A jövőre érvényesíthető adókedvezmény kapcsán a vállalatoknak már most érdemes elkezdeni a felkészülést. Ugyanis fontos, évekre szóló döntéseket kell meghozni, ha élni szeretnének az új adókedvezmény adta lehetőségekkel – hívja fel a figyelmet a Deloitte Magyarország.
Az OECD iránymutatásoknak és az EU irányelvnek megfelelően 2024. január 1-jétől Magyarország is megvalósítja a globális minimumadó-szabályozást a hozzá szükséges adószintet biztosító kiegészítő adókról szóló magyar jogszabályon, a Minimumadó törvényen keresztül. A naptári éves adózók esetében az első, új szabályozással érintett év a 2024-es időszak lesz. Vagyis még van ideje az érintett vállalatoknak, azonban az első lépéseket már most érdemes megtenni.
A jövő évre vonatkozó éves zárási- és adóbevallási folyamatok ugyan még nem aktuálisak, viszont annál inkább érdemes időben felkészülniük az adózóknak, hiszen a szabályozás nyomán számos új kérdés és a megszokottól eltérő szempont merülhet fel az éves nyereségadó-kötelezettség megállapítása során – hívta fel a figyelmet Ádám Endre, a Deloitte adóosztályának igazgatója.
A Minimumadó törvény alapján egy új, kutatás-fejlesztési (K+F) projektekhez kapcsolódó adókedvezmény került a magyar társasági adó rendszerébe. Ez biztosítja, hogy a kutatási-fejlesztési adóösztönzők a globális minimumadó által érintett társaságok számára is változatlanul elérhetők legyenek 2024-től. Erre azért is szükséges odafigyelni, mert a korábbi társasági-adóalap kedvezmény részben vagy akár egészben is elveszhet az ún. feltöltési kötelezettség miatt.
A K+F adókedvezmény az adózó választása szerint érhető el, azonban, ha az adózó ezt választja, nem veheti igénybe a korábbról már jól ismert K+F kedvezményeket. Amennyiben az adózó az új K+F adókedvezménnyel élni kíván, erről nyilatkoznia kell az adóbevallásban. Fontos figyelni rá, hogy ezután öt évig csak az új K+F kedvezménnyel élhet majd a már meglévő kutatás-fejlesztési tárgyú adóelőnyök helyett – figyelmeztetett Horváth Roland, a Deloitte adóosztályának igazgatója.
Ez azt jelenti, hogy „a kutatás-fejlesztési projekteket tervező vállalkozásoknak érdemes kiszámolniuk, hogy a korábban bevezetett adóelőnyök vagy az új K+F kedvezmény jelent-e számukra jobb lehetőséget az előttük álló öt éves időtávlatban. Figyelembe kell venni természetesen a globális minimumadó pozíciót, az egyéb kutatás-fejlesztési kedvezményeket és készpénztámogatásokat, például az egyedi kormánydöntéssel nyújtott kutatás-fejlesztési támogatást is. Tekintettel a két kedvezményrendszer közötti eltérésekre, például az érvényesítés módjára vagy a figyelembe vehető költségek körére stb. érdemes az adózóknak mielőbb, még a bevallási időszakot megelőzően foglalkozniuk a választás mérlegelésével.
A K+F adókedvezmény maximális mértéke az elszámolható költségek 10 százaléka, de legfeljebb alapkutatásnál 55 millió, alkalmazott kutatás esetén 35 millió, kísérleti fejlesztés esetén pedig 25 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Ha a költség állami hátterű kutatóintézettel, például az MTA-val közös projektek keretében merül fel, a maximális adókedvezményt százalékban nem, hanem csak összegszerűen, 500 millió forintban rögzíti a törvény.
Az elszámolható költségek:
– kutató-fejlesztő által használt tárgyi eszköz kutatás-fejlesztési projekt idejére számított számviteli értékcsökkenése
– kutató-fejlesztőkre elszámolt személyi ráfordítás,
– projekthez szükséges szabadalom költsége,
– a projekttel kapcsolatos működési, üzemeltetési költségek (pl. anyagköltség), valamint
– az igénybe vett kutatás-fejlesztési szolgáltatás költsége a többi elszámolható költség legfeljebb 20 százalékáig.
A törvény sajátos megoldással biztosítja, hogy az adózó fel tudja használni az adókedvezmény teljes elérhető összegét. Egyrészt a teljes fizetendő adó terhére igénybe vehető az adókedvezmény. Másrészt pedig amennyiben az egyes adóévekben felmerült költségei után járó adókedvezményt elégséges fizetendő adó híján nem tudja érvényesíteni az adózó a felmerülés adóévében és az azt követően három adóévben, a harmadik adóévben kérheti a még nem érvényesített adókedvezmény megtérítését, kiutalását az adóhatóságtól – amennyiben nincs 100 ezer forintot meghaladó nettó végrehajtható adótartozása, a kiutalás automatikus.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.