Az elmúlt évben volt néhány változás a lakástakarék-konstrukciókban, de a lényeg változatlan: rugalmas, magas kamatbónuszt biztosító módozatok érhetőek el a piacon, éppen csak a legtesthezállóbb lehetőséget kell megtalálni. A Credipass szakértői összefoglalták, hogy milyen célokra fordítható a lakástakarék-pénztárban gyűjtögetett összeg, hogy miért is érdemes egyáltalán takarékoskodásba kezdeni, és hogy mit kell tudni az egyik legfrissebb, 10 éves megtakarítási módozat előnyeiről.
Ingatlanvásárlás vagy -felújítás, esetleg egy meglévő lakáscélú hitel kiváltása – mindre válasz lehet a lakástakarék a pénzügyi szakértők szerint. Havonta néhány tízezer forinttól akár ötvenezer forintos nagyságrendű megtakarításban is gondolkodhatnak a családok, ráadásul egy magánszemély több szerződést is nyithat, így akár megtöbbszörözhető az elérhető kamatbónusz, ami óriási segítség lehet a későbbi lakáscélok megvalósításához. A lakástakarék-pénztárak (ltp) továbbá jó alternatívát biztosítanak nem csupán a fiatalok otthonteremtéséhez (amely a kormányzati oldalon is folyamatosan kiemelt és támogatott cél), de egy szélesebb korosztály számára is: életkortól függetlenül, akár nyugdíjasként is jó eszköz lehet egy ltp-megtakarítás, amit akár az unokák, gyermekek későbbi lakásvásárlási céljainak támogatására is indíthatnak az ügyfelek.
„Az alapvető otthonteremtési célok, a lakás- vagy házvásárlás mellett, az ltp-vel elérhető lehet még a felújítás/korszerűsítés, az építkezés vagy bővítés, illetve a lakáscélú hitel előtörlesztése, kiváltása is. Fontos előnye a lakástakarékoknak továbbá, hogy teljesen adómentesek (sem SZJA, sem Szocho nem terheli őket) és jól tervezhető, fix hozamot biztosítanak” – mondta el Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője.
A Credipass szakértőinek tanácsa alapján érdemes mindhárom elérhető pénzintézet (Erste, OTP, Fundamenta) ajánlatait böngészni – ha erre nincs idő, akkor profi pénzügyi szakértő szolgáltatását igénybe venni – és tájékozódni, hogy milyen feltételekkel, megtakarítási idővel rendelkező konstrukciók léteznek, illetve mik tartoznak a pénztár által elfogadható kategóriába a lakáscélok közül.
Az eddig elérhető megtakarítási módozatok idén júliustól némileg módosultak: az egyik szolgáltatónál ugyanis elérhetővé vált a 10 éves szerződés is, valamint a 4 éves konstrukció 5 évesre változott. A futamidők meghosszabbításából és a változatlan nagyságú kamatbónuszból következik, hogy ezen megtakarítások évesített hozamai valamivel csökkennek. Azonban a jelenleg elérhető számlanyitási akcióval együtt, így is kiemelkedő hozamot ígér az ügyfeleknek: jelenleg a piacon a legmagasabb egységesített betéti kamatlábat (EBKM) kínálja, hiszen havi 50 ezer forintos befizetés esetén az 5 éves konstrukció EBKM-je (kamatbónusszal, számlanyitási díj nélkül) 3,83–5,01 százalék, a 8 évesé 5,36–6,10 százalék, a 10 éves esetén pedig 4,32–4,91 százalék között alakul.
A szakértők szerint ennek a fajta megtakarításnak a további előnye, hogy az ügyfelek már ma biztosíthatják maguknak az elkövetkező évekre az 5–6 százalék körüli éves hozamot arra a megtakarításra, amit még meg sem kerestek. Ha pedig mégis szükségük lenne a megtakarított összegre, bármikor felbonthatják azt tőkecsökkenés nélkül, és a már befizetett összeget garantáltan visszakapják.
Az 5 éves szerződés 15 százalék kamatbónusszal, a 8 éves 30 százalékkal, míg a 10 éves konstrukció szintén 30 százalék kamatbónusszal érhető el jelenleg az említett pénzintézetnél. Az „új", 10 éves változatnál rugalmas részkifizetésre is lehetőség van: ez egy olyan egyedi megoldás a szakértők szerint, amiről talán még sokan nem is hallottak, ezért érdemes lehet kiemelni. Ez nagyobb biztonságérzetet jelenthet az ügyfelek számára, hiszen a részleges kiszállás lényege, hogy nem szükséges 10 évet várni a megtakarítás felhasználásával, hanem 4 év után egy alkalommal részkifizetést lehet igényelni. Ezzel a lehetőséggel a 4. év elérését követően, de a lejáratnál korábban, bármikor élhet az ügyfél. A szerződés ilyenkor nem szűnik meg, és a 30 százalékos kamatbónuszra való jogosultság is megmarad. A részkifizetés összeghatára a teljesített saját befizetések 40 százaléka, és természetesen fontos azt is megjegyezni, hogy itt is igazolni kell a lakáscélú felhasználást. A kifizetés díja a kivett összeg 1 százaléka. Érdemes tehát erről a konstrukcióról is tájékozódni pénzügyi szakértő bevonásával.
„Ha a lakástakarék-pénztár elérte a minimális megtakarítási időt, akkor válhat jogosulttá az ügyfél a pénztár által nyújtott bónuszra. Amikor lejár a szerződésben rögzített futamidő, a pénzintézet kiutalási értesítőt küld, ekkor lehet dönteni a kiutalásról. Fontos: az új típusú lakástakarék-pénztári szerződéseknél az összegyűjtött összeg lakáscélú felhasználásáról elegendő mindössze nyilatkozatot tenni, nem szükséges számlával igazolni a teljesítést, (illetve általában a kapcsolódó ingatlan tulajdoni lapját is be kell mutatni). Ez jelentős könnyebbség lehet a korábbi feltételekhez képest” – hangsúlyozta Fülöp Krisztián.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.