Újépítésű ingatlanok: két budapesti kerületben már 3 millió forint fölött jár az átlagos négyzetméterár

2024. 10. 15., 03:15

A Duna House által szeptemberre becsült 9754 ingatlanpiaci tranzakció 4,8 százalékkal haladja meg az augusztusi és 20,9 százalékkal a 2023. szeptemberi szintet. Az ingatlanközvetítő becslése szerint 2024-ben eddig 92 ezer tranzakció valósult meg, így a várakozásoknak megfelelően a korábbi, 110–130 prognózis közepe körül fogja zárni az évet a piac.

A 2024-ben tapasztalt erős vevői kereslet az ingatlanárakra is hatással volt. A Duna House országos lakásárindexe nominál értéken 4 pontos növekedés után 296 ponton zárt, míg reál értéken 1 ponttal nőtt az előző negyedévhez képest. A panellakások árszintje az országos index szerint 11 pontot ugrott, míg a téglaárindex nominál értéke 3 ponttal csökkent. Kelet-Magyarországon mind a panel, mind a téglalakások árindexét illetően emelkedést hozott a harmadik negyedév, a nyugati országrészben ugyanakkor mindkét ingatlantípus esetében mérséklődés tapasztalható.

A cégcsoport nemzetközi pénzügyi márkája, a Credipass magyarországi adatai szerint a jelzáloghitel-piacon is lecsengett a nyár, idén szeptemberben a cég becslése alapján 112 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitel realizálódott. 2024 harmadik negyedévében az ország teljes területén a 20 millió forint feletti összegre szerződők aránya volt a legmagasabb. Kelet-Magyarország kivételével országszerte csökkent az átlagos hitelnagyság az előző negyedévhez képest. Keleten jelentős emelkedés után 22,4 millió forintra nőtt az átlagos hitelösszeg, a nyugati országrészben 20 millió forint alá csökkent ez az érték. A budapesti hitelfelvevők körében az átlagos hitelnagyság 26,6 millió forint volt. Az ország teljes területén a 20 éves futamidőre szóló ügyletek aránya volt a legkiemelkedőbb ezúttal is, Kelet-Magyarország kivételével mindenütt emelkedett a kiszámíthatóbb, legalább 10 évig fix kamatozású hitelek aránya. Kitart a CSOK Plusz iránti kereslet az otthonteremtők körében, az előző negyedévi 18 százalékról, 19 százalékra emelkedett a CSOK Plusz népszerűsége a beadott hitelügyletek között a Credipass adatai alapján.

Továbbra is 7000 feletti lakásszámmal várta az újépítésű otthont kereső vevőket a XIII. kerület az elmúlt negyedévben. Keresett lokáció továbbá Újbuda is, ahol ezúttal is 4000 körüli új lakásból válogathattak az érdeklődők. Az újépítésű otthonok átlagos négyzetméterára az I., a II., a VI. és a XII. kerületben már meghaladta a 2 millió forintot, Terézvárosban és a II. kerületben pedig már 3 millió forintnál is magasabb áron kínálják az új lakásokat. A fővárosi újépítésűek átlagos négyzetméterára 2024 Q3-ban megközelítette az 1,5 millió forintot.

Új kedvence lett a fővárosi ingatlant kereső ügyfeleknek 2024 szeptemberében a Duna House felmérése szerint. 19,8 százalékos népszerűséggel a II. kerület átvette Angyalföld és Újbuda vezető szerepét, a befektetők körében gyakorta választott belvárosi kerületek – Erzsébetváros és Terézváros – a hatodik, illetve a hetedik helyre csúsztak vissza. Ennek ellenére a legmagasabb, 34 százalékos arányban a befektetési célú vásárlások domináltak a fővárosban, az első lakásukat szerzők az előző év azonos időszakához viszonyítva 8 százalékponttal voltak aktívabbak. Befektetésre 44 millió forintot, első lakásra 45,5 millió forintot fordítottak átlagosan a Duna House ügyfelei Budapesten. Vidéken a vevők 26 százaléka cserélte nagyobbra régi otthonát, míg a befektetői arány 22 százalék volt szeptemberben. Az első lakásukat szerzők 34,7 millió forintot, a nagyobba költözők 55,1, a befektetők pedig 31,6 millió forintot szenteltek átlagosan ingatlanvásárlásra. A vezető eladói motiváció a fővárosban 36 százalékkal a korábbi ingatlanbefektetés értékesítése volt, vidéken az örökölt ingatlan értékesítése 2 százalékponttal verte a befektetésüket pénzzé tevők arányát.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS