A bizonytalanságok ellenére is optimista a technológiai szektor

A bizonytalanságok ellenére is optimista a technológiai szektor
2024. 10. 18., 00:18

Az egyre komplexebb szabályozási környezet, valamint a geopolitikai helyzet bizonytalansága ellenére is optimizmus uralkodik a technológiai szektorban a növekedési kilátásokat illetően – többek között erre mutat rá a DLA Piper Tech Index riportjának 2024. évi kiadása. A globális elemzés különböző régiókban vizsgálja a technológiai ágazat aktuális trendjeit, legyen szó a mesterséges intelligenciáról, a kiberbiztonságról, az M&A tranzakciókról vagy az ESG-kérdésekről.

Növekedési lehetőségek és AI: eltérőek a különböző régiók várakozásai

A tanulmány alapján a válaszadók kétharmada a bevételük növekedésére számít a következő 12 hónapban: 32 százalékuk legfeljebb 5 százalékos, 36 százalékuk több mint 6 százalékos mértékben. Földrajzi megoszlást tekintve az észak-amerikai (78, százalék) és az európai (74, százalék) vállalatok prognosztizáltak a legnagyobb valószínűséggel bevételnövekedést a következő évre, míg az afrikai (44, százalék) és a közel-keleti (40, százalék) vállalatok kevésbé várnak bevételnövekedést a következő időszaktól.

Globálisan a megkérdezettek 63 százaléka véli úgy, hogy a mesterséges intelligencia a növekedés legfontosabb mozgatórugója. Európában ennél magasabb, 72 százalék tartja az AI-t a növekedés fő hajtóerejének, míg a Közel-Keleten ez az arány a legalacsonyabb, mindössze 48 százalék.

Kihívások is észlelhetők az AI területén: a válaszadók 32 százaléka adatvédelmi és biztonsági aggályoktól tart, 29 százaléka a szabályozást és a jogi megfelelést látja nehézségnek, 28 százaléka pedig az etikai következményektől tart.

„Bár az összetett és szigorú előírások lassíthatják az innovációt és a technológiai beruházásokat, mégis elkerülhetetlen, hogy az egyre komplexebb jogszabályoknak való megfelelés a technológiai szektorban működő szervezetek mindennapjainak a részét képezzék. A kritikusok szerint a (túl)szabályozás rövidebb távon nagy kihívást jelenthet a vállalatok – különösen az induló vállalkozások – számára, amely így versenyhátrányt okozhat. Az egységes jogi keretek ugyanakkor a fogyasztók hatékonyabb védelmén, a tisztességes versenyen, az új technológiák felelős és etikus használatán keresztül éppen a fejlődést ösztönözhetik hosszú távon. Az európai uniós előírások pedig képesek globálisan is standardokat felállítani, amely tovább csökkentheti a szabályozás versenyre gyakorolt negatív hatásait” – mondta el Kozma Zoltán, a DLA Piper Hungary Szellemi Alkotások és Technológia csoportvezető partnere.

A ChatGPT és más, generatív-alapú AI modellek megjelenése óta a vállalatok attól tartanak, hogy mindenki más előrébb jár az AI bevezetésében, és kétségbeesetten próbálják elkerülni, hogy lemaradjanak. Így a gyors beruházások mellett döntenek, azonban ebben az esetben jellemző, hogy az AI nyújtotta lehetőségeket nem teljes egészében használják ki a vállalatok.

Kibervédelem

A kiberbűnözés egyre elterjedtebbé válik, ráadásul a mesterséges intelligencia terjedésével a támadások gyakorisága és kifinomultsága is egyre nő. Az AI egy új fajta támadást is magával hozott, az "adatmérgezést", amelynek lényege, hogy a támadók a gépi tanulási modellek betanításához használt adatokat veszik célba (pl. hamis adatok beillesztésével vagy a meglévők módosításával).

A növekvő veszélyre az egyes államok egyre szigorúbb szabályozással reagálnak: az EU-ban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban a kiberbiztonsági incidensek bejelentésére vonatkozó követelmények fokozatosan szigorodnak, és a támadásokat elszenvedő szervezetekre kiszabott bírságok is gyorsan emelkednek. Magyarországon például a kiberbiztonságot szabályozó NIS2 irányelv átültetése már 2023 májusában megtörtént a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló törvény megalkotásával, az érintett szervezeteknek pedig 2024. október 18-tól meg kell kezdeniük a jogszabályban meghatározott védelmi intézkedések alkalmazását.

Ismét napirenden a vállalatfelvásárlások

Ugyan a vállalatfelvásárlás (M&A) piaca 2022 óta visszaesést, illetve stagnálást mutatott a technológiai iparágban, a riport alapján a piac lassan magához tér, és ismét előtérbe kerülnek az akvizíciók a szektorban. A különböző földrészeken eltérő potenciált látnak a felvásárlásokban: Európában a piaci részesedés növelése, az ázsiai és csendes-óceáni térségben az új piacokra való belépés, míg Észak-Amerikában a tehetségek bevonzása az elsődleges cél.

„A régióban 2024 első negyedévében a TMT (technology, media, telecommunication) szektorban született a legtöbb tranzakció, aminek a fő mozgatórugói az AI boom, illetve a már pár évvel korábban előtérbe kerülő e-kereskedelem és digitalizáció voltak. A várakozások szerint a következő hónapokban is a TMT marad a legerősebb szektor az M&A aktivitás tekintetében. Másrészt általános trendként az is megfigyelhető, hogy egyes cégek elkezdték az AI adta előnyöket felhasználni a tranzakciós folyamatban, mint például az átvilágítások vagy a céltársaságok feltérképezése során" – tette hozzá Herodek Róbert, a DLA Piper Business Advisory szenior igazgatója.

Esg szempontok a digitális környezetben

A megkérdezett vállalatok fele tűzött már ki saját fenntarthatósági célokat, 40 százaléka nagyobb elszámoltathatóságot követel meg beszállítóitól, a válaszadók harmada pedig a megújuló energiaforrásokba való befektetésre, valamint a 2030-ig történő teljes szén-dioxid-semlegesség elérésére is törekszik.

Habár az ESG-szabályozásban Európa az élen jár (nyáron hatályba lépett a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelv is – CS3D), a válaszadók kevesebb mint fele említi, hogy az ESG-kérdések egyre nagyobb prioritást élveznek. Ez az arány magasabb az afrikai vállalatoknál (a megkérdezettek 67 százaléka említi prioritásként), amely valószínűsíthetően az éghajlatváltozás első kézből tapasztalt negatív hatásaira vezethető vissza.

A teljes riport ezen a linken érhető el.

Az elemzés 1200 megkérdezett szakember, iparági szereplő, befektető, valamint kormányzati és szabályozói tisztségviselő meglátásaira alapoz Észak- és Latin-Amerikából, a Közel-Keletről, Európából, Afrikából, Ázsiából, valamint a csendes-óceáni térségből. A felmérés a 100 főnél kevesebb embert foglalkoztató kisvállalkozásoktól egészen a több mint 10 000 alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalatokig, 10 millió és 10 milliárd dollár közötti árbevétellel rendelkező szervezeteket veszi figyelembe.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-12-10 16:20:00
A gyenge 2023-as év után 2024-ben elindult élénkülés 2025-ben határozott növekedéssé erősödött a hazai lakáspiacon. A Duna House i szakértői szerint ezzel együtt is óvatos optimizmus lengi be a 2026-os ingatlanpiaci kilátásokat: a támogatott hitelek továbbra is élénk keresletet biztosítanak, miközben a 2025-ben megugró árak visszafoghatják a tranzakciószámokat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS