Kötelező visszaváltási díjas termékek könyvelése: a legfontosabb tudnivalók

2024. 10. 16., 01:16

A kötelező visszaváltási díjas (DRS) rendszer – az italcsomagolások új visszaváltási rendszere – 2024. január 1-jén életbe lépett Magyarországon. A DRS rendszer hatályba lépésével egy időben a számviteli törvény egyes rendelkezési is módosultak. A DRS termékekre vonatkozó legfontosabb számviteli elszámolási szabályokat Reinics Krisztina, az RSM Hungary számviteli igazgatója foglalta össze.

A kötelező visszaváltási díjas (DRS) rendszer hatályba lépésével egyidőben a számviteli törvény egyes rendelkezési is módosultak – kezdi friss bejegyzését Reinics Krisztina, az RSM Hungary számviteli igazgatója, az IFRS részleg vezetője.

DRS termékek számviteli elszámolása

Eltérő számviteli elszámolás vonatkozik:
– a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díjára,
– a kötelezően visszaváltási díjas, újrahasználható termékek díjára,
– a gyártók által önkéntesen vállalt visszaváltási díjas termékek díjára.

A vállalkozónak a kötelező visszaváltási díjas termék értékesítésekor visszaváltási díjat kell felszámítania. A visszaváltási díjjal növelt ellenértéket az értékesítés nettó árbevételeként elszámolni.

A kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek számviteli szabálya

Egyéb ráfordítások között kell elszámolni a vállalkozó által – a nem újrahasználható termék után – a koncessziós társaságnak fizetett (fizetendő) kötelező visszaváltási díj összegét (Sztv. 81. § (2) r bekezdés)

A fogyasztó visszaváltás esetén a visszaváltási díjat a forgalmazótól, illetve a koncessziós társaságtól is visszakaphatja.

Amennyiben a forgalmazó fizeti vissza a koncessziós társaság helyett a visszaváltási díjat, akkor a forgalmazónál az egyéb követelések között kell kimutatni a vállalkozó (forgalmazó) által a koncessziós társaság helyett visszafizetett, visszaváltási díjból származó követeléseket is, mindaddig, amíg valamilyen módon kiegyenlítésre kerül (Sztv. 29. § (8)).

A forgalmazónál a megvásárolt termék után a gyártónak fizetett visszaváltási díj a megvásárolt termék bekerülési értékének a részét képezi. (Sztv. 47. § (1) d bekezdés). Értékesítéskor az eladott áruk beszerzési értékeként jelenik meg a forgalmazó könyvelésében (Sztv. 78. § (5)).

A fogyasztótól megkapott visszaváltási díj a termék ellenértékének a részét képezi, így azt az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni a forgalmazónál is.

Az újrahasználható termékek és az önkéntes visszaváltási díjas termékek a számviteli elszámolása

Mivel a gyártónak kell a forgalmazó, vagy a fogyasztó részére a visszaváltási díjat visszafizetnie, így annak számviteli elszámolása a betétdíjas göngyölegek visszavételére vonatkozó előírások szerint történik.

A gyártónál az újrahasználható termék és az önkéntes visszaváltási díjas termék után a helyesbítő számviteli bizonylatban rögzített, visszafizetett visszaváltási díj összegét (a helyesbítés a visszafizetés időpontjára vonatkozik) az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni (Sztv. 73. § (2) f bek.).

A forgalmazó a gyártótól visszakapott visszaváltási díjat az eladott áruk beszerzési értékét csökkentő tételként számolja el (Sztv. 78. § (5)).

A fogyasztónak minősülő vállalkozónál a visszakapott visszaváltási díjat anyagköltséget csökkentő tételként kell elszámolni (Sztv. 78. § (2)).

A DRS és a reprezentációs költség

A vállalkozónál amennyiben egy kötelezően visszaváltási díjas termék reprezentációs költségként kerül elszámolásra, a visszaváltási díj is reprezentációs költségnek minősül, így része reprezentáció után fizetendő adók alapjának. A visszakapott visszaváltási díj a pénzügyi teljesítés időszakában csökkenti a reprezentációs költséget, így a reprezentáció után fizetendő adó alapját is csökkenti.

Vendéglátóhelyek és a DRS

Speciális szabály vonatkozik az éttermekre és a büfékre. Vendéglátás esetén a visszaváltási díjat a vendégnek meg kell fizetnie, ha a terméket a csomagolással együtt kapja meg. Étteremben a vendég nem viszi el az üveget az asztalról, így itt nem merül fel visszaváltási díj. Büfé esetében – mivel a vendég elviszi a terméket, vagy házhoz szállítja neki a futár – fel kell számítani a visszaváltási díja is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-07-20 10:50:00
A zenga.hu szakértői összefoglalták, hol a legnagyobb most az albérletkínálat, hogy változtak tavaly óta a bérleti díjak, és hogy mire figyeljenek a leendő egyetemisták, mielőtt aláírják a bérleti szerződést.
2026-07-20 09:45:00
Érezhetően csökkent a Temuról érkező csomagok száma a FOXPOST hálózatában az Európai Unió új, kis értékű importküldeményeket érintő szabályozásának életbe lépését követően.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS