„A kormány megszünteti a bürokratikus akadályokat annak útjából, hogy saját döntésük szerint, önkéntes alapon az emberek lakhatásuk megteremtésére használhassák fel megtakarításaikat” – jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium.
„A magyar kormány egy kivételes lehetőséget kíván teremteni a magyar családok számára, hogy 2025-ben adómentesen, lakáscélokra, lakáshoz kapcsolódóan eszközölendő felújításokhoz is felhasználható legyen az önkéntes nyugdíjpénztárakban az eddigiekben – saját és munkaáltató befizetésekből valamit ezeken elért hozamokból és állami adó-jóváírásból – felhalmozódott megtakarítás. Az intézkedés eredményeképpen, önkéntes alapon több mint 1 millió pénztártag és családja részére nyílhat meg annak lehetősége, hogy átlagosan a személyenként több mint 2 milliós számlaállománya terhére lakáscéllal felhasználja megtakarítása akár teljes részét is” – olvasható a minisztérium közleményében.
A javaslat társadalmi egyeztetése október 14-én elkezdődött. A tervezet értelmében a megtakarítások felhasználására az alábbiak szerint lesz lehetőség:
– a megtakarítások lakáscélú felhasználása egy extra, opcionális lehetőség, azaz arról az érintett saját belátása szerint, szabad választása alapján dönthet, ezáltal tovább erősítve az önrendelkezés jogát;
– a megtakarítások felhasználására az érintetteknek 2025-ben átmenetileg, egy éves időtartamban van lehetőségük;
– a lakáscélú felhasználás ebben az egy évben adómentesen vehető igénybe.
A javaslat lakáscélnak tekinti a hitelintézeti törvényben meghatározott lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés törlesztésének, illetve önrészének támogatását, valamint a Magyarország területén fekvő lakások korszerűsítésének, felújításának támogatását. A lakáscélú felhasználhatóság feltétele, hogy a lakás vagy a pénztártag, vagy a házastársa, vagy gyermeke legalább részleges tulajdonában álljon, illetve a hitelszerződés ilyen ingatlan megszerzését célozza.
A lakások korszerűsítésének, felújításának támogatása a javaslat értelmében meghatározott munkálatok, anyagok és eszközök után kibocsátott számlák, illetve szerződések utólagos elszámolásával történhet és akár három alkalommal is benyújthatók, így elősegítve a nagyobb összegű felújításokat, korszerűsítéseket is.
Az eddig nyugdíjkiegészítésre gyűjtött pénzük ingatlanba fektetéséről egy olyan év után dönthetnek majd a tagok, amelyben a legtöbb pénztári portfólió kiválóan teljesít – írják a Bank360.hu szakértői. Kilenc hónap után a legalacsonyabb hozam az idén 4,28 százalékos, de van olyan önkéntes nyugdíjpénztári portfólió is, amelynek az árfolyama az év eleje óta 17,67 százalékot emelkedett, és sok nyugdíjpénztári alap történelmi csúcson áll. A magánnyugdíjpénztáraknál is jó a helyzet. Az összeolvadások után megmaradt két intézmény, a Budapest és a Horizont mindhárom portfóliójának bőven infláció feletti a hozama.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak befektetési portfóliói közül az idén a legjobban a magas részvényhányadot tartók teljesítettek. A listát az Allianz kockázatvállaló portfóliója vezeti 17,67 százalékos 9 havi teljesítménnyel, az OTP dinamikus alapja pedig 15,9 százalékot szedett magára - ez a két portfólió jóformán csak részvényekbe fekteti be a tagok pénzét. A szintén magas kockázatot vállaló Pannónia Gyémánt árfolyama 14,63 százalékot emelkedett január óta, és alig valamivel marad el ettől az Aranykor ESG alapja, amely 14,56 százalékos hozamot ért el. Ez utóbbi nyugdíjalap fenntartható cégek részvényeiből válogat, az ESG (environmental, social, government) rövidítés ugyanis a környezetvédelmi, társadalmi és irányítási szempontból fenntarthatóságra törekvő cégekre utal.
A magasabb, 40 százalék fölötti részvénykitettségű növekedési alapok hozama jellemzően 10 százalék fölött van az idén, a pénztártagok többségének megtakarítása viszont a közepesen kockázatos kiegyensúlyozott portfóliókba került, amelyek 25–40 százalék közötti arányban tartanak kockázatos eszközöket, például részvényeket. Két számjegyű hozamok ezeknél nincsenek ugyan, de nem lehet panasz a teljesítményükre, hiszen 9 hónap után általában 8-10 százalékos pluszban állnak. Az Aranykor Egyensúly alapja 9,84 százalékot emelkedett, és nem sokkal marad el ettől az ország legnagyobb nyugdíjportfóliója, az OTP kiegyensúlyozott alapja sem, amely 9,34 százalékot emelkedett.
A legalacsonyabb hozam az idén a jellemzően döntő részben állampapírokat tartó klasszikus portfóliókban van. Az Aranykor ezúttal is megverte a mezőnyt, 8,82 százalékos hozamot ért el az alapja, a többi klasszikus portfólió 4,28–6,08 százalék között emelkedett.
Az árfolyam-emelkedés mérték attól is függ, mennyi hosszú és mennyi rövidebb lejáratú állampapírt vásároltak a pénztárak. Vannak olyan pénztárak, amelyeknél több alacsony kockázatú portfólió is van, az egyik a „klasszikus”, amely valamivel hosszabb állampapírokat tart, a másik pedig egy kimondottan kockázatmentes, pénzpiaci alap. Utóbbiak árfolyama kevésbé emelkedett az idén, de a reálhozam eddig mindenhol megvan – hívja fel Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője.
A harmadik negyedév végére két magánnyugdíjpénztár maradt a hazai piacon. A Szövetség a Horizontba olvadt be, a Budapest és az MKB Nyugdíjpénztár magán ága szintén összeolvadt az MBH-s fúziók után. A jegybanki adatok alapján a megmaradt két pénztár mindegyik portfóliója szépen teljesített. A magánnyugdíjpénztáraknál a növekedési alapok a legnagyobbak, a Budapestnél ennek az árfolyama 11,46, a Horizontnál 11,13 százalékot emelkedett. A Horizont kiegyensúlyozott alapja 8,23 százalékos pluszban állt szeptember végén, a Budapesté csaknem 7 százalékosban, a Horizont klasszikus alapja 6,24, a Budapesté 4,65 százalékot emelkedett. A magánnyugdíjpénztáraknál a tagok számára különösen fontos, hogy a hozamok az infláció fölött alakuljanak, mivel ha vissza akarnak lépni az állami nyugdíjrendszerbe, hogy 100 százalékos állami nyugdíjat kapjanak, ezt a reálhozamot visszaigényelhetik.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.