véget ér, a közép- és kelet-európai térségnek összességében és Magyarországnak pedig különösen újabb ajtó nyílik majd a növekedés folytatására és a lemaradás csökkentésére. A már itt lévő vállalatok profitálni fognak ebből a növekedési potenciálból” – mondja Henrik Gergely,az iBanFirst magyarországi értékesítési igazgatója.

5. Fenntartható üzleti gyakorlatok (SBP): A közép- és kelet-európai országok fokozatosan vezetik be az SBP-t, ami egybeesik a nyugati vállalatoknak a környezeti és társadalmi felelősségvállalására fordított ügyével. Példaként említhetjük, hogy a 2023-as Renewable Energy Market Report szerint Románia, Magyarország és Bulgária jelentős előrelépéseket tett a megújuló energiaforrások hasznosításában. A régiós listát a megújuló energiaforrások 28 százalékos arányával Románia vezeti, akit Bulgária (22 százalék), majd pedig Magyarország (21 százalék) követ. A közép- és kelet-európai országok folyamatos erőfeszítései az uniós integráció és a politikai stabilitás irányában kedvező környezetet teremtenek a hosszú távú beruházások és a gazdasági növekedés számára. 

  • A régió fiatal és képzett lakossága ismeri a fenntarthatóság szükségszerűségét, továbbá egyre nagyobb kormányzati támogatást is észlelünk a régióban. 
  • A multinacionális vállalatok a közép- és kelet-európai országokban ugyanazokat a szabványokat alkalmazzák, mint a világ bármely más pontján folytatott tevékenységük során, ami segíteni fogja a régió országait abban, hogy csökkentsék a nyugati országokhoz viszonyított lemaradásukat. 

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 17., 16:17
Az ESG törvény, valamint annak végrehajtási rendelete speciális rendelkezéseket tartalmaz egy vállalkozás közvetlen beszállítóinak átvilágítására, aminek teljesítéséért végső soron az ügyvezetés tartozik felelősséggel – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. A törvény közelmúltban megjelent végrehajtási rendeletéből kiderül, mindez milyen feladatokat ró a vállalatokra.
2024-10-18 00:18:00
Az egyre komplexebb szabályozási környezet, valamint a geopolitikai helyzet bizonytalansága ellenére is optimizmus uralkodik a technológiai szektorban a növekedési kilátásokat illetően – többek között erre mutat rá a DLA Piper Tech Index riportjának 2024. évi kiadása.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS