Jelentős változásokat hozott az új K+F adókedvezmény, már most érdemes felkészülni

2024. 10. 17., 20:17

A jövőre érvényesíthető adókedvezmény kapcsán a vállalatoknak már most érdemes elkezdeni a felkészülést. Ugyanis fontos, évekre szóló döntéseket kell meghozni, ha élni szeretnének az új adókedvezmény adta lehetőségekkel – hívja fel a figyelmet a Deloitte Magyarország.

Az OECD iránymutatásoknak és az EU irányelvnek megfelelően 2024. január 1-jétől Magyarország is megvalósítja a globális minimumadó-szabályozást a hozzá szükséges adószintet biztosító kiegészítő adókról szóló magyar jogszabályon, a Minimumadó törvényen keresztül. A naptári éves adózók esetében az első, új szabályozással érintett év a 2024-es időszak lesz. Vagyis még van ideje az érintett vállalatoknak, azonban az első lépéseket már most érdemes megtenni.

A jövő évre vonatkozó éves zárási- és adóbevallási folyamatok ugyan még nem aktuálisak, viszont annál inkább érdemes időben felkészülniük az adózóknak, hiszen a szabályozás nyomán számos új kérdés és a megszokottól eltérő szempont merülhet fel az éves nyereségadó-kötelezettség megállapítása során – hívta fel a figyelmet Ádám Endre, a Deloitte adóosztályának igazgatója.

Új K+F adókedvezmény

A Minimumadó törvény alapján egy új, kutatás-fejlesztési (K+F) projektekhez kapcsolódó adókedvezmény került a magyar társasági adó rendszerébe. Ez biztosítja, hogy a kutatási-fejlesztési adóösztönzők a globális minimumadó által érintett társaságok számára is változatlanul elérhetők legyenek 2024-től. Erre azért is szükséges odafigyelni, mert a korábbi társasági-adóalap kedvezmény részben vagy akár egészben is elveszhet az ún. feltöltési kötelezettség miatt.

A K+F adókedvezmény az adózó választása szerint érhető el, azonban, ha az adózó ezt választja, nem veheti igénybe a korábbról már jól ismert K+F kedvezményeket. Amennyiben az adózó az új K+F adókedvezménnyel élni kíván, erről nyilatkoznia kell az adóbevallásban. Fontos figyelni rá, hogy ezután öt évig csak az új K+F kedvezménnyel élhet majd a már meglévő kutatás-fejlesztési tárgyú adóelőnyök helyett – figyelmeztetett Horváth Roland, a Deloitte adóosztályának igazgatója.

Ez azt jelenti, hogy „a kutatás-fejlesztési projekteket tervező vállalkozásoknak érdemes kiszámolniuk, hogy a korábban bevezetett adóelőnyök vagy az új K+F kedvezmény jelent-e számukra jobb lehetőséget az előttük álló öt éves időtávlatban. Figyelembe kell venni természetesen a globális minimumadó pozíciót, az egyéb kutatás-fejlesztési kedvezményeket és készpénztámogatásokat, például az egyedi kormánydöntéssel nyújtott kutatás-fejlesztési támogatást is. Tekintettel a két kedvezményrendszer közötti eltérésekre, például az érvényesítés módjára vagy a figyelembe vehető költségek körére stb. érdemes az adózóknak mielőbb, még a bevallási időszakot megelőzően foglalkozniuk a választás mérlegelésével.

Az új K+F adókedvezmény főbb jellemzői

A K+F adókedvezmény maximális mértéke az elszámolható költségek 10 százaléka, de legfeljebb alapkutatásnál 55 millió, alkalmazott kutatás esetén 35 millió, kísérleti fejlesztés esetén pedig 25 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Ha a költség állami hátterű kutatóintézettel, például az MTA-val közös projektek keretében merül fel, a maximális adókedvezményt százalékban nem, hanem csak összegszerűen, 500 millió forintban rögzíti a törvény.

Az elszámolható költségek:
– kutató-fejlesztő által használt tárgyi eszköz kutatás-fejlesztési projekt idejére számított számviteli értékcsökkenése
– kutató-fejlesztőkre elszámolt személyi ráfordítás,
– projekthez szükséges szabadalom költsége,
– a projekttel kapcsolatos működési, üzemeltetési költségek (pl. anyagköltség), valamint
– az igénybe vett kutatás-fejlesztési szolgáltatás költsége a többi elszámolható költség legfeljebb 20 százalékáig.

A törvény sajátos megoldással biztosítja, hogy az adózó fel tudja használni az adókedvezmény teljes elérhető összegét. Egyrészt a teljes fizetendő adó terhére igénybe vehető az adókedvezmény. Másrészt pedig amennyiben az egyes adóévekben felmerült költségei után járó adókedvezményt elégséges fizetendő adó híján nem tudja érvényesíteni az adózó a felmerülés adóévében és az azt követően három adóévben, a harmadik adóévben kérheti a még nem érvényesített adókedvezmény megtérítését, kiutalását az adóhatóságtól – amennyiben nincs 100 ezer forintot meghaladó nettó végrehajtható adótartozása, a kiutalás automatikus.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-15 13:25:00
Magyarországon elsősorban Budapest, valamint több egyetemváros lehet érintett, miközben az uniós csomag másik fontos iránya a lakáskínálat bővítése, az engedélyezés gyorsítása és a bérlakásfejlesztések ösztönzése.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS